Választható különadót akarnak a bankok

2004.10.14. 17:48
A jövő hétre dőlhet el, támogatja-e a Pénzügyminisztérium a Magyar Bankszövetség csütörtökön ismertetett új javaslatát a banki különadóval kapcsolatban: eszerint minden pénzintézet maga dönthetne arról, hogy magasabb társasági adót vagy kamatkülönbözet-adót fizet-e 2005-ben és 2006-ban. Az érdekképviselet szerint módosítani kell a parlament előtt fekvő törvényjavaslatot, mely legalább 40 milliárddal sarcolná meg a pénzügyi szférát, míg az új megoldás a kormány által eredetileg elvárt 30 milliárdot hozná a költségvetésnek.
A Pénzügyminisztériumnak eljutatott álláspont mögött egységesen felsorakozik a bankszektor, de a takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások képviselőivel, szakértőivel folytatott egyeztetések alapján azt lehet mondani, hogy ezen szféra számára is elfogadhatónak tűnik az új megoldás - mondta az Indexnek Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Két adó

A megoldás lényege, hogy a különadóval érintett vállalkozások mindegyike eldöntheti, hogy a kormány által eredetileg bejelentett társasági adó emelést, vagy a 6 százalékos kamatkülönbözet-adót választaná. Ismert, ez utóbbiról egyszer a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások első köre már megállapodás született Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel, erre alapozva a kormány már törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek.

A megállapodás azonban kisebb vihart kavart a pénzügyi szférán belül: a kamatkülönbözet adót többen olyan megoldásként értékelték, mely elsősorban az OTP-nek és a nagybankoknak kedvez, míg a kisebb vállalkozásoknak nagyobb terhet is jelenthet, mint a társasági adó emelése. Nyers Rezső szerint arra lehet számítani, hogy ha a kormány elfogadja az új, adóválasztásra irányuló javaslatukat, akkor a nagyobb, univerzális tevékenységet folytató, és jutalékokból jelentős nyereséget realizáló pénzintézetek a kamatkülönbözet-adót, míg a döntően a kamatbevételekből élő cégek a magasabb társasági adót választják majd. A Bankszövetség javaslata szerint ez utóbbi vonatkozásában fennmaradna, hogy a befizetett kamatkülönbözet-adó csökkenti a társasági adó alapját, így annak tényleges mértéke hat százalék helyett csak 5,04 százalék.

Mennyi az annyi?

A Pénzügyminisztérium várhatóan a jövő héten ad választ, a tárca szakértői vizsgálják a javaslatokat - mondta az Indexnek Pichler Ferenc szóvivő. Hangsúlyozta: két feltételnek kell egyszerre teljesülnie, a megoldásnak biztosan garantálnia kell a költségvetésbe várt 30 milliárd forintos többlet bevéltelt 2005-ben és 2006-ban is, ugyanakkor jogilag sem lehet kifogásolható.

A Bankszövetség szerint jogi kifogás aligha merülhet fel, a választható adózásra például szolgálhat Magyarországon az eva is. Nyers Rezső szerint ugyanakkor biztosra vehető az is, hogy az új javaslat garantálja a 30 milliárd forintos elvárt költségvetési bevételt. Ez azért lehetséges abban az esetben is, ha minden érintett a számára kedvezőbb, azaz a költségvetésnek kevesebb bevételt jelentő megoldást választja, mert a jelenleg a parlament előtt fekvő kamatkülönbözet-adóra vonatkozó javaslat a Bankszövetség számításai szerint nem 30, hanem minimálisan 40 milliárd forint plusz bevételt hozna a büdzsének - mondta kérdésünkre Nyers Rezső. A PM ugyanakkor úgy számolt, hogy a kamatkülönbözet adó "csak" 31 milliárd forint többletet jelent.