További Magyar cikkek
Értelmezési problémák
A pénzügyi vállalkozások fogalma alatt tágabb értelemben egyebek között a pénzváltókat, biztosítókat és számos egyéb szolgáltatást nyújtó céget is lehet érteni. Ugyanakkor a hitelintézeti törvény (hpt.) alapján egy sokkal szűkebb, de a bankoknál és a lízing cégeknél még mindig lényegesen több vállalkozást érintő körről van szó. A köznapi és a hpt. Alapján történő értelmezési különbségeken túl bonyolítja a helyzetet a döntés bejelentett indoklása: eszerint ugyanis a lépés hátterében az áll, hogy a bankok az elmúlt években nem kis részben az államilag támogatott, a szokásosnál lényegesen alacsonyabb kockázat mellett nyújtott lakáshiteleknek köszönhették extra nyereségüket. (Bár a bankok rendszerint cáfolják, hogy a lakástámogatásoknak köszönhetően kiemelkedő nyereséghez jutottak volna, több pénzintézetnél a belső szóvicc csak banktámogatási rendszerként emlegette a konstrukciót, mely számítások szerint tízmilliárdos nagyságrendben járult hozzá a szektor eredményességéhez).
A miniszteri indoklás egyértelműen azt az üzenetet hordozta a piac felé, hogy az állam most visszaveszi azt, amit eddig odaadott a banki szférának. A lízingcégek esetében ugyan hasonló jellegű extraprofitról nem lehetett beszélni, ám a 24 százalékos kulcs bevezetésének bejelentésekor a lízingcégeket egyértelműen ebbe a körbe sorolták.
Kamatemelés jön
A Magyar Bankszövetség már a bejelentést követően jelezte: a piacot teljesen váratlanul ért döntés egyértelműen a kamatok emelésével, illetve betétek esetén azok csökkentésével járhat. A szervezet ugyanakkor jogászokkal vizsgáltatja, van-e lehetőség a diszkriminatívnak tartott intézkedés Alkotmánybíróság előtti megtámadására.
A lízingek vonatkozásában is a költségek emelését hozhatja magával az új adókulcs - mondta az Indexnek Antall Pál, a Magyar lízingszövetség elnöke. Mint mondta a lízing cégeket még súlyosabban érinti a döntés, mint a bankokat, mert az eltérő adózási szabályok miatt az eddigi is nagyobb különbség az adózás előtti és utáni eredmény között tovább emelkedik.
Bizonytalan takarékszövetkezetek és befektetési alapkezelők
A takarékszövetkezetek még nem tudják, rájuk vonatkozik-e majd a 24 százalékos adókulcs, de nagyon reméljük, hogy nem - mondta az Indexnek a Tész elnöke, Kiss Menyhértné. A jelenlegi bizonytalanságban a negatív forgatókönyv mellett szól, hogy a támogatott lakáshitelek előnyeit a takarékszövetkezetek is megérezték.
Bizonytalanok a befektetési alapkezelők is. Mint Temmel András, Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára az Indexnek elmondta, a törvénytervezetre várnak "sorsukat" illetően. Az alapkezelők ugyanis nem automatikusan tartoznak a hitelintézeti törvény szerint a pénzügyi vállalkozások körébe, de amennyiben magán-nyugdíjpénztáraknak vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére is végeznek vagyonkezelést igen.
A bár a banki hitelezési felfutásból nem profitált, pénzügyi vállalkozás a Keler Rt., a tőzsdei elszámolóház is, saját értelmezésük szerint így rájuk is vonatkozik majd a 24 százalékos kulcs. Bizonytalanok a különböző kereskedelmi bankok számára ügynöki tevékenységet, közvetítést végző vállalkozások is, akik esetében mind a hitelintézeti törvény, mind pedig az indoklás alapján könnyen vonatkozhat a 24 százalékos kulcs.
A PM még dolgozik a jogszabálytervezeten
A Magyar Biztosítók Szövetsége ugyan a pénzügyminiszter bejelentése alapján úgy vélte, a biztosító társaságokra nem vonatkozhat a tervezet, szükségesnek tartották ennek informális megerősítését. Csütörtöki érdeklődésükre a PM-ben közölték, hogy a biztosítók maradnak a 16 százalékos kulcsban. A tárca szóvivője ugyanakkor pénteken azt is bejelentette, hogy biztosítók mellett a befektetési tanácsadókra, a könyvvizsgálókra és a könyvelőkre is biztosan a 16 százalékos kulcs marad érvényben. Pichler ferenc azonban az Index kérdésére hozzátette: még dolgoznak a tervezeten, így a pontos személyi kör csak annak benyújtásával válik ismerté.
|