Gyöngyi
6 °C
11 °C

Hihetetlenül elrontották a vagyontörvényt

2012.01.17. 11:17
| Módosítva: 2012.02.13. 17:00
Véletlenül egy évvel korábban, idén január 1-jén lépett hatályba egy 2013-ra szánt jogszabály. A minisztériumok ezért a törvény szerint nem újíthatják fel a hozzájuk tartozó ingatlanokat, pedig a költségvetésből tízmilliárdokat kaptak erre. A tárcák alá tartozó büféket, üdülőket, sportpályákat, épületrészeket bérbe sem adhatják idén, amíg a vagyontörvénynek ez a passzusa nem változik, arra már csak az állami vagyonkezelő jogosult, azt viszont hidegzuhanyként érheti az új feladat. Az NFM cikkünk megjelenése után közölte, tavasszal javíthatják a hibát.

Sportlétesítmények, műemlékek, börtönök, bíróságok tucatjainak tervezett felújítása csúszhat, illetve maradhat el; bérbe kiadott minisztériumi büfék, éttermek, üdülők, kávézók, laktanyákon épített paintballpályák zárhatnak be idén egy félrecsúszott jogszabály miatt.

A nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot tavaly december elején nyújtotta be a kormány, a törvényt december 23-án fogadta el az országgyűlés. Az eredeti törvényjavaslat szerint a nemzeti vagyon kezeléséről, hasznosításáról szóló 11. paragrafusnak 2012. január elsején kellett volna hatályba lépnie – kivéve az utolsó két bekezdést, ezeknél 2013. január elseje a dátum.

Egységes vagyonkezelés

Ez utóbbi rendelkezések rögzítik a nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szervek (minisztériumok, bíróságok, ügyészségek) ingatlanhasznosítási, használat-átengedési, beruházási és felújítási tilalmát, valamint a tilalom alóli kivételeket.

A paragrafus utolsó előtti bekezdése rögzíti, hogy a nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szervek a rájuk bízott állami tulajdonú ingatlant vagy ingatlanrészt nem hasznosíthatják, az ingatlanra vagy annak bármely részére vonatkozóan a használatot bármely címen átengedő szerződést nem köthetnek, a rábízott állami tulajdonú ingatlanon beruházást, felújítási tevékenységet nem végezhetnek, és nem végeztethetnek.

Magyarán a törvény megtiltotta az állami szervezeteknek és intézményeknek, hogy ingatlanhasznosítással foglalkozzanak, és azt mondta: erre csak a kifejezetten ilyen célból működő szervezetek jogosultak, vagyis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF). Az Index forrásai szerint a tárcák szívesen hasznosították a hozzájuk tartozó ingatlanokat, a bérbe adott épületrészekkel a minisztériumok saját pénzügyi mozgásterüket tudták növelni, a szerződések azonban sokszor átláthatatlanok voltak, régi terv volt a vagyonkezelés egységesítése.

Idő a felkészülésre

Az összes ingatlan hasznosításának átirányítása a vagyonkezelő alá túlságosan drasztikus intézkedés lett volna – számos esetben a napi működést lehetetleníti el, ha minden felújítást a vagyonkezelő intéz –, ezért a törvény az említett paragrafus utolsó, 2013-ban életbe léptetni tervezett bekezdésében kivételeket is meghatároz.

Eszerint továbbra is maradhat az ingatlan hasznosítása a költségvetési szervnél, ha az MNV-vel erről külön szerződést köt, illetve ha „Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme, mint kötelező alapfeladat ellátásához törvény által rendelkezésre bocsátott ingatlant érintően végzi a bekezdésben megjelölt tevékenységeket.”

Az eredeti terv tehát az volt, hogy egy év átmeneti idő alatt felülvizsgálják, hogy mely esetekben van helye a fentebb idézett kivételszabály alkalmazásának, mikor hasznosíthatja mégis a központi költségvetési szerv az adott ingatlant, és egy év alatt megfelelően lehet módosítani a központi költségvetési szervek és az MNV Zrt. között fennálló szerződéseket.

Hiba a törvényalkotásban

Csakhogy az év végi törvényalkotási rohamban – az országgyűlési tárgyalás során csaknem hetven módosító javaslat érkezett a törvényjavaslathoz - hiba csúszott a gépezetbe. Papcsák Ferenc fideszes képviselő kapcsolódó módosító javaslatának harmadik pontja a törvényjavaslat 11. paragrafusát új bekezdéssel egészítette ki – rögzítette, hogy törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont csak versenyeztetés útján lehet hasznosítani –, azonban a rendelkezés hatálybaléptetéséről külön nem rendelkezett. Így e rendelkezés főszabály szerint 2011. december 31-én lépett volna hatályba. Csakhogy miután a javaslatot az országgyűlés elfogadta, e rendelkezés lett a 11. paragrafus utolsó bekezdése.

Bakiparádé

A tavaly év végi felpörgetett törvényalkotási folyamat számos hibára adott lehetőséget. Emlékezetes, amikor néhány adótörvényt egy vesszőhiba miatt korábban léptettek hatályba, illetve amikor a költségvetéshez kishíján három módosított főösszeget szavaztak meg egyszerre, holott a törvény szerint módosítani sem lett volna szabad. Egy törvényjavaslatot cím nélkül nyújtottak be az országgyűlés elé, egy másik esetben pedig a római számok ismerete okozott gondot, így a kétszázadik helyett a százkilencventizedik törvény jelent meg.

A kormány 2011. december 21-én zárószavazás előtti módosító javaslattal alaposan átírta az említett paragrafust és a hatályba léptető rendelkezéseket. Az első bekezdést kiegészítette három új bekezdéssel, így a további bekezdések számozása is értelemszerűen változott. Így lett az eredeti (11) és (12) bekezdésből (14) és (15) bekezdés, valamint a Papcsák-féle módosítóval beillesztett eredeti (13) bekezdésből (16) bekezdés. A kormány zárószavazás előtti módosító javaslata ugyanakkor a hatályba léptető rendelkezések között is át kívánta vezetni a számozásbeli változtatásokat, azonban ott már csak arra figyelt, hogy a 11. paragrafus utolsó két bekezdését 2013. január 1-jén kell hatályba léptetni. Vagyis valószínűleg nem a rendelkezések tartalmát tartották szem előtt, hanem azt, hogy az utolsó két bekezdésére kell figyelni, mert azok máskor lépnek hatályba.

Egy évvel korábban

A hiba miatt az állami tulajdonú ingatlant használó központi költségvetési szervek ingatlanhasznosítási, beruházási, felújítási tevékenység végzésének, illetve végeztetésének tilalmát rögzítő rendelkezés a tervezettnél egy évvel korábban, idén január 1-jén hatályba lépett, míg a tilalom alóli kivételt tartalmazó bekezdés majd csak 2013. január 1-jén lép hatályba.

Korrigálni leghamarabb februárban lenne mód, addig nem ülésezik a parlament, de még az sem elképzelhetetlen, hogy életben hagyják a rendelkezést, és inkább a költségvetést módosítják, jelenleg ugyanis az ingatlanokkal kapcsolatos elvégzendő feladatokhoz a központi költségvetés alá tartozó szervekhez sorolták a pénzt.

Nefmi: Az egyetemeket nem érinti

Cikkünk megjelenése után az erőforrás minisztérium közölte, az egyetemek és főiskolák felújítására szánt mintegy 9 milliárd forintot nem érinti a kérdéses passzus, mivel a felsőoktatási intézmények sajátos vagyongazdálkodási szabályait a felsőoktatásról szóló törvény állapítja meg. Ezek között a 122. § (1) bekezdése szerint az állami felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervének keretei között látja el fejlesztési feladatait, beruházást indíthat, illetve a rendelkezésére bocsátott, továbbá a tulajdonában lévő vagyonnal részt vehet a beruházás közös megvalósításában. Az Index által megkérdezett jogászok szerint a helyzet nem ennyire egyszerű, hiszen a két törvény elvileg ellentétes egymással, az ellentmondást pedig a jogalkotónak kellett volna feloldania.

Vagyis hiába kapnak például idén a bíróságok 500 milliót, a Nemzeti Adó és Vámhivatal 560 milliót, vagy a honvédség 688 milliót felújításra, a törvény szerint ezt a pénzt nem költhetik ingatlannal kapcsolatos kiadásra. Mindeközben az MNV-nek az Index becslése szerint több tízmilliárd forintnyi pluszpénzre lenne ahhoz szüksége, hogy új feladatát ellássa, vagy meg kellene oldani valahogy, hogy ezek a pénzek átkerüljenek hozzá. És további kiadásokat jelenthetnek a megnövekedett adminisztrációs feladatok.

Bár a törvény kimondja, hogy a 2011. december 31. előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket a törvény rendelkezései nem érintik, a lejáró szerződések 2011. december 31-e utáni meghosszabbítása során ugyanakkor már alkalmazni kell a törvény rendelkezéseit, és úgy kell tekinteni a meghosszabbított szerződést, mint egy új jogviszonyt.

Hogy pontosan mennyi és milyen értékű ingatlanok kerültek át a hiba folytán az MNV-hez, és hogy a vagyonkezelő milyen forrásból, mennyit szán az ezekkel kapcsolatos felújításokra, mekkora bevételtől esnek el a tárcák és mi lesz a hozzájuk sorolt költségvetési pénzekkel, arról megkérdeztük a vagyonkezelőt és az illetékes minisztériumokat is.

Az erőforrás-minisztérium nem értesült arról, hogy pontosan ez a helyzet. Ők ugyanis a jogszabályt eddig úgy értelmezték, hogy a kivételeket tartalmazó bekezdés is életbe lépett.

Tavasszal javítják a hibát

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cikkünk megjelenése után közölte: a minisztérium „már korábban észlelte, hogy a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény országgyűlés által elfogadott változatában egy helyen téves hatályba léptetési időpont szerepel. A tárca a technikai hiba javítása érdekében megtette a szükséges lépéseket. A parlamenti döntést igénylő módosítást a tavaszi ülésszak első napján benyújtják, a minisztérium az érintetteket erről már tájékoztatta. A köztes időszakban a központi költségvetési szervek a tervezett beruházásokhoz szükséges előkészítési munkákat lefolytatják, így a felújítások nem szenvednek késedelmet."