Jenő
3 °C
8 °C

Kiderültek a kamattámogatott hitel részletei

2011.12.30. 12:47

Új és használt lakás vásárlására, korszerűsítésre, késedelmes vagy felmondott jelzáloghitellel terhelt lakás vásárlására, a hátralékos adós általi kisebb lakás vásárlására, illetve a deviza jelzáloghitel kiváltására felvett kölcsönök után vehető igénybe a jövőben az otthonteremtési kamattámogatás, az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

A legfeljebb harmincmillió forintos lakásra maximum tízmilliós hitel után lehet kamattámogatást igénybe venni. A kamatkorlát kemény, hiszen egy átlagos forintkölcsön már nem támogatható, írja a Napi Gazdaság.

Egy ember csak egyszer

Kamattámogatás csak olyan új lakás vásárlásához vehető igénybe, amely 2010 január 1. után kapott használatbavételi engedélyt, illetve ha ilyennel még nem rendelkezik, akkor az építési engedély dátuma későbbi 2010. január 1-nél. Egy személy egy alkalommal vehet igénybe ilyen támogatást. A rendelet azonban csak azt követően lép hatályba, hogy azt az Európai Bizottság jóváhagyta.

Aki új lakást épít, annak a bekerülési költség 70 százalékáról kell számlát felmutatnia, ha bontott anyagot is használt, a bekerülési költség 20 százalékáig - a felelős műszaki vezető igazolásával - az is beszámítható. Számla csak igazoltan működő cégtől fogadható el. Ugyanezek a szabályok a korábbi lakásfinanszírozási rendeletben is szerepeltek.

Felső korlát

Az új lakásra felvett hitel támogatásának feltétele, hogy a lakás - áfával, de telekár nélkül - ne kerüljön többe 30 millió forintnál. Ekkor a támogatás legfeljebb 10 millió forint hitel után jár. Használt lakás vásárlása vagy felújítása után akkor jár támogatott hitel, ha a vételár, illetve a költség nem több 15 millió forintnál. Ekkor a támogatott hitel 6 millió forint lehet.

Szintén jár támogatott hitel a 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő, vagy felmondott kölcsön mögött - fedezetként - lévő lakás vásárlására. A lakás értékét ekkor a bank állapítja meg, és a vevő akkor kaphat támogatott kölcsönt, ha a forgalmi érték Budapesten és a megyei jogú városokban nem több 15 millió, más településen pedig 10 millió forintnál. A támogatott hitel az első esetben 10, a másodikban 7 millió forint lehet.

A hátralékos adós is kaphat

A hátralékos adós is kaphat ilyen hitelt, ha legalább komfortos, kisebb lakást vásárol. Az alapterületre kisebb lakásnak olcsóbbnak is kell lennie, mint amilyet elhagy az adós, viszont az energetikai minősítési osztálya nem lehet rosszabb annál. A devizahitel kiváltására felvett kölcsön után is jár támogatott hitel, amennyiben a forintra váltott hitel 25 százalékát a bank elengedi. A lakás forgalmi értéke azonban nem lehet több a fővárosban 20 millió, másutt 15 millió forintnál, és az adósnak az adott lakásban kell - legalább egy gyermekkel - élnie.

A kamattámogatást akkor adja az állam, ha a bank a rendeletben előírt kamatnál nem magasabban határozza meg a hitelkamatot. Például az egy évig állandó kamatozású kölcsönnél a kamat nem haladhatja meg a 12 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozam 3 százalékponttal növelt mértékét.

Ez a december végi állapot szerint - a másodpiaci referenciahozam alapján - 10,95 százaléknak felel meg, miközben az MNB novemberi statisztikája azt mutatta, hogy az új, lakáscélú forinthitelek átlagkamata 11,20 százalékra nőtt. A kamattámogatás a futamidő első 5 évére jár, és évenként csökken. Például új lakás vásárlásakor és legfeljebb két gyermekig az első évben 60 százalék, míg ettől több gyermek esetén 70 százalék a támogatás. A támogatás az ötödik évben - az előbbi sorrendben - 40, illetve 50 százalékra csökken.

Orbánék futtaták fel

A támogatott lakáshiteleket még az első Orbán-kormány vezetett be 2000 februárjában, majd a következő két évben egyre vonzóbbá tették a rendszert, csökkentették a kamatot, növelték a futamidőt, emelték az igényelhető hitelösszeget és az adókedvezményt.

Elemzők szerint a kétezres évek elején a támogatott hitel egy-három éves időtávon az építőipar felpörgetésén és az ÁFA-bevételek növekedésén keresztül megdobta az állam bevételeit, ugyanakkor később a hatás átfordult, és hosszan elnyúló jelentős terhet jelentett a támogatások folyamatos fizetése. Becslések szerint a kamatterhek évente mintegy 150 milliárd forintos plusz kiadást jelentettek a büdzsének az elmúlt évtizedben, még úgy is, hogy a támogatási feltételeket a Medgyessy-kormány jelentősen szigorította. Míg 2000-ben 17,221 milliárd forintot fordítottak erre, addig 2007-ben már 160,897 milliárd forintot, idén 120 milliárd forintot ment el kamattámogatásra.

Mindez ráadásul úgy, hogy 2004-től már forinthitel iránt érdeklődők száma is csökkent, a támogatott hitel sem tűnt versenyképesnek a látszólag olcsó devizahitelekkel szemben, a lakosság inkább a frank felé fordult. Bajnai Gordonék a válságkezelő csomag részeként átmenetileg fel is függesztették a támogatott lakáshiteleket, majd még szigorúbb feltételekkel indították újra.

Eddig is volt

Az eddig hatályban lévő rendeletben komoly korhatárbeli megkötések voltak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év, az igénylőnek ráadásul csak új lakás vásárlására, építésére vagy felújításra használhatják a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, máshol 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

Úgy tűnik, a kormány tanult a hibákból: a korábbinál kisebb lesz a támogatás mértéke, de azt többen vehetik igénybe, és a támogatás hossza is rövidül. Így elkerülhetővé válik az is, hogy a kamatterhek az idő előrehaladtával egyre nagyobb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Nem példa nélküli

A lakáscélú kamattámogatás egyébként nem példa nélküli Európában: bár az állam jellemzően szociális bérlakásokkal segít a rászorulókon – így például Hollandiában a teljes lakásállomány 35 százaléka szociális bérlakás -, több országban is előfordul a magyarhoz hasonló kamattámogatás. Finnországban az 1940-es évek óta költ erre az állam, Lengyelországban pedig 2007 óta biztosítanak támogatott hiteleket a középosztálybeli családoknak lakásvásárlásra – a rendszer ugyanakkor 2009-ben csak 5 milliárd forint körüli összeggel terhelte meg az állami büdzsét.