Judit
3 °C
6 °C

Járaival és Bokrossal kezdődött

2005.07.20. 12:49
Tavasszal ünnepelte 15. születésnapját az értéktőzsde. A részvénypiac szép ajándékkal szolgált: a BUX indexe ugyanis az év végi 14 742 pontról lényegében folyamatosan emelkedve 20 000 pontra emelkedett. Félév alatt 35 százalékkal nőtt tehát a tőzsdei cégek piaci értéke, míg a tartósan részvényekbe fektetők 15 év alatt húszszoros hozamot érhettek el.
Bár csak 1995 óta publikálják a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexét, a BUX-ot, a jelenleg 12 részvény (Antenna Hungária, Borsodchem, Démász, Egis, FHB, Fotex, MTelekom, Mol, OTP, Pannonplast, Richter, TVK) adatait tartalmazó kosarat nem a 10 évvel ezelőtti, hanem az 1991. január 2-i, ezerpontosnak vett bázissal vetik össze. Ez azt jelenti, hogy mostanra hússzoros hasznot érhetett el az, aki másfél évtizedig tartósan részvényekben fialtatta pénzét.

Az elmúlt egy évben pörgött fel

A tőzsdeindex emelkedése elsősorban az elmúlt három évnek, és ezen belül is főleg az európai uniós csatlakozás óta eltelt időszaknak köszönhető. A részvényindex ugyan már 1997 nyarán elérte a 9000 pontot, ám a '97 őszén bekövetkezett délkelet-ázsiai valutaválság, majd az 1998-as orosz pénzügyi válság miatt 1998. szeptember 21-én mindössze 3775 ponton zárt a BUX.

A következő években ismét megerősödött az értéktőzsde, amely 2000. elején elérte a tízezer pontos lélektani határt. A következő évben azonban hatvan százalékkal visszaesett a részvényforgalom, majd a New York-i merényletek hatására 2001 szeptemberében újra hatezer pont alá csökkent a BUX (ekkor is szeptember 21-én volt a mélypont, ami akkor 5671 pontot jelentett). A tőzsdeindex 2001. novemberében érte el ismét a hétezer, majd 2002. januárjában a nyolcezer pontot. Azonban még az év júliusában visszazuhant hétezer pont alá, majd 2003. áprilisáig a 6500-8000 pontos sávban maradt, jelentősen az akkor kirobbant második Öböl-háború sem gyengítette a mutatót.

Ekkortól kezdődően azonban ütemesen nőtt a részvények értéke: 2003. áprilisában ismét nyolcezer pont fölött volt a záróérték, és bár nyáron néhány alkalommal ez alá süllyedt az index, a BUX augusztusban már kilencezer pont fölött zárt, és a kilenc-tízezer közötti sávban maradt 2004. januárjáig. Tízezer pont fölött - négy év után először - 2004. január 28-án zárt a BUX, majd március 29-én már elérte a 11 000, augusztus 24-én a 12 000 pontot a záróérték. Múlt év október 27-én volt először 13 000 fölött záráskor a BUX, majd november 10-én már a 14 000-es határt is elérte a mutató.


A BUX záróértékének alakulása az elmúlt másfél évben

A múlt év végén 14 742,6 ponton zárt a BUX, így idén alig több mint félév alatt 35 százalékkal emelkedett a részvénypiac értéke. Igaz, már februárban elérte a 18 000 pontot - egy hónapon belül három ezres határt is áttört a BUX -, ám később a korrekciók miatt némileg gyengült az index. Július 7-én, a londoni terrortámadás napján 205 pontot zuhant a BUX, bár napközben hétszáz pontos mínuszban is volt a mutató. Július 13-a óta háromszor döntött történelmi rekordot az index, amelynek záróértéke ma elérheti a húszezer pontot.

Az IBUSZ volt az úttörő

A szabályozott értékpapír-kereskedelemről már 1987-ben megállapodott 22 bank, majd 1988-ban meg is alakult a Tőzsdetanács elődje, amelynek előbb Járai Zsigmond, majd Faluvégi Lajos volt az elnöke. A Budapesti Értéktőzsde az értékpapírtörvény 1990. márciusi hatálybalépését követően júniusban tartott alakuló közgyűlését. Az alapítók - 42 pénzintézet és brókercég - Bokros Lajost választották a 211 milliós alaptőkével létrehozott tőzsde tanácsának elnökévé, a jelenlegi tőzsdeelnök Szalay-Berzeviczy Attila.

Az első bevezetett részvény az IBUSZ volt. A bevezetett papírok száma 1990 végén hat, 1991 végén húsz volt. A BÉT-en jelenleg 45 társaság részvényével lehet kereskedni, továbbá jelzáloglevél, vállalati kötvény, államkötvény, kincstárjegy, kárpótlási és befektetési jegy forog a parketten.

A tőzsde forgalma 1990-ben még csak átlagosan napi húszmillió forint volt, egész évben mindössze 3,06 milliárdot ért el. Ezzel szemben ma már a forgalom egy átlagos kereskedési napon meghaladja a tízmilliárd forintot. Kedden 11,72 milliárd forint fordult meg a tőzsdén, csak a Borsodchem papírjaival egymilliárd forint értékben kereskedtek. A részvényforgalom 2004-ben 2610 milliárd forint - a teljes tőzsdei forgalom 98,6 százaléka - volt, ami az 1990-es értéknek több mint 800-szorosa.

Osztrák vircsaft

A Budapesti Értéktőzsde 2002. június 30-án részvénytársasággá alakult 550 millió forintos jegyzett és 4,588 milliárd forintos saját tőkével. A tavaly lezajlott tulajdonos változás eredményeként a HVB Bank Hungary vezette magyar-osztrák konzorcium a Budapesti Értéktőzsde részvényeinek a 68,8 százalékát birtokolja.

Annak ellenére, hogy az elmúlt egy évben a budapesti tőzsde teljesített a legjobban, időről időre felmerül a BÉT más kelet- vagy közép-európai tőzsdékkel való összevonásával, integrációjának lehetősége. Szalay-Berzeviczy Attila ugyanakkor legutóbb egy június eleji rádiónyilatkozatban szögezte le: belátható időn belül nem fog megszűnni a BÉT, a kelet-európai kereskedési rendszereket viszont - a függetlenség megőrzésével - össze lehet nyitni, hogy kicsit táguljon a játéktér.