Fél százalékkal nőtt az alapkamat
Újabb cikkünk ebben a témában:
Sötét jövőt jósol Simor - 2011.12.20.
Simor–Matolcsy-csörte a kamat miatt - 2011.12.20.
A piaci várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékponttal 7 százalékra emelte az alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Novemberben szintén fél százalékponttal nőtt a jegybanki alapkamat.
Ezzel a múlt havi szintén fél százalékpontos emelés után tovább támogatta a forint árfolyamát, és gyengítette annak a veszélyét, hogy a befektetők tőkekivonásba kezdenek. Szintén a kamatemelés mellett szólt elemzők szerint, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások múlt heti megszakadása növelte az ország kockázatait.
A forint már napközben is enyhén erősödött – az euró ára a 303 forint közeli szintről 301,5 forint alá ment –, majd a kamatdöntés hatására pillanatok alatt újabb 1 forinttal 300,5 forintra csökkent az euró ára. A svájci frank a reggeli 248,5 forintos szintről 246,8 forintig, a dollár árfolyama 230 forint alá ment (míg reggel még 233 forintnál volt).
Míg a forint árfolyamának jó tett, a nemzetgazdasági tárcának fájt a kamatdöntés: az annak publikálása után percekkel kiadott közlemény szerint a kamatemelés gátolja „Magyarország egészséges gazdasági növekedését”. A Matolcsy György vezette minisztérium hirtelen érzékeny lett az európai összhangra is, mondván: a kamatemelés nemcsak a magyar gazdasági növekedést akadályozza, de „szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal” is. Az NGM közleménye emlékeztet arra, hogy Matolcsy György a korábbi, Simor András MNB-elnökkel folytatott konzultáción már beszélt „azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést”.
A Goldman Sachs MTI által idézett előzetes elemzése szerint arra is tekintettel lehetett a jegybank, hogy a gyenge forint és a magas nyersanyagárak miatt az infláció is gyorsul, ráadásul a januári áfa-emelés még további felhajtóerőt ad a drágulási ütemnek, és bár a "nagyon lanyha" belső kereslet enyhíteni fogja az átszűrődő hatást, az inflációs nyomást a minimálbérek jelentős emelése fenn fogja tartani. A ház elemzői ezek alapján 2012 végére 5,7 százalékos éves inflációt várnak Magyarországon.
Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest elemzője egy budapesti háttérbeszélgetésen kifejtette: a jegybank a magas kockázati felárak miatt nem tud kamatot csökkenteni, ennek pedig elsősorban 2013-ra lesz hatása. Míg jövőre reális a kormány 4,2 százalékos inflációs célja, a 2013-as azonban aligha tartható.
A közgazdász úgy vélte, a 6-7 százalékos alapkamat 4,1 százalékos inflációt figyelembe véve több mint 2,5 százalékos reálkamatlábat jelent, miközben a reálgazdaság 1,1 százalékkal zsugorodik. „Középtávon ennek következménye, hogy 2013-ban a 3 százalékos célnál lényegesen alacsonyabb, 1 százalékos inflációra számítunk” – mondta Romhányi.
A jegybanknak a döntéskor azt is mérlegelnie kellett, hogy a kamatemelés tovább fékezheti az amúgy is egyre borúsabbnak tűnő jövő évi növekedést.
A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén, november 29-én emelte a piaci várakozásoknak megfelelően, egyhangú döntés után 50 bázisponttal 6,50 százalékra az alapkamatot. A korábbi 6 százalékos alapkamat január 25-e óta volt érvényben.
