További Magyar cikkek
A szocialista frakcióból származó információink szerint heves vita dúl az MSZP és az SZDSZ között arról, hogy mi legyen a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. sorsa. A nagyobbik kormánypárt állami kézben kívánja tartani a társaságot, ám koalíciós társa mielőbb privatizálná. (A most parlamenti zárószavazásra váró vagyontörvény az eddigi 99 százalékról ráadásul 75 százalék plusz egy szavazatra mérsékelné az MVM-ben levő állami tulajdoni hányadot.) Az egész ügy mögött az áll, hogy az áram ára a közeljövőben jelentősen emelkedhet, és ennek révén plusznyereségre tehet szert az MVM.
Külső okok miatt drágul
Itthon az erőművek és az MVM közötti hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm-ek) révén az erőművek korábban a szabad piacinál magasabb nagykereskedelmi áron tudták értékesíteni az áramot az MVM-nek, ám ez mostanra megváltozott. A Balkánon néhány erőművet bezártak, ami kapacitásszűküléshez vezetett. Szlovákia pedig a lendületes gazdasági növekedéséből fakadó növekvő energiaigényét úgy igyekszik ottani termelésből kielégíteni, hogy korlátozza saját áramexportját.
Magyarország alapvetően importfüggő, és a régiónkbeli helyzet miatt az importárak drasztikusan emelkednek. Ezt támasztja alá az MVM nagykereskedelmi leányvállalata által nemrég meghirdetett tender is, amelynek eredménye értesülésünk szerint a jelenlegi nagykereskedelmi árhoz képest mintegy 35 százalékos drágulást vetít előre.
Eddig a lakossági áram ára az uniós átlag alatti, az ipari és kommunális fogyasztók által fizetett pedig az EU-átlagárhoz közeli vagy feletti volt. A külpiaci árakhoz igazodó nagykereskedelmi árban növekedésre lehet számítani, ami hasonló irányú árváltozást indokolhat a fogyasztói árakban is.
Kompenzálunk vagy korlátozunk
Két kimenetel képzelhető el. Ha a külpiaci nagykereskedelmi árat elfogadja a kormányzat, vagyis nem lép fel a nagykereskedelmi áramdrágulás ellen, az a hazai lakossági áramárak 15-20 növekedéséhez, az ipari és kommunális fogyasztóknál 30-40 százalék körüli áremelkedéshez vezethet. A lakosság által használt elektromos energia árának nagymértékű emelkedése ellen azt tehetné a kabinet, hogy a szociális minisztérium által működtetett kompenzációs rendszert (ami a gáznál és távhőnél érvényesül) kiterjesztené a lakossági fogyasztókra is. Ennek a fedezete lehetne az állami tulajdonban levő MVM – illetve annak leányvállalata – által fizetett magasabb nyereségadó és osztalék, mivel a kereskedő leánynál 100-120 milliárdos plusz nyereség képződne az árnövekedés miatt. A kompenzációs rendszer forrásait kiegészíthetné az esetleges részleges privatizációból származó bevétel. Ez a kimenetel azonban az ipari és kommunális fogyasztók számára nem jelentene gyógyírt.
A kormányzat dönthet amellett is, hogy fellép a nagykereskedelmi – ezen keresztül pedig a végfelhasználói – áramdrágulás ellen. Hasonlóan Szlovákiához, megoldást jelenthetne az export korlátozása, hiszen ekkor a megtermelt áram döntő része itthon hasznosul, mérsékelve az árat. Ehhez az ÁPV Zrt. által gyakorolható állami vagyonkezelői jogosítványok alkalmazására lenne szükség az MVM irányításában.
Információink szerint bármelyik változat mellett teszi le voksát a kabinet, még szeptemberben-októberben cselekednie kell az idő rövidsége miatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
