Kamatemelésre készülnek a bankok

A pénzintézeti adó emelése diszkriminatív, sérti a versenysemlegesség elvét és a pénzügyi befektetők érdekeit - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, miután Draskovics Tibor szerdán bejelentette: a pénzügyi vállalkozások nyereségadója jövőre 24 százalékra emelkedik, míg a többi vállalkozásé 16 százalék marad.

Erdei szerint a tervezett intézkedés negatív hatása máris érződik, a pénzintézeti részvények árfolyama jelentősen csökkent a tőzsdén. Az adó emelése hátrányos helyzetbe hozza a magyar hitelintézeteket a regionális versenyben is - hangsúlyozta. "Rossz üzenete van, s csökkenti a befektetők bizalmát, ha a megfelelő jövedelmezőséggel működő gazdasági szektorra extraadót vetnek ki, ez nem lehet módja a költségvetési hiány csökkentésének" - tette hozzá.

Kamatadót javasolnak

A tavalyi első negyedévhez képest több mint 14 milliárd forinttal többet, 72,9 milliárd forintot kerestek a hazai pénzintézetek az év első három hónapjában - derült ki júliusban a PSZÁF jelentéséből. A felügyelet szerint A szektor jövedelmezősége kismértékben mérséklődött ugyan, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is nagyon jó. Ezt követően is megdöbbentően jó féléves eredményekkel álltak elő az idén a magyarországi hitelintézetek: többen megtöbbszörözték nyereségüket az egy évvel korábbihoz képest, a másfélszeres profit pedig egyáltalán nem számít szokatlan jelenségnek.A kedvező adatok mögött elsősorban a hitelezési aktivitás bővülése és ezzel párhuzamosan a kamatjellegű bevételek dinamikus növekedése húzódik meg.

A bankszövetség elnöke hangsúlyozta: az indirekt kamatadó bevezetését sokkal jobb és igazságosabb megoldásnak tartanák, s megfontolásra javasolják. Ez valamennyi betéti megtakarítási formára egyformán kiterjedne és szektorsemleges megoldás lenne. A kamatadó bevezetése csak elodázódik, az EU-előírások miatt előbb-utóbb sort kell keríteni rá - tette hozzá Eredei Tamás.

Kamatemelés várható

Úgy vélekedett: a nyereségadó emelése önmagában 8-10 százalékkal mérsékli a bankok nyereségességét, és leértékeli a pénzintézeti befektetéseket. "A bankoknak nem marad más választásuk, mint a kamatolló nyitása, vagyis a betéti kamatok csökkentése és a hitelkamatok növelése" - mondta, hozzátéve, hogy bankszövetség megvizsgálja a jogi lehetőségeket is.

Az elnök lát még esélyt arra, hogy az adótörvény vitája során szektorsemleges megoldás szülessen. Mint elmondta, a társasági adó mértéke az egyes EU-tagországokban jelentősen eltér, de arról nem tud, hogy egyes szektorokat az adó mértéke szempontjából megkülönböztetnének.

Arra a felvetésre, hogy az állam most visszaveszi a bankoktól, amit a lakáshitelek támogatása révén odaadott a szektornak, közölte: a hiteltámogatások alapvetően a lakosságnak szólnak, s három lépésben már jelentősen csökkentek. A kamatrés ezeken a hiteleken nem magasabb, sőt esetenként alacsonyabb, mint egyéb hiteltermékeken, s a bankok ezek révén nem jutnak extra bevételhez.

Az SZDSZ nem örül, de elfogadja a döntést

A társasági adó emelését a pénzügyminiszter által is elmondott indoklással elfogadja az SZDSZ. Horn Gábor az Indexnek úgy nyilatkozott, bár nem örülnek, tudomásul veszik, hogy az intézkedés szükséges a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében. Hangsúlyozta, a társasági adó emelésének alternatívája a kamatadó bevezetése lett volna, ezt viszont a párt továbbra is határozottan elutasítja.