Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A pazarló állam miatt nem lesz adóreform

2005.06.24. 09:25
Amíg a közszféra kiadásait nem faragák le, nem csökkenthetők érdemben az adók. Ezt az üzleti szféra képviselői is elismerik, de szomorúan jegyzik meg: nyomát sem látják annak, hogy a pártok egy kormányzati ciklusokon átívelő, konszenzusos programot próbálnának kidolgozni. Így átfogó adóreform nem lesz, egyes adónemek adókulcsainak ötletszerű átfazonírozása pedig aligha szolgálja a versenyképességet erősítő adórendszer kialakítását. Ezzel együtt is lenne néhány apróbb, azonnal végrehajtható módosítás, de egyelőre ezek ügyében sem látszik előrelépés.
Nyilván most van egyfajta csalódás - fogalmazta meg az üzleti szektor véleményét László Csaba, a KPMG adópartnere Veres János mostani pénzügyminiszternek arra a bejelentésére, hogy nem lesz radikális adóreform. A Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere szerint az üzleti szféra örül az adócsökkentésnek, de elégedetlen azzal, hogy úgy tűnik: a mérséklés kisebb a beharangozottnál. Ugyanakkor szerinte csak novemberben lehet majd pontosan tudni, hogyan adózunk 2006-ban.

Túl sokat költ az állam

Öt évre szóló adótörvény lesz
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy öt évre szóló törvényben szabályozzák az adó- és járulékváltoztatások mértékét. A 2010-ig vonatkozó változások részleteit a kormányfő hétfőn ismerteti az Országgyűlésben. A miniszterelnök szerint Magyarországnak "messziről nézve" nincsenek versenyképességi problémái. Példaként említette, hogy tavaly Magyarországra 3,4 milliárd eurónyi befektetés érkezett, míg a befektetők kedvelt célországának tartott Szlovákiába kevesebb mint egymilliárd. Az első reakciók szerint a kormányfőnek az a bejelentése, hogy öt évre előre szabályozzák az adóváltozásokat, az jelenti, hogy a nagyszabású reformokat elsősorban 2007-2008-ra időzítik, jövőre csak kisebb korrigálások várhatók.

"Nem gondolom, hogy a hátralévő hónapokban nem lehetnek még fordulatok az adóvitában" - fogalmazott László Csaba. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a költségvetési feszültségek és az államháztartási hiány csökkentésének követelményei miatt nem lehet radikálisan mérsékelni az állami bevételeket a kiadások lefaragása nélkül.

A PriveWaterhouseCoopers szakértője, Erdős Gabriella is azt emeli ki: az adóreform-bizottság azzal szembesítette a kormányt, hogy komoly lépéseket az elosztórendszerek reformja nélkül nem lehet tenni. Erdős, aki tagja volt a bizottságnak, ennek felismerését látja az elmúlt hónapok kormányzati hezitálása mögött.

A közszféra reformját és így kiadásainak csökkentését sürgeti az AmCham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) is. A közszféra, a költségvetés kiadási oldala generálja az adószükségletet, így annak átalakítása nélkül a bevételi oldalhoz sem lehet érdemben hozzá nyúlni -- hívják fel a figyelmet a kamara szakértői, Fáth Péter ügyvezető igazgató és Steiner László alelnök.

Nem meglepő Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese - szintén az adóreform-bizottság volt tagja - számára sem, hogy a beharangozott adócsökkentésből kivonulni látszik a pénzügyminiszter és a kormány. Egyetért azzal, hogy csak akkor csökkenthetők bármely adónem kulcsai, ha azzal egyidejűleg a kiadásokat is megkurtítják, mert nagyon magas az államháztartás hiánya. Mint mondta, még örül is annak, hogy az adócsökkentéssel kapcsolatos lendület nem sodorta el a pénzügyminisztériumot, és nem ment bele átgondolatlan adócsökkentési akciókba.

Kiadáscsökkentés minisztériumok megszüntetésével?

Palócz Éva szerint addig, amíg nem mérséklődik legalább évi 300 milliárd forinttal a költségvetési kiadási oldala, addig az adókat nem lehet érdemben változtatni. Bármely, a versenyképesség szempontjából aggályos adónemhez - forgalmi adó, helyi iparűzési adó (ipa), élőmunka terhei - nyúl hozzá a kormány, legalább ekkora összeg kiesését eredményező csökkentés kell ahhoz, hogy valóban érdemi változásról lehessen beszélni.

A kiadások lefaragását a közszférának, elsősorban a közigazgatásnak magán kellene elvégezni, vélekedik Palócz, aki szerint el kell kezdeni az értelmetlen, a bürokrácia elburjánzásával összefüggő kiadások csökkentését. Akár minisztériumok, de legalább minisztériumi főosztályok megszüntetését, átszervezését sem tartja kizártnak a kutató, aki szerint a közszférában nem felelős gazdálkodás folyik.

A csökkentés százmilliárdokba kerülne

Az adóreform-bizottságban a legfontosabb tétel az élőmunka terheinek csökkentése volt - idézi fel Erdős Gabriella, hozzátéve: ebben azonban komoly eredményt nem tudtak felmutatni. Ezzel kapcsolatban László Csaba hangsúlyozta, hogy a nemzetközi összevetésben is magas munkaadói járulékok egyetlen százalékpontos csökkentése is 40-50 milliárd forintnyi bevételkiesést jelentene az államnak. Egy jelentősebb, öt százalékos mérséklés tehát 200-250 milliárd forinttal terhelné a büdzsét.

Az adóreform bizottság javaslatai
A bizottság a munkaadói terhek vonatkozásában csak általában fogalmazta meg a csökkentés szükségességét, de forrás hiányában az EHO a kormány által tervezett kétlépcsős megszüntetésének támogatásán túl nem tett konkrét javaslatot. A koncepció szerint ugyanakkor jelentősen átalakítanák az szja rendszerét, a kedvezmények zömét megszüntetnék, újra bevezetnék a középső kulcsot. Az iparűzési adót a bizottság három év alatt szüntette volna meg, kiváltására egyebek között az szja 18 százalékos kulcsából befolyó bevételt illetve az értékalapú ingatlanadót javasolták. A bizottság a társasági adóval kapcsolatban két javaslatot fogalmazott meg: egyrészt annak általános csökkentését, mivel az elsősorban nagybefektetők által igénybe vett kedvezmények jelentős része 2007-ben kifut, illetve ennek alternatívájaként egy speciális, a kisvállalkozásokat segítő 10 százalékos kulcs bevezetését 5 millió forintos bevételig. Az áfával kapcsolatban a bizottság leszögezte: az egységesítést sem versenyképességi, sem foglalkoztatási szempontból nem sorolja a legsürgetőbb ügyek közé. A koncepció ugyanakkor arra is felhívta figyelmet, hogy a lehetőleg egy, de legfeljebb két lépésben esetleg bevezetendő egységes kulcs legalább 0,1-0,2 százalékkal (a nyugdíjas kosáron számolva 0,3-0,6 százalékkal) növelné az inflációt.

Ha a forgalmi adóhoz nyúlna a kormány, annak kulcsát a szakemberek szerint szintén legalább 5 százalékponttal kellene csökkenteni. A felső áfakulcs 25-ről 20 százalékra mérséklése szintén 250 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek, mondja Palócz Éva, hozzátéve: ebből valamennyi minden bizonnyal visszajönne úgynevezett pótlólagos - a kulcscsökkentés miatt felélénkülő forgalomból származó - adóbevételként.

Vitatott az áfacsökkentés hatása

Erdős Gabriella szerint ha a kormány kizárólag az áfán változtat érdemben, akkor pont ahhoz az adónemhez nyúl hozzá, mellyel kapcsolatban az adóreformbizottság nem tartotta sürgetőnek módosítást. Az áfa ugyanis közvetlenül nem befolyásolja a versenyképességet, csak azon keresztül, hogy a kisebb árak nagyobb keresletet generálnak, így a fogyasztás bővülésén keresztül visszahathat a gazdaság élénkülésére.

Korántsem biztos azonban, hogy szerencsés lenne a fogyasztásélénkítő adópolitika - mutat rá Palócz Éva. Szerinte a költségvetés nagyon rossz helyzete és a lakossági eladósodottság már most is magas mértéke miatt inkább a jövedelemszerzést, és nem a fogyasztást kellene ösztönözni. Tehát inkább a személyi jövedelemadó csökkentését támogatná, bár elismeri: az áfacsökkentés melletti érv, hogy ebben az adónemben látványosan rossz Magyarország pozíciója.

A legtöbb baj az iparűzési adóval van

A gazdaság szereplői egyöntetűen azon az állásponton vannak, hogy a legfőbb versenyképességi problémát az iparűzési adó jelenti. Az ipa csökkentése és a helyi önkormányzatok kompenzálása nyilvánvalóan nem egyszerű, mert a terheit a költségvetésnek kell viselnie, mondja László Csaba, hozzátéve: egy ilyen kompenzációs mechanizmus azért pár hónap alatt kialakítható, feltéve, hogy nem forint fillérre akarnak minden önkormányzatot kompenzálni.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint is az ipa a leginkább rendszeridegen adónem. "Tudjuk, hogy ennek radikális megszüntetése tarthatatlan az önkormányzatok számára, ugyanakkor komoly átgondolást igényel, hogy milyen egyéb forrásból finanszírozhatók a helyhatóságok" - fogalmaz Fáth Péter. Az AmCham szerint az szja lehetne az egyik olyan adónem, amelynek a bevételeiből ezt kompenzálni lehetne, míg a másik a -- mindenkit terhelő -- értékalapú ingatlanadó. Ennek kifejezetten a vállalkozásokra vonatkozó változata az adórefom bizottság javaslatai között is szerepelt. A kamara megfogalmazta saját adócsökkentési javaslatát - ennek főbb elemeit keretes írásunkban foglaltuk össze -, ám azok megvalósításához Fáth Péter és Steiner László szerint olyan komoly és bátor politikai lépések kellenének, amelyeket választás előtt egyik párt sem fog felvállalni.

Az AmCham javaslatai
A kamara még tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra javaslatait. Ezek szerint az iparűzési adót megszüntetnék, ennek kiváltására a 16 százalékos társasági adóból négy százalékot kapnának az önkormányzatok. A társadalombiztosítási és munkaadói járulékok csökkentésében a kamara legalább öt százalékos mérséklést javasolt. Az áfa vonatkozásában egyrészt a forgalmi adó rendszerének az egyéb, fogyasztást terhelő adókkal történő összehangolását, másrészt a kulcsoknak az európai átlaghoz való közelítését javasolták.

Az egyik legnagyobb versenyképességi akadálynak Erdős Gabriella is az ipát gondolja. Emlékeztetett az adóreform-bizottság ennek átalakítására vonatkozó konkrét javaslatára, amely nem csökkentette volna az önkormányzatok bevételeit, viszont mérsékelte volna a vállalkozói terheket (a bizottság legfontosabb javaslatait lásd keretes írásunkban). Az iparűzési adó korszerűtlen és nem versenysemleges, ha a beruházók megszabadulnának ettől a kötelezettségüktől, az komoly fejlesztési forrásokat generálna - vélekedik a PWC szakértője, aki szerint ezáltal érzékelhető mértékben nőne a gazdasági növekedés üteme is.

Járulékplafon az egészségbiztosításban is?

Erdős Gabriella szerint a munkához kapcsolódó járulékterhek csökkentését szolgálná, ha a nyugdíjjárulékhoz hasonlóan az egészségbiztosítási járulékoknál is lenne egy plafon, ezt célszerű lenne hasonlóan az éves bruttó hat millió forintos jövedelemhez kötni. Bár arra nem készültek számítások, hogy ez mekkora költségvetési bevétel kisesést jelentene, de biztosan nem lenne jelentős tétel, a lépés eltolná a rendszert egy igazságosabb irányba.

Hasonló célt szolgálhatna egy olyan társadalombiztosítási forma bevezetése is, ami -- az alacsonyabb befizetési teher mellett -- csak bizonyos szolgáltatásokat nyújt. A társadalombiztosítást el kell vinni abba az irányba, hogy a szolgáltatásért fizessen az igénybevevő - fogalmazott meg egy, a száz lépés programban is szereplő elképzelést Erdős Gabriella. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy e kérdésben is komoly jogi és politikai vitákat szülne az, hogy az alapellátásban mi legyen benne.

Nem látják az adócsökkentés szándékát

Az AmCham nem számít arra, hogy a következő egy évben bármilyen jelentősebb adóváltozás lenne. Szerintük azonban nem is az a nagy baj, hogy most nem lesz, hanem az, hogy hosszú ideje nem látnak ilyen törekvéseket, nem érzik ezt a szándékot. A mai napig nem tudom, mit szolgált adóreform-bizottság - mondta Steiner László.

A nagyberuházók számára nem is az egy éven belül hatályba lépő adóváltozások fontosak, hanem a több évre szóló kiszámíthatóság, az, hogy hosszabb távra tudjanak gondolkodni. Kiszámíthatóság, kiszámíthatóság, kiszámíthatóság - idézik fel az AmCham szakértői az adórendszerrel kapcsolatos legfőbb elvárásaikat. A kamara folyamatosan bátorította a mindenkori kormányt és ellenzéket az adó- és az államháztartási reformra, hozzátéve: ehhez és a hosszú távra szóló gazdasági koncepció kialakításához társadalmi konszenzus kell.

Erre rímelő László Csaba véleménye is: "ha konszenzus lenne egy hosszabb távú, 2007-2008-as ipa- és járulékcsökkentésről, amelyet felvállal minden politikai párt, az is jobb lenne egy fokkal annál, mintha semmilyen ígéret nincs". Arról nem is beszélve, hogy ha lenne egy ilyen középtávú, négypárti adócsökkentési csomag - amit később sem kérdőjelezne meg senki - könnyebben kikényszeríthető lenne egy kiadáscsökkentést szolgáló reform is.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!