További Magyar cikkek
Az országgyűlés március 20-án hagyta jóvá, hogy a gazdasági tárca megkezdje az M6-os Szekszárd és Bóly, valamint az M60-as Bóly és Pécs közötti szakaszának koncessziós közbeszerzési eljárását. Kóka János miniszter nem sokkal a parlament döntése előtt azt jósolta, a három – Dunaújváros-Szekszárd, Szekszárd-Bóly, Bóly-Pécs – szakaszban és ppp-konstrukcióban megvalósuló, kétszer két sávos autópálya 200 milliárd forintba fog kerülni.
Mivel a három szakasz együtt 146,5 kilométer hosszú, a miniszteri jóslat kilométerenként 1,37 milliárd forintos kivitelezési költséget jelent. Ez már a két déli szakasz (Szekszárd-Bóly és Bóly-Pécs) pályázati dokumentációjának fényében nagyon alacsonynak tűnik. A koncessziós pályázat adatai szerint ugyanis a tervek készítői azon az összesen 80 kilométeren nagyjából 90 műtárgy megépítésével kalkuláltak (emellett Szekszárd és Bóly között három, Bóly és Pécs között két pihenőhely kialakítása szerepel a tervekben).
Hány a völgyhíd?
Ebből a Szekszárd és Bóly közötti 49 kilométeren – amelyet a tender egy "hibaszelvény van" megjegyzéssel 50 kilométeresnek tüntet fel – szerepel 55 műtárgy, ebből 7 darab völgyhíd, továbbá 4 darab úgynevezett ikercsöves alagút. Az interneten megjelent terveken és térképszelvényeken látható, hogy négy alagút egy nagyjából ötkilométeres szakaszon belül, Véménd és Palotabozsok térségében, Baranya és Tolna megye határán lesz.
Az is látható, hogy az alagutak leghosszabbja 1331 méteres lesz, a többit 865, 418 és 399 méteresre tervezik. Emellett ezen a területen, a Mecsek keleti lankáinak legkeletibb nyúlványain – ahol az M6-os a 64-es vasútvonal Bátaszék és Pécs közötti szakaszát, valamint a Pécsvárad és Mohács közötti 5606-os számú közutat keresztezi majd – épülne meg négy völgyhíd is.
A tervek között tudomásunk szerint egy 281, egy 314 és egy 418 méteres völgyhíd is szerepel – egy további 500 méterest az M60-ason, Bóly és Lothárd között terveznek –, így a sztráda 164-es és 174-es kilométere között az út felét alagutakban és viaduktokon kellene megtenni. Az interneten ugyanakkor nem akadtunk nyomára olyan terveknek, amelyeken a Szekszárd-Bóly szakasz további négy viaduktja szepelne, de a Bóly és Pécs közötti szakaszon tervezett másik völgyhídról sem találtunk konkrétumokat (ugyanakkor a Közbeszerzési Értesítőkben sem fedeztük fel a tender módosított, kevesebb viaduktos változatát).
Kóka és a laikusok szeme
Bár Kóka János az Index korábbi kérdésére azt mondta, ő maga is személyesen hosszú órákig tanulmányozta a terveket, hogy a legolcsóbban épülhessen meg az M6-os, arra nem adott magyarázatot, miért van szükség ennek ellenére 9 viaduktra és 4 alagútra. Laikus szemmel ugyanis úgy tűnik, ebben a térségben a sztrádát néhány kilométerrel keletebbre, a Mecsek lejtőitől messzebb elvezetve aligha volna szükség majdnem három kilométernyi alagútra, és nagyjából egy kilométernyi völgyhídra.
Bár egy viadukt építésének a költségét a hosszán és szélességén kívül számos tényező befolyásolja – egyebek mellett a völgyhíd legnagyobb magassága, a pillérek száma, az alkalmazott technológia, a talajviszonyok, az elvégzendő földmunka mennyisége – érdemes felidézni: a nemrég átadott kőröshegyi völgyhíd 41,5 milliárd forintba, az M6-os három szakaszára tervezett pénz egyötödébe került (igaz, az 1,8 kilométer hosszú, legmagasabb pontja 88 méteres, és elkészítésekor 2,6 millió köbméternyi földmunkát végeztek el. Az M6-os költségeit tovább növelheti, hogy az alagutak építése – nemzetközi tapasztalatok szerint – még a hidaknál is drágább mulatság.
Versenyfutás a pénzköltésért
A két szakasz közös koncessziós tenderén öt konzorcium vett részt, a szaktárca a beadott ajánlatok közül június elején hármat választott ki. Az első körös ajánlatok alapján a portugál Mota – a debreceni elkerülőt építő cég – vezette Alisca Sopianae konzorcium lett az első, amelynek magyar tagja az Euroaszfalt. A második a Strabag vezette Mecsek konzorcium a Magyar Aszfalt, a Colas Hungária és a Közgép részvételével, míg a harmadik a német Bilfinger konzorciuma, amelyben amagyar cégek közül a Vegyépszer vesz részt. Az eredeti kiírás szerint a GKM legkésőbb november 17-ig kihirdeti a nyertest.
A tavasszal kiírt közbeszerzési tender szerint a Szekszárd-Bóly szakaszon három pihenőhely lesz – a sárközi, a geresdi és a szebényi –, míg Bóly és Pécs között Szajknál és Belvárdgyulánál alakítanak ki egy-egy pihenőt. Az ajánlatkérő GKM elvárása, hogy 2010 tavaszára mindkét sztrádaszakasz megépüljön – ez aligha meglepő annak fényében, hogy akkor lesznek az országgyűlési választások.
Nemcsak a viaduktokkal van baj
Bár eddig két szakaszról beszéltünk, Dunaújváros és Pécs között három részben épül meg az autópálya. Csakhogy, bár 2010 tavaszára el kellene készülnie az M6-os leghosszabb, Dunaújváros és Szekszárd közötti 66 kilométeres részének is, hogy a teljes autópálya használható legyen a főváros és Pécs között, arra azonban még a pályázatot sem írták ki. Egyebek mellett azért, mert a GKM-nek eddig nem sikerült megegyeznie a paksi önkormányzattal az M6-osnak a város térségébe tervezett nyomvonaláról.
A kormány szerint ennek ellenére egészen biztosan kész lesz 2010-re az M6/M60-as autópálya. A kormányszóvivői iroda augusztus közepén kiadott közleménye elismerte ugyan, hogy a GKM és a paksi önkormányzat jelenleg is egyeztet, ám megjegyezte: nem a sztráda eredetileg tervezett nyomvonalának módosításáról, hanem egy további, a várost elkerülő út megépítéséről. A féléves csúszás a szakértők szerint valószínűleg azért sem jelent érdemi időveszteséget, mert ezen a szakaszon sokkal kevesebb műszaki nehézséggel kell majd megbirkózniuk a kivitelezőknek.
Az M6-os Szekszárd-Bóly szakaszát és a Pécsre vezető, a korábbi tervekben még M56-osnak is nevezett gyorsutat a korábbi kormányzati tervek szerint 2007-re kellett volna megépíteni; ráadásul nemcsak a baranyai megyeszékhelyig, hanem egészen Szentlőrincig. Igaz, a Dunaújváros és Szekszárd közötti szakasz korábban csak a 2015-re befejeződő útépítések között szerepelt, és mindhárom csak autóútként. Ezzel szemben végül autópálya lehet mindhárom szakasz, és 2010-re épülhet meg.