Durván elszálltak az árak februárban

2012.03.13. 09:18 Módosítva: 2012.03.13. 10:13
A januári után a februári inflációs adat is jóval a várakozások és jóval az uniós inflációs átlag fölött volt. A fogyasztói árak éves szinten 5,9 százalékkal emelkedtek, míg az egy hónappal korábbi, szintén nagyon magas értéket 0,8 százalékkal haladták meg. Főleg az élelmiszer- és energiaárak miatt ugrott meg az infláció, ami a jegybanki kamatpolitika szigorítását vetíti előre.

Februárban a fogyasztói árak 5,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt jelentős mértékben nőtt a háztartási energia és az élelmiszerek ára. Az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások, míg a ruházkodási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni – közölte a KSH kedden.

Egy hónap alatt, idén januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,8 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 1,7 százalékkal drágultak. Növekedett az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (5,9 százalék), a tojás (3,7 százalék), a sertészsiradék (3,5 százalék), a tej (2,4 százalék), a párizsi, kolbász (2,3 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,9 százalék), a kávé (1,8 százalék) és a csokoládé, kakaó (1,7 százalék) ára.

Kemény energiadrágulás

A főcsoportok közül a háztartási energia ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt: februárban 2,7 százalékkal, ezen belül a vezetékes gáz 4,1 százalékkal, az elektromos energia 2,7 százalékkal drágult.

Az átlaggal közel megegyező mértékben emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk árai (0,9 százalék). A szolgáltatások esetében átlag alatti áremelkedés (0,3 százalék) következett be, ezen belül a csatornadíj 4,7, a vízdíj 4,2 százalékkal emelkedett. Kis mértékben drágultak az egyéb cikkek (0,2 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek ára alig nőtt egy hónap alatt (0,1 százalék). A ruházati cikkekért átlagosan 0,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

Tavaly februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a sertészsiradék (30,2 százalék), a margarin (26,1 százalék), a tojás (23,1 százalék), a cukor (19 százalék), a csokoládé, kakaó (17,7 százalék), a kávé (17 százalék), a párizsi, kolbász (11,7 százalék) és a sertéshús (11,4 százalék) ára. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (13,8 százalék), a liszt (5,4 százalék) és az étolaj (3 százalék) esetében.

Ötödével nőtt a benzinár

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,7 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 17,6 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,5 százalékkal. Szintén átlag felett, 8,1 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,2 százalékkal, a palackos gázé 10,4 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (7,6 százalék). A ruházkodási cikkek (4,8 százalék) és a szolgáltatások (4,5 százalék) árai átlag alatt növekedtek, ez utóbbin belül a szemétszállítás 7,5, a csatornadíj 5,7 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly februárban – olvasható a KSH közleményében.

Rosszabb a vártnál

A KSH adatai azt mutatják, hogy második hónapja a vártnál gyorsabban nőnek az árak, fogalmazott Török Bálint, a  Buda-Cash Brókerház  elemzője. Igaz, a januári 2,1 százalék után már csak 0,8 százalék volt a havi drágulás, ám még ez is nagyon sok.

Török szerint az látható, hogy az áfa és a jövedéki adók emelése, a gyengébb forint és az üzemanyagok trendszerű drágulása egyaránt felfelé hajtja az árakat, „és a jelek szerint a piac ennél enyhébb hatásokra számított”. Az elemző azt mondja, hogy bár a monetáris tanács legutóbbi ülése után még a kamatcsökkentés esélyének növekedéséről volt szó, erre aligha lehet számítani, ráadásul „a kamatcsökkentés esélyeit az is igencsak rontja, hogy az IMF/EU tárgyalások elkezdése egyre csak húzódik”.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy maginfláció 5,4 százalékra emelkedett az előző havi 4,9 százalékról. Suppan szerint az év közepéig 5,5 százalék felett maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet, az éves átlagos infláció azonban magasabb lehet a korábbi várakozásoknál, így 5,3-5,4 százalék között alakulhat. Ennek ellenére a Takarékbank elemzője nem vár kamatemelést, szerinte az MNB kivár az IMF/EU-megállapodásig.