1100 milliárdnyi adót csalunk el a bérekkel

Az önbevalló magánszemélyeknek egy hetük van arra, hogy valamilyen módon célba juttassák bevallásukat. Az adóalanyi körből évek óta változatlan arányú az a csoport, amelyik ténylegesen fizet adót. A legfrissebb, vagyis a 2006-os évre vonatkozó adatok szerint több mint egymillióan egyáltalán nem fizettek jövedelemadót, ennek a körnek a legális jövedelme nem érte el a havi 63 ezer forintot, azt a határt, ameddig az adójóváírás adómentessé teszi a bért. A minimálbér után pedig havonta ezer forint jövedelemadót kell fizetni.

A jövedelemadózásban ez a két kör összesen a legnépesebb: 27 százalék tartozik ide, de ők a teljes bevételtömeg mindössze hét százalékát produkálják. A jövedelmek sávos megosztása alapján elmondható, hogy a bevétel mintegy hatvan százalékát azok adják, akik kétmillió forintnál magasabb jövedelmet vallanak be: ez a kör nem éri el az egymillió főt. Ennek oka részben az, hogy a praktikusan háromkulcsos jövedelemadó-rendszer sávhatárai szűkek. Az adómentes határ 1,2 millió forintig tart, de a 36 százalékos kulcs már 1,7 millió forintnál belép, vagyis aki egy gondolattal is többet keres az átlagbérnél, az már be is kerül a felsőbb kulcsba.

Nyomósabb ok lehet azonban az adóelkerülés. A gazdaság jelentős fehéredése azt jelenti, hogy 1,3 millió fő helyett "csupán" egymillióan maradtak az adómentes körben, és 240 ezerrel nőtt a minimálbérnél magasabb jövedelmet bevallók száma. A Pénzügyminisztérium számítása alapján a jövedelemadóból a fehéredésnek köszönhetően 50 milliárd forinttal folyt be több a büdzsébe; összesen 200 milliárddal emelkedett az adóbevétel, ám ennek több egyéb oka is volt, köztük például a kedvezmények szűkülése és a béremelések.

1100 milliárd forintot eltüntetnek

A Magyar Nemzeti Bank munkatársai által készített tanulmány szerint viszont a GDP 4,2 százalékára, több mint 1100 milliárd forintra tehető az az összeg, amit a fekete és szürke foglalkoztatás következtében nem terhel adó. Fontos kiemelni, hogy ez a szimpla adócsalásokat jelenti, vagyis ebbe nem tartozik bele a nagyon magas jövedelmek kimenekítése tőkejövedelem vagy egyéb bevétel formájában.

Jóllehet az MNB tanulmánya még a nagy fehérítő akciók előtti időszakra vonatkozik, a 2005-ös adatok is beszédesek: nagyságrendi javulás nem történt. E szerint a GDP 4,2 százalékát teszi ki az összes elcsalt munkabért terhelő adó és járulék, ami összesen 1080 milliárd forintot jelent.

Az egyéni vállalkozók nagyon gyanúsak

A négy főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások esetében az adózók harminc százaléka vall be a havi minimálbérnek megfelelő jövedelmet. A tanulmány becslése szerint mindössze 18 százalékot tehet ki valójában ez a kör. Ez több mint 460 ezer embernél éves szinten 137 ezer forint eltitkolt jövedelmet jelent fejenként. Ez az alacsonyabb kulccsal számítva is 90 milliárd forintos adókiesés a tanulmány szerint azonban csak a jéghegy csúcsa: az igazán jelentős adóelkerülők ugyanis az önfoglalkoztatók.

Az egyéni vállalkozók adóelkerülése a becslések szerint a GDP 3,7 százaléka lehet, ami ezermilliárd forintot tesz ki. Az önfoglalkoztatók a statisztikák szerint az átlagos jövedelmet figyelembe véve 45 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az átlagbért kapó alkalmazottak. Ezt a különbséget egyáltalán nem indokolják a szektorális eltérések. Ráadásul az egyéni vállalkozások között még mindig irreálisan magas a veszteségesek aránya: nagyjából ötvenszázalékos. A bevallási adatok szerint alig néhány tízezer olyan vállalkozó van, aki ténylegesen kimutatható és számottevő eredményt ért el.