Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Pehelysúlyú bankkártyák a ringben

2004.03.23. 10:29
Mennyit von le a konkurens automata? Mi a különbség bankkártya és bankkártya között? Mire használja őket a magyar? Az Index megvizsgálta hazai piacon legelterjedtebb, belépő szintű kártyákat.
Eleinte még olyan rejtélyesnek, olyan nyugatinak és modernnek látszott. Alkalmas volt villogásra a barátnő, vagy a hosszú visszaigazolási procedúra miatt a hátunkba késeket vizionáló többi vásárló előtt. Teltek-múltak az évek, elmúlt a hőskor. Mára óriásivá nőtte ki magát a piac, több, mint 6,3 millió kártya van forgalomban Magyarországon, éves szinten 150 millió művelet során közel négyezermilliárd forintot hoz mozgásba ez a műanyag lap.

Nem veszünk, leveszünk

A nyolcvanas években misztikusnak tetsző, csak hollywoodi filmekből ismert bankkártya lényegében nem más, mint egy mágnescsíkkal ellátott, névre szóló, pin-kóddal levédett műanyag lap, amivel fizetni, vagy pénzt felvenni lehet. Nálunk leginkább pénzt felvenni, hiszen a tranzakcióknak mindössze harminc százaléka köthető vásárláshoz, tőlünk nyugatabbra ennek aránya nagyobb, közel hetven százalékos.

Éves kártyadíjKészpénz- felvét saját automatábólKészpénz- felvét Euronet-bőlKészpénz- felvét nem sajátbólKülföldi pénzfelvét
Budapest Bank0 Ft75 Ft175 Ft100 Ft+1%, min. 200 Ft1,500 Ft
Cib Bank1000 Ft100 Ft250 Ft250 Ft1,500 Ft
Citibank/Control0 Ft150 Ft200 Ft250 Ft1,5%, min. 1000 Ft
Citibank/Comfort0 Ft0 Ft0 Ft0 Ft0 Ft
Erste Bank/Postabank1200 Ft25Ft+0,25%, max. 400 Ft450 Ft450 Ft1,5%+1000Ft/450Ft
HVB Bank1000 Ft40 Ft170 Ft270 Ft1%+3USD
K&H Bank950 Ft0,2%+30 Ft400 Ft400 Ft1%+4USD
MKB1000 Ft60 Ft200 Ft300 Ft4 USD
Raiffeisen Bank1500 Ft50 Ft150 Ft250 Ft1%+4 USD/EUR
OTP980 Ft25 Ft+0,3%450 Ft450 Ft1%+3EUR

Sokan - helytelenül - hajlamosak hitelkártyának is nevezni a tesztünk tárgyát képező betéti kártyákat is, holott amíg ez utóbbi mögött leginkább a tulajdonos pénze áll, addig a hitelkártya esetében némi kamat megfizetése mellett a bank vagyonának egy részét élhetjük fel kedélyesen. A hazai betéti kártyák jellemzően két nagy nemzetközi társaság, a VISA és a Europay (Cirrus Maestro és EC/MC, avagy Mastercard) termékei. Egyelőre ez utóbbi cégnek másfélmillióval több, közel 3,5 millió ügyfele van hazánkban.

A két társaság termékeit tovább boncolgatva újabb kategóriákat találunk. Kezdődik az egész az alapkártyákkal. Ezek a lapok egyelőre kizárólag elektronikus környezetben (tehát automatában, vagy pénztári leolvasóban) hajlandóak működni, ezért az esetek többségében nem lehet velük az interneten vásárolni. Ez például akkor jelenthet komoly problémát, ha a kártya tulajdonosa fapados repülésen töri a fejét, ahol a bankkártyás fizetés nem elektronikus elven működik.

Lépcsőfokok

Az éves kártyadíj az alapkártyáknál a legalacsonyabb, sőt, esetenként ezt a költséget a bank számlavezetési díja már tartalmazza is. Ebben a kategóriában jellemzően erősen korlátozott a napi tranzakciók száma, s elvesztésük esetén a sürgősségi után-gyártás sem megoldható, ugyanakkor a hétköznapi életben az általuk nyújtott szolgáltatások tökéletesen elegendőek. Jelen tesztünkhöz a belépő szintű bankkártyákat választottuk, hiszen a hazai kártyák nyolcvan százaléka ebbe a kategóriába esik.

Komolyabb a dombornyomású kártyák kategóriája, melyek használhatók off-line, azaz nem elektronikus környezetben is, ami hasznos lehet a fentebb említett fapados jegyvásárlás esetén. A kártyadíj magasabb, s komolyabb feltételekhez (rendszeres havi jövedelemhez, többhónapos számlamúlthoz) kötött az igénylés, ugyanakkor több a biztonsági szolgáltatás.

Halandó számára nehezen elérhető a bankkártyák Rolls-Royce-a, az aranykártya. Aki ilyennel rendelkezik, annak biztos a VIP hely az Operában, és az is valószínű, hogy ha betér egy bankba, rögtön hellyel és kávéval kínálják. A feltételek között egymilliós bankbetét és többszázezres havi forgalom szerepel, a húszezres éves díj, és a közel félmillió forintos óvadék azonban biztonsági és kényelmi szolgáltatások hosszú sorához juttatja a felhasználót.

Legfelül

Túl mindenen találhatóak a platina kártyák, amelyekről csak suttogva szabad beszélni, s ha valakinél ilyet látunk, ildomos szemérmesen úgy tenni, mint ha ott se lennénk. Erre egyébként Magyarországon kevés az esély, hiszen ennek a kategóriának a bevezetését még csak most tervezik a legelszántabb bankok.

A nemzetközi helyzet
Az egy főre jutó bankkártyák tekintetében van némi lemaradásunk nyugati szomszédainkhoz képest. Amíg Magyarországon majdnem két lakosra jut egy kártya, addig ez az arány Angliában pont fordított, ahol 2.11 kártya jut egy jólelkű alattvalóra. Németországban és Hollandiában 1,3, Ausztriában pedig 0,88 kártya/fő az arány. Saját régiónkban azonban jól állunk: Csehország alig lemaradva követi hazánkat, Lengyelországban pedig valamivel kevesebb, csak minden harmadik lakos rendelkezik bankkártyával.
Tesztünkben vizsgáltuk az éves kártyadíjat. A Budapest Bank kártyáinál ezt kiváltja a havi 195 forintos számlavezetési díj, a Citibank kártyáinál ez az összeg a Control csomag esetén havi 800, Comfortnál havi 2500 forintot jelent. Mivel évente átlagosan harmincszor végzünk tranzakciót a kártyákkal, fontosnak tartottuk ezeknek a díját is ismertetni. Megnéztük legelőször a készpénzfelvétel költségeit, mely a Cib banknál havi egyszer (XL átutalási számla esetén kétszer), a Raiffeisennél pedig havi kétszer ingyenes.

Megvizsgáltuk ezt a díjat a saját ATM-eknél, Euronet gépeknél, melyek közös platformot alkotva némileg kedvezőbb feltételeket biztosítanak mint a szintén vizsgált "idegenkezű" automaták. A Postabank tavaly az Erste Bank tulajdonába került, ezért egységes a kondíciós lista, sőt, egymás automatái saját ATM-nek minősülnek, ami komoly költségmegtakarítást jelenthet pénzfelvéte alkalmával.

Megvizsgáltuk még a külföldi pénzfelvétel költségét is, amivel egyre többször élnek honfitársaink, akik a tavalyi évben közel hétszázezer alkalommal nyűtték a határon túli automatákat. A Raiffeisen kétféle elbírálást használ, Mastercard kártyánál négy euró, Visa kártya esetén pedig négy dollár a levonás a "kötelező" egy százalékon túl. Az Erste Banknál, nemzetközi cég lévén lehetőség van arra, hogy külföldön is saját automatát használjunk, ilyenkor lép életbe az alacsonyabb, 450 forintos tranzakciós díj.

Bíztató folyamatok

Nem vizsgáltuk a fizetési költségeket, hiszen mind a belföldi, mind a külföldi vásárlás díjmentes. A táblázatban szereplő kártyák mind belépő szintűek, egyes bankoknál Visa Electron, másoknál Cirrus Maestro, míg a legtöbb esetben mindkét kártya igénybe vehető. A választás pusztán szimpátia kérdése, hiszen a kondíciós díj csak bankonként, és nem kártyánként változik.

Jelenleg még a belépő szintű bankkártyák vannak túlsúlyban, de biztató jel, hogy ezeket mindinkább használják eredeti rendeltetésükre, a vásárlásra. Fellendítheti a piacot a chipkártya megjelenése, mely a K&H-nál már most is igényelhető, külön költség nélkül. Lényegében 2006-ig mindegyik plasztik-lapot ellátják egy chippel, ami felváltja a mágnes-csíkot.

Ennek a módszernek az előnye a nagyobb biztonságban rejlik, hiszen ezek gyakorlatilag nem másolhatóak, ezen kívül a kártya bizonyos pénzösszeggel feltölthető (tehát a chip tartalmazza az adatok egy részét, nem szükséges azokat a bankból lekérdezni), így aztán kisebb összegű vásárlások esetén elkerülhetővé válik a hosszadalmas visszaigazolás a pénzintézetből.