Az E.On visszavásárlása javíthat a miniszterelnök népszerűségén, de az IMF-et és az Európai Uniót elidegenítheti Magyarországtól, írja legújabb elemzésének összefoglalójában a Stratfor. Szerintük Orbánnak választania kell: a saját népszerűségét növeli, vagy vállalja a felelősséget a nemzetközti hiteltárgyalások sikertelenségéért, ugyanis a visszavásárlás sértheti az Unió szabadkereskedelmi egyezményeit.
A Stratfor szerint az E.On hallgatása az ügyben az jelentheti, hogy a németek jóváhagyják majd a felvásárlást. Az eladás ugyanis megfelelne a cég azon céljainak, hogy csökkentsék külföldi tulajdonaikat, miközben biztonságosabb régiókban próbálnak befektetni.
Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén egy vidéki rendezvényen beszélt arról: „pillanatokon belül vissza fogjuk vásárolni az E.On-t a németektől”, ám a kijelentését azóta sem a cég, sem a magyar kancellária nem kommentálta. Navracsics Tibor az M1 Ma Reggel című műsorában megjegyezte: ahogy a tárgyalófelek esetében mindig, úgy az E.On esetében is „benne van a kalapban”, hogy a német tulajdonosok nem adják el érdekeltségüket a magyar államnak.
Ez a szándék azonban nem új, sőt, az állam már a Bajnai-kormány alatt elővásárlási jogot szerzett az E.On Földgáz Trade-re, információink szerint akkoriban elsősorban közös tulajdonban gondolkodtak, felmerült az is, hogy az E.On esetleg állami erőművekben kaphatna tulajdonrészt a pakettért cserébe.
De mi az a Stratfor?
Egy texasi székhelyű privát hírszerző és elemző cég, amit a magyar származású George Friedman alapított. A Wikileaks nemrég kiszivárogtatta a cég belső levelezését, ezért Friedman bejelentette távozását a cég éléről.
Ekkor azonban állami oldalról szakadtak meg a tárgyalások, nem a németeken múlt, hogy nem sikerült nyélbe ütni az üzletet. Később arról lehetett hallani, hogy az MVM 800 millió eurót – mintegy 220 milliárd forintot – ajánlott az E.On hazai gázüzletágáért, azonban a német társaság azt 1,2 milliárd euróra (335 milliárd forint) értékelte.
A miniszter hangsúlyozta, a tranzakció előtt az európai közösségi jogi környezetet is meg kell vizsgálni annak felmérésére, hogy versenyjogi szempontból nem aggályos-e a cég államosítása. Hozzátette továbbá, hogy az Európai Bizottság feltehetően gyanakodni fog a kérdésben, de szerinte ez nem jelent problémát, hiszen a „szerződések őreként” éppen ez a dolga.
Azt viszont, hogy miből fog a magyar állam fizetni, vagy egyáltalán szükség van-e az energetikai cégre, még nem tudni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
