Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Komolytalan banki fenyegetések

2004.09.22. 09:41
A kormány és az Index által megkérdezett pénzügyi szakértők sem veszik igazán komolyan a banki társasági adó tervezett emelésével kapcsolatban egyelőre csak az OTP által megfogalmazott fenyegetést, hogy a 24 százalékos kulcs bevezetése esetén a bank más országokba viszi egyes üzletágait. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön már úgy tárgyalhat a Magyar Bankszövetség képviselőivel, hogy a szervezet és a Pénzügyminisztérium addigra lényegében lezárja az egyeztetéseket, a minisztérium azonban "kötött pályán mozog" a tárgyalásokon.
Sem a Pénzügyminisztérium, sem a Bankszövetség nem nyilatkozik a 24 százalékos tervezett új adókulcsról folytatott egyeztetésekről, ám információink szerint a kormány részéről nem várható érdemi elmozdulás a múlt heti bejelentéshez képest: a leendő miniszterelnök egyértelműen jelezte a pénzügyi tárcának, hogy szükségesnek tartja az elmúlt években extraprofitot elért szféra "nagyobb közteherviselését".

Komolytalan fenyegetések

Nem könnyíti meg a bankok helyzetét, hogy az általuk megfogalmazott fenyegetések egyikét sem tartják igazán veszélyesnek sem kormányzati, sem szakmai körökben. A Bankszövetség által kilátásba helyezett kamatemeléssel kapcsolatban Draskovics Tibor már az új adókulcs bevezetésének bejelentésekor is úgy fogalmazott, hogy az éles piaci verseny miatt erre aligha lesz lehetőség. Ugyanakkor az Indexnek nevük mellőzését kérve nyilatkozó banki szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy aligha lehet reálisan számolni azzal, hogy a bankok egyes üzletágaikat az adóemelés következményeként elviszik Magyarországról.

Egy ilyen lépés ugyanis jelentős előkészítést és tőkeberuházást igényel, miközben költséghatékonysága megkérdőjelezhető: bár több nemzetközi pénzintézet is ázsiai országokba költözette a közelmúltban egyes részlegeit, e döntés mögött jellemzően a munkabérköltségeken elérhető megtakarítás húzódott meg.

A bankok nem tudják eltűntetni nyereségüket

László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG adóüzletágának partnere az Indexnek elmondta: nem hiszi, hogy a bankok nyereségének akár tíz százalékát elérő része kiszervezhető lenne a pénzintézetekből. A szakember szerint az elméleti lehetőség ugyan megvan arra, hogy egyes részlegeiket hazai pénzintézetek külföldi leány- vagy éppen anyabankjaikhoz vigyék át, ezek azonban olyan kiszolgáló részlegek, melyek önállóan jelentős nyereséget nem termelnek. A multinacionális cégek azonban jellemzően nem egy-egy országból vonulnak ki a nyereségadó magas volta miatt, hanem egész régiókat érintően szervezik egy központba könyvelésüket, telefonos ügyfélszolgálatukat és egyéb, nagy munkabérköltséggel bíró tevékenységeiket. Az ilyen összetelepítések egyik célpontja az elmúlt években - az unióshoz mérten alacsony béreknek köszönhetően - éppen Magyarország volt.

László Csaba szerint a bankok számára arra is adott a lehetőség, hogy országon belüli kiszervezéseket hajtsanak végre: egyes nem pénzügyi vállalkozásnak minősülő tevékenységeiket egy új cégbe kiszervezve azok eredménye továbbra is a 16 százalékos kulcs alá tartozna, ám jelentős, azaz több milliárdos megtakarítás ezzel a lépéssel is csak hezenen lenne elérhető el.

Móra Mária, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese az Index kérdésére elmondta: eddig egyetlen hazai pénzintézet sem jelezte a szövetség felé, hogy üzletágai Magyarországról való kivonására készülne, igaz, tette hozzá, hogy az OTP bejelentéséről is csak a bank közleményéből értesültek.

Nincs jó üzenet

Elemzők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben a tervezett adóemelés a lakosságnak politikai értelemben jó üzenet lehet, a gazdaság számára nem: az előzmények nélküli lépés ugyanis kapkodásra utal, illetve felveti annak veszélyét, hogy a kormány a költségvetési hiány leszorítása érdekében más jól prosperáló szektorokhoz is "hozzányúl". Megkérdőjelezhető a döntés amiatt is, hogy 30 milliárd forint nem akkora tétel a költségvetésben, ami miatt megérné egyebek között az OTP nemzetközi terjeszkedésének ütemét is befolyásoló lépést hozni.

Más lehetőségek

A fentiek ellenére is elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldás születik: a kormány akár szerdai ülésén is dönthet a kérdésben, melynek során információink szerint elsősorban azt kell mérlegelni, mennyiben lehet jogilag támadható egy adott szektor kisebb csoportjára megállapított külön adókulcs.

A két koalíciós párt egyaránt felzárkózott az extraprofitot elért bankszektor 30 milliárd forintos "megsarcolására". A 24 százalékos kulcs alternatívája a bankoknak az MNB-nél tartott kötelező tartalékaik után járó kamat megadóztatása lehet. A jegybank az uniós csatlakozás óta fizet az összesen több mint 400 milliárd forintos tartaléktömegért rendes, azaz jelenleg 11 százalékos alapkamatot, így a jövőre kifizetett összeg bőven meghaladja majd a harmincmilliárdot. Ráadásul ez az összeg, ha úgy tetszik, újabb talált pénz a bankok számára, noha a szakma éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi kamatmentes tárolás volt jogilag támadható. A bankok által bevezetni javasolt kamatadót, mely a betéteseket sújtaná, a kisebbik kormánypárt többször és egyértelműen elutasította, így annak bevezetésére nincs érdemi esély.

Törvények az utolsó pillanatban

A Pénzügyminisztérium ezen a héten szeretné benyújtani a parlamenthez a jövő évi adótörvények tervezetét, ám elképzelhető, hogy a beterjesztés a jövő hétre csúszik át: a jogszabályok határidőben történő elfogadását még az esetleges további csúszás sem fenyegeti, de tény, 2000 óta sosem születtek még ilyen későn a tervezetek. A kétéves költségvetésre áttérő Fidesz 2000-ben (de 1999-ben is) még augusztusban benyújtotta a tervezeteket, a Medgyessy kabinet első évében szeptember 24-én, tavaly szeptember 19-én tette le javaslatait az Országgyűlésnek.

Az adótörvényeket január elsejei hatályba lépésük előtt 45 nappal, azaz legkésőbb november 15-ig ki kell hirdetni. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti zárószavazás legkésőbb a november 8-i ülésnapon meg kell tartani, és már ez is azzal a következménnyel jár, hogy a házelnöknek a törvény sürgős kihirdetését kell kérnie a köztársasági elnöktől. Amennyiben ezt megelőzően egy-egy munkahetet szánnak a bizottsági, majd a részletes és az általános vitára, a tervezet benyújtásával elvileg még októberig is lehet várni, ugyanakkor valószínű, hogy a kabinet már csak presztízsokokból is benyújtja legkésőbb a jövő hét elején a tervezeteket, melyeken a végső finomításokat még módosító javaslatok révén is elvégezheti a koalíció.

Kormányülésen a bankadó
Szerdai ülésén a kabinet megerősítette azt a szándékát, hogy a bankszektornak 30 milliárd forintos többletterhet kell vállalnia 2005-ben, az egyeztetés arról folyik, hogy ez milyen formában történjen - mondta Gulyás Erika kormányszóvivő a kabinet ülését követően. Kijelentette: az adótörvénnyel kapcsolatban egyedüli határidő az, hogy november 15-ig el kell fogadni, ehhez pedig a kormánynak legkésőbb a jövő hét elejéig kell beterjesztenie azt az Országgyűlés elé.