Óvatosabban a kamattal, magyarok!

A Commerzbank közgazdászai szerdán ismertetett napi devizapiaci körképükben úgy fogalmaztak: IMF-megállapodás hiányában a magyar piaci kockázati környezetre a megoldatlan euróövezeti válság „folyamatos ellenszele” hat, és ez gyorsan „viharossá fokozódhat”, ha az európai politikai döntéshozóknak a továbbiakban sem sikerül egyezségre jutniuk az euróválság megoldásáról.

A helyzetet csak rontja, hogy az új inflációs jelentés alaposan megemelte a várható magyarországi inflációs pályát, és ez azt jelenti, hogy a magyar inflációs ütem legalább 2014-ig a 3 százalékos célszint felett marad.

Ezeknek a tényezőknek egyre nehezebbé kellene tenniük a monetáris tanács enyhítésre hajló négy tagja számára a kamatcsökkentéseket, ám a mostani és az augusztusi kamatcsökkentési döntések megmutatták, hogy a testület többsége nem veszi figyelembe ezeket az alapvető meggondolásokat. Ennek alapján a Commerzbank elemzői szerint azzal kell számolni, hogy még az idei év vége előtt 6 százalékra csökken tovább a jelenlegi 6,5 százalékról az MNB-alapkamat.

A ház szerint „ez nem jó hír a forintnak”, és csak akkor várható, hogy a forint tartósan a 280 forint/eurós árfolyamszint alá erősödik, ha már látótávolságba kerül az IMF-megállapodás.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport elemzői szintén azt a véleményüket emelték ki értékelésükben, hogy a monetáris tanács külsős tagjai a vártnál kisebb súllyal vették figyelembe az MNB felülvizsgált makroelőrejelzését, amelyben jelentősen megemelt középtávú inflációs pálya szerepel. A GS londoni elemzői szerint ez óvatosabb jegybanki kamatpolitikai hozzáállást igényelne.

A Goldman Sachs szakértőinek véleménye szerint a monetáris testület külsős tagjai ugyanakkor azt sem tartják nagy kockázatnak, hogy a magyar gazdaságban a válság során végbement, állandósult kibocsátási kapacitásveszteség csökkenthette a gyenge belső kereslet dezinflációs hatását. A cég mindezek alapján jelenleg azt várja, hogy 2013 végéig 5,5 százalékra csökken a jegybanki alapkamatot, ha a piaci körülmények ezt megengedik.

A Goldman Sachs londoni elemzői közölték azt is, hogy alapvető középtávú kockázatokat látnak a forintra a magas devizaadósság, a magas külső finanszírozási igény és a strukturális jellegű növekedési problémák miatt. A GS szakértői szerint ezek a kockázatok szűkítik a monetáris enyhítés mozgásterét, különösen addig, amíg nincs megállapodás az új finanszírozási programról az IMF-fel és az EU-val.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays véleménye szerint a monetáris tanács tagjainak többsége a legutóbbi kamatdöntésekből megítélhetően arra a következtetésre jutott, hogy indokolttá teszi az enyhítést a magyar befektetési eszközök kockázati felárainak csökkenése, a folyamatosan gyenge hazai kereslet, a reálgazdaságban érvényesülő kapacitásfelesleg, valamint az a tény, hogy az inflációt költségoldali, és nem keresleti tényezők hajtják.

A Barclays londoni elemzői szerint mivel e tényezők várhatóan tartósan fennmaradnak, rendkívül valószínű, hogy a monetáris tanács folytatja a kamatcsökkentéseket. A ház ennek alapján azt jósolja, hogy az MNB alapkamata még az idén legalább további 0,5 százalékponttal, 2013-ban pedig újabb 0,5-1 százalékponttal csökken. A Barclays elemzői szerint ugyanakkor erre a prognózisra kockázatot jelenthet egy esetleges súlyos forinteladási hullám kialakulása, amely véget vethet az MNB enyhítési ciklusának.

Erre a kockázatra más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet. A Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai az MNB kamatdöntésének napján adott értékelésükben úgy vélekedtek, hogy – részben azért, mert egyelőre nincs IMF-megállapodás – a felzárkózó európai térség többi gazdaságához képest szűkebb az MNB további enyhítési mozgástere. A ház elemzői közölték, hogy 2013 végére sem várnak 6 százaléknál alacsonyabb MNB-kamatot, sőt nem zárják ki a kényszerű kamatemelést sem a külső piaci viszonyok romlása esetére.

A Capital Economics londoni elemzői kétségeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a külső kockázatvállalási készség erősödése tartós folyamatnak bizonyul, mivel az euróövezeti válsággal kapcsolatos félelmek ismét megjelentek a piacokon, és egyelőre nincs jele annak sem, hogy a közeljövőben létrejönne a megállapodás a magyar kormány és az IMF között. A cég szerint mindemellett a monetáris tanács megosztottságának egyre egyértelműbb jelei önmagukban is gyengíthetik a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalmat.