Bekeményít az APEH

Az "elméleti" és a tényleges adóbevétel közötti különbség, az adórés csökkentése segítheti az adóhivatalt az idei bevételi tervek végrehajtásában, ennek érdekében idén megkezdődik az adórés mérési technikájának kialakítása - derül ki az APEH 2003-as tevékenységét összefoglaló Bulletinből. A nyakatekert megfogalmazás mögött a hátralékok keletkezésének megakadályozása, vagy legalábbis mérséklése sejthető, illetve az a politikai szándék, hogy az államháztartás tervezett hiányát ne lépjék túl.

Kevesebb bevétel

Részben a hátralékállomány emelkedésének tudható be, hogy tavaly nem teljesült a költségvetés - többször módosított - bevételi előirányzata. Az adóhivatal szerint az ellenőrzési, behajtási és szankcionálási tevékenység 239 milliárd forinttal emelte a tavalyi bevételeket, ami az egy évvel korábbi - egyszeri, nagy összegű tételeket is tartalmazó - teljesítménynél mintegy nyolcmilliárd forinttal kevesebb.

A működő vállalkozások hátraléka csaknem 12 százalékkal bővült 2003-ban. A magánszemélyek felhalmozott adóssága nem változott; csökkent a végelszámolás alatti, illetve a már megszűnt vállalkozások tartozása, tíz százalékkal emelkedett ugyanakkor a felszámolás alatti gazdálkodók hátraléka. A behajthatóság szempontjából a hátralékállomány összetétele a korábbi évekhez hasonlóan kedvezőtlen, a kinnlevőség több mint felét a nem működő, felszámolással vagy végelszámolással érintett társaságok és megszűnt vállalkozások tartozása teszi ki.

Miután a működő gazdálkodók és a magánszemélyek körében a tartozók 92 százaléka (560 ezer adós) rendelkezik egymillió forint alatti elmaradással, 379 ezren pedig százezer forintnál kisebb összeg miatt kockáztatják a büntetést, az APEH fokozott figyelmet fordított a kisebb összegű hátralékok behajtására. A fizetési felszólítások nyomán a hátralékosok száma mintegy tíz százalékkal csökkent.

Nem számoltak vele

Az előző pénzügyminiszter bukását előidéző galiba a bevételek körül azonban nemcsak a hátralékok növekedésére vezethető vissza: a tervezéskor a súlyuknál kisebb mértékben vették figyelembe a különböző kedvezmények adóbevétel-csökkentő hatásait. A minimálbér mentesítése az adó alól, valamint a lakásvásárláshoz kapcsolódó kedvezmények a nettó bevételeket csapolták meg. Az szja esetében az adótábla-változások miatt a bruttó befizetés mindössze 4,3 százalékkal múlta felül a 2002-est, a visszautalások eközben közel 37 százalékkal emelkedtek.

Az szja-bevételek kétharmadát adó üzleti szféra 25 milliárd forinttal kisebb adót fizetett 2003-ban, mint 2002-ben. Az áfa esetében a kiugróan jó, harminc százalékkal emelkedő bevételt egyértelműen a visszautalt áfa összegének apadása eredményezte: míg a bruttó bevételek növekedési üteme elmaradt az egy évvel korábbitól, a visszautalások 13,3 százalékkal csökkentek, elsősorban a vendéglátást és a telekommunikációt érintő törvényváltozások okán.