A sírásó nem növeli a gyerekszámot

„Az IMF nem világkormány, hanem egy kormányközi szervezet, ami pénzügyi segítséget nyújt az országok stabilitásának megőrzéséhez. Csak egyetlen célja van: hogy minél kevesebb ügyfele legyen” – mondta Csaba László közgazdász, a CEU tanára a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Társadalomelméleti Kollégium IMF-tárgyalásokról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

„Ha az IMF-et a rosszul működő gazdasági rendszerek sírásójának tekintjük, nem lehet azt várni tőle, hogy segítsen a születések számának növelésében, vagy megoldja a szegénység problémáját. Nem gondolhatjuk, hogy Rosenberg úr majd jön, és kialakítja a hajléktalanellátást” – tette hozzá. Ugyanakkor a szervezet az EU-val közösen a tapasztalatai átadásával segíthet egy olyan átlátható, és tervezett gazdaságpolitika kialakításában, ami megnyugtathatja a tavaly nyár óta egyre idegesebb piacokat.

Volt egy jó történetünk

„A piacok sztorikból élnek, és most egy új sztorit kell kitalálnia a kormánynak, hogy megnyugtassa őket” – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. „Tavaly már volt egy nagyon jó történetünk, a Széll Kálmán-terv, azonban jött az euróválság, és felülírta. Ezért most egyrészt vissza kell térni az eredeti sztorinkhoz, másrészt újakat kell kitalálnunk, ennek lehet része az IMF-megállapodás is."

Cséfalvay szerint mindenki, a nemzetközi szervezetek és Magyarország is abban érdekelt, hogy ez már az első negyedévben megszülessen, azonban a megállapodás pontos részleteiről csak akkor lehet beszélni, amikor elkezdődnek a tárgyalások. Az államtitkár szerint a kormány a saját részéről már tisztázta, hogy az ország továbbra is a piacokról szeretné magát finanszírozni, és csak biztonsági tartalékként van szüksége a hitelre.

Nem látszik a terv

„Amit az IMF elsősorban várhat, az tulajdonképpen egy üzleti terv a következő évekre, ami tisztázza, hogy kinek mikor mit kell csinálnia, és mi történik, ha valami nem valósul meg. Ilyen terve eddig nem volt a kormánynak” – mondta Csaba László.

Bár arról, hogy ilyen terv készül-e, Cséfalvay nem mondott részleteket, azonban szerinte már az elmúlt két év alatt is számos reformot valósított meg a kormány, és a „szokatlan lépéseknek” is az volt a céljuk, hogy a szükséges lépésekhez időt nyerjen az ország.

Reformok: a termésre várunk

Ennek eredményeként több ügyben, például az alkotmányos adósságplafon bevezetésében vagy a munkaerőpiac rugalmassá tételében Cséfalvay szerint már Európa élvonalába tartozunk, ráadásul az egész kontinensen csak tavaly nyáron vették észre, hogy „marha nagy baj van”.

„A közlekedést és az önkormányzati reform befejezését kivéve a nagy átalakítások korszaka lezárult” – mondta az államtitkár, és szerinte most már annak az ideje jön, hogy ezek „termőre forduljanak”.

Előbb durvulnak

„A probléma az átalakításokkal az, hogy a durva rész már megvalósult, viszont a segítő lépések egyre késnek” – mondta Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai kabinetének szakértője. Ugyanakkor változásra szerinte is szükség van, mivel az ország egy olyan modellt követett a rendszerváltást követően, ami az exportra és a külföldi tőke bevonzására épült, így kiszolgáltatottá vált a magyar gazdaság a nemzetközi folyamatoknak.

„Ez a modell jól működik, ha megy a szekér, de válságban sokkal nagyobbat borul” – mondta Heltai, aki szerint a mostani válság megoldásához az IMF-nek is szakítania kell eddigi ideológiájával, mert többé nem működik a liberalizáción, privatizáción és a szabályozás lazításán alapuló, a piacnak túl nagy szabadságot biztosító modell.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!