Előd
9 °C
9 °C

Három új adóról döntött a kormány

2012.05.09. 16:04
| Módosítva: 2012.05.30. 08:56
A kabinet szerdai ülésén döntöttek a telefonadóról, a pénzügyi tranzakciós illetékről és a biztosítási adóról. A telefonadó már júliusban jön, de ténylegesen augusztustól fizetjük, a 2013-tól élő tranzakciós adóból 130 milliárdot várnak, az adó a bankokat terheli. A cégeknek 5 millió forint fölött kötelező lesz utalniuk, az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő – ez utóbbi hírre 4 százalékos mínuszba esett a Mol-árfolyam a tőzsdén.

A társadalmi igazságosság, a méltányosság és a közteherviselés lebegett a kormány szeme előtt, és nem a munkát kívánták adóteherrel sújtani, hanem a fogyasztást, amikor szerdán döntöttek az új adónemekről, mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.

A válságnak nincs vége

Matolcsy György visszautalt a 2010-es úgynevezett krízisadókra, amelyek szerint arra voltak jók, hogy a magyar gazdaság lélegzetvételhez jusson. 2010 nyarán úgy vélték, hogy ezek az eseti adók három év múlva kivezethetők, mert „erőre kap a globális gazdaság”. Ám nem ez történt, „a válságnak azonban korántsincs vége, még a legnehezebb szakaszán sem vagyunk túl” – mondta Matolcsy.

Megdicsérte az IMF-vezért

Matolcsy György szerint a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi közlései nagyon biztatóak, legutóbb az IMF-vezetője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekedést nem szabad megszorításokkal agyonütni. „Christine Lagarde egy nagyon okos közgazdász” – mondta a miniszter. Szerinte Magyarország kikerült a válság legnehezebb szakaszából, azzal, hogy sikerült fenntartható pályára helyezni a költségvetést. Újságírói kérdésre elmondta, a tárgyalások előfeltételét a kötelezettségszegési eljárásba tartozó kérdések képezik, más ügyek nem. „Amint a parlament pontot tett ezeknek a kérdéseknek a végére, kezdődhetnek a tárgyalások. Ez a mi logikánk” – tette hozzá Matolcsy, aki szerint a tárgyaláson a többi kérdés is felmerülhet.

Ennek ellenére ígéretüknek megfelelően megszűnnek 2013-től a váságadók, míg a bankadó 2013-ban lefeleződik, majd jelenlegi formájában 2014-től megszűnik (de ha az unióban bevezetnek valamilyen banki adóztatást, annak hazai bevezetése elképzelhető).

A Bankszövetséggel kötött tavalyi megállapodás értelmében ha egy bank bővíti a hitelezést, azt leírhatja a bankadóból. Matolcsy arra számít, hogy a bankok ennek az ösztönzőnek a hatására szinte teljesen leírhatják jövőre a 60 milliárdos adót. A kormány azt szeretné, hogy ez az adó tűnjön el, ez ugyanis azt jelentené, hogy ez a hitelforrás mind bement a gazdaságba, mondta a miniszter.

A krízisadók kivezetése miatt, mivel a válság nem ért véget, új forrásokat kell találni a költségvetésbe. A Széll-terv 2.0 arról is szól, milyen lesz az államháztartás a krízisadók nélkül, a bankadó megfelezésével, majd a bankadó nélkül, milyen lesz a költségvetés, amikor ezekre az egyszeri forrásokra már nem számíthat az ország. Sokan kételkedtek, hogy sikerül tartható hiánycsökkentést megvalósítani, mondta Matolcsy. Megjegyezte azt is: „sokan kritizálnak bennünket, hogy nem kiszámítható a gazdaságpolitika, különösen az adórendszerbeli oldala, de csendesen azt mondjuk ilyenkor: mi kiszámítható ebben a világban?”

A kétségek vége

A kétségeket a mai kormányülés szertefoszlatta. Meghozták azokat a döntéseket, amelyek „összességében az állam és az államháztartás teljes újjászervezését jelentik”. Ezek eredményeként „a következő években Magyarországon mindig és stabilan 3 százalék alatt lesz a GDP-arányos deficit”. A kormány ennek érdekében ma három új adóról, valamint a társasági adó harmadik adókulcsának bevezetéséről döntött.

A három új adónem részleteire került ma pont, „ami nem jelenti azt, hogy minden kőbe lenne vésve”. A kormány javaslata kész, de a parlament dönt, és a parlamenti vita idején is lesznek még egyeztetések az érintett cégekkel, „például a pénzügyi tranzakciós illeték esetében”.

Háromkulcsos társasági adó

A miniszter bejelentése szerint háromkulcsossá válik a társasági adózás, a normál 16 százalékos és a kis cégek 10 százalékos adókulcsa mellett lesz egy 30 százalékos adókulcs az energiaszektornak és közműszolgáltatóknak.

Ez a bejelentés nem teljesen világos, mivel a Széll-tervben még az szerepelt, hogy megszűnik az energetikai szektor különadója, de „a jelenlegi 8 százalékosnál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra került kivetésre” (ez a Robin Hood-adó).

Az elsőre nem volt egyértelmű, hogy a normál 19 százalékos társasági adókulcshoz jön-e még 16 százalék Robin Hood-adó, és akkor valójában 35 százalékot fizetnek az érintett szektorban működő vállalatok, vagy a társasági adó és a megduplázott Robin Hood-adó összevonásából lesz-e egy 30 százalékos adó. Később Matolcsy zavaros szavait tisztázta a minisztérium egy helyettes államtitkára: a Robin Hood valójában nem megduplázódik, hanem 8 helyett 11 százalék lesz, és ez adódik a 19 százalékos társasági adóhoz.

D  TT20120509011
Fotó: Kovács Attila

Ami biztos: Matolcsynak erre a bejelentésére 5 százalékos mínuszba esett a Mol árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén, ami azt jelenti, hogy az állam 24,61 százalékos részvénycsomagja nagyjából 20 milliárd forinttal értékelődött le a keddi záróárhoz képest.

Matolcsy arra is ígéretet tett, hogy lesz egyszerűsített kisválllakozói adó. Részleteket erről nem árult el, de feltehetően az eva-kivezetésére és egy azt felváltó új, szavai szerint a kisvállalkozóknak kedvezőbb adónem bevezetésére utalt a miniszter.

Telefonadó júliustól

A telefonadóként ismertté vált távközlési forgalmi adóról azt mondta: minden hír igaz, amit korábban tudni lehetett. Havonta első tíz perc ingyenes, afölött 2 forint percenként, magánszemélyek maximum 700 forintot adózhatnak havonta, az üzleti előfizetőknél 2500 forint lesz a korlát. A telefonadót a kormány eredeti terveinek megfelelően, júliustól bevezetik, azt ténylegesen augusztustól fizetjük. A nemzetgazdasági tárca úgy tervez, hogy a költségvetésbe idén 30 milliárd folyik be az új adóból. A miniszter szerint az adó a távközlési cégeket terheli – az nem egészen világos a jelen helyzetben, hogy ez csak beszedési kötelezettséget jelent-e (mint a biztosítási adó a biztosítóknak), vagy azt, hogy valóban a cégeknek, és nem az előfizetőknek kell adózniuk.

Matolcsy György a héten egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszban elismerte: lehetséges, hogy a telefonadó bevezetése a kezdeti időszakban a beszélgetések időtartamának némi csökkenésével jár. Erre vélhetően rövid időn belül díjcsökkentéssel reagálnak majd a távközlési szolgáltatók, erősítve egyébként azt a tendenciát, hogy a telefonszolgáltatások költsége évről évre csökkenő. Ezért az esetleges fogyasztáscsökkenés nem lesz tartós, a korábbi évekhez hasonlóan a beszélgetések időtartama növekvő pályán marad, vélte a miniszter.

Az Invitel, a kisebb telekomszolgáltatók egyike egyébként szintén kedden közölte: szemben a nagy szolgáltatókkal (Telenor, Magyar Telekom és Vodafone) a percalapú telefonadót támogatja. A cég szerint a percalapú telefonadó érinti ugyanis a legkevésbé hátrányosan a nehéz helyzetben élő, szociálisan rászoruló embereket. Az Invitellel szemben a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone szerint a jelenlegi tervezet aránytalanul magas, nehezen kiszámítható távközlési költségnövekedést okozna a magyar vállalatok számára. Ezáltal a percalapú adó veszélyeztetné Magyarország és a magyar vállalatok versenyképességét.

Tranzakciós illeték: 1 ezrelék, ötmilliós limit

A lehető legszélesebb bázisra a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmazták, mondta a pénzügyi tranzakciós illetékről, amilyen adót az Európai Unióban is terveznek, megjegyezve: „mi hasonló irányba megyünk, de mást csinálunk”. Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték.

A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.

A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.

Biztosítási adó: háromból egy

„Három adónemet vezetünk ki, a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást, ezek helyébe jön a biztosítási adó. A biztosítási adóból a korábbi adóknál 15 milliárddal több bevételre számít a kormány” – mondta Matolcsy.

D  TT20120509002
Fotó: Kovács Attila

A pénzintézetek és a biztosítók megpróbálják majd átterhelni az új adókat az ügyfelekre, de mint ahogy a bankadónál sem sikerült, úgy most sem fog, ezt elsősorban a verseny nem teszi majd lehetővé. „Nagyon sok részletről folynak még a tárgyalások” – tette hozzá Matolcsy.

A konszolidáció vége

A miniszter szerint „ezekkel a lépésekkel befejezhetjük az államháztartás konszolidációját". További adóemelések jövedelmi típusú adóknál már semmiképpen nem várhatók. Végigszámolta azt is, hogy „az 58 kisadót tavaly 48-ra csökkentettük, majd az év végén ismét 54-re emelkedett az adók száma. Most hét adónemet megszüntetünk és három új adót bevezetünk, így 51 adó lesz, héttel kevesebb, mint 2010-ben volt”.

„Erre nagyon kevés ország lesz képes az Európai Unióban. Már most érdeklődnek más uniós tagországokból. Megszorítás helyett növekedésközpontú a magyar gazdaságpolitika. Miközben mások engedtek a kísértésnek és megszorításokat vezettek be, addig a kormány nem engedett ennek és inkább a gazdaságot élénkítette. Ennek köszönhető, hogy nőtt a magyar gazdaság és a foglalkoztatás. Ezt várjuk 2012-ben is. Ha sikerül jövő évben a növekedési trendfordulót létrehozni, akkor 2014-ben egy fogyasztási trendforduló is jöhet” – mondta.

Az április 23-án bemutatott Széll-terv 2.0 névre keresztelt konvergenciaprogram szerint a pénzügyi tranzakciós illetékből 130-228 milliárd forintot, a távközlési szolgáltatási adóból már idén 30 milliárd forintot, jövőre 52 milliárd forintot vár a kormány. Az energiaszektort terhelő Robin-hood adó megtartásából és az adókulcs emeléséből évente 55 milliárd forintot várnak – ez az adóemelés jelenti lényegében a harmadik, 30 százalékos társaságiadó-kulcsot –, míg az egységes biztosítási adóból 15 milliárd forint, a mezőgazdaságban bevezetett fordított áfától már 2012-ben 10 milliárd, 2013-ban 15 milliárd folyhat a költségvetésbe.