További Magyar cikkek
Kunsági és felső-magyarországi kékfrankosként, valamint olasz merlot-ként is megpróbálta ugyanazt a bor minősíttetni a Weinhaus Kft. A borminősítő igazgatóság a helyszíni mintavétel és hosszas laborvizsgálatok után bezáratta a kiskunsági, Bócsán működő borászatot – tudta meg az Index.
Magyar papír, olasz jelleg
Novemberben indult vizsgálat a Bács-Kiskun megyei, bócsai Weinhaus Kft. által forgalmazott borok ügyében. Amikor a cég beküldött minősítésre olasz merlot-t és magyar kékfrankos bort, az olasz kiváló minőségűnek bizonyult, ám a magyarral probléma akadt. A kékfrankos, amely az eredetiségét igazoló hegyközségi származási bizonyítvány szerint magyarországi termelésű szőlőből készült, feltűnően hasonlított az olasz borhoz – mondta el az ügy előzményeit Kocsi Emília, a Borminősítési Igazgatóság általános igazgatóhelyettese.
A felügyelők ilyen esetben a laborvizsgálat után a területen is vizsgálódnak, ez történt ezúttal is. A bócsai telephelyen számos mintát vettek, amelyet többször megvizsgáltak. A különböző minták között elvileg kunsági és felső-magyarországi kékfrankosok is voltak, ám a magyarként eladni kívánt borokat tökéletesen egyformának taláták, és nagyon hasonlítottak az olasz borra.
A laborban egyebek mellett alkoholtartalmat, sűrűséget, titrálható savakat, illósavakat, hamutartalmat, Ph-értéket, cukortartalmat vizsgálnak, a vörösboroknál színanyag-vizsgálat is van. Kocsi Emília szerint nagyon ritkán fordul elő, hogy három különböző területről származónak nevezett borminta paraméterei szinte hajszálra megegyeznek.
A vizsgálat eredményének birtokában az igazgatóság, amely később a fehérborokat is vizsgálta, az üzemet bezáratta. Ezt az első fokú határozatot már végre is hajtották, bár ma már érkezett egy úgynevezett méltányossági kérelem a cégtől, amely várhatóan fellebbezni is fog.
Majd januárban válaszolnak
Hogy így tesz-e, azt nem sikerült megtudnunk: a telep bezárásával és a borvizsgálat eredményével kapcsolatos kérdéseinket a Weinhaus Kft.-nél nem kommentálták; a központi telefonszámon jelentkező dolgozó azt mondta, hogy csak januárban tudunk nyilatkozattételre jogosult személlyel beszélni. A cég – az Opten Kft. cégtárában szereplő adatok szerint – ez év szeptembere óta a panamai székhelyű RNCN PARTNERS Inc. tulajdonában van, addigi tulajdonosa a budapesti székhelyű B-O 2001. Befektetési és Kereskedelmi kft. volt, amely Nagy Zoltán és egy Zodi's LTD elnevezésű, Marshall-szigeteki bejegyzésű cég tulajdonában áll.
Honlapján a Weinhaus annyit közöl magáról, hogy a Kiskőrösi ÁG 1968 óta működő borászati üzemét privatizálta 1994-ben, majd a 2001-es tulajdonos- és menedzsmentváltás követően "jelentős fejlődésen ment keresztül, így Magyarország egyik legnagyobb szőlőfeldolgozója és borászati üzeme lett. Az elmúlt 6 évben a kibocsátott bor mennyisége megnégyszereződött, az árbevétele hatszorosára nőtt". Szakmai körökben korábban is köztudott volt, hogy a Weinhaus forgalmazott a saját neve alatt olyan borokat, amelyekre ráírták, hogy származási hely: Olaszország.
Több százezer hektoliter rejtélyes olasz bor
Magyar borászok az elmúlt hónapokban már többször, több helyen panaszkodtak azért, mert információik szerint több százezer hektoliternyi olasz bor érkezik ellenőrizetlenül az országba. Mindezt statisztikai adatokkal is alátámasztották: az olasz statisztikai hivatal nyilvántartása szerint csak tavaly 428 ezer hektoliternyi bort exportáltak Magyarországra, miközben a KSH behozatali statisztikájában mindössze 112 ezer hektorliternyi olasz bor szerepel.
A borászok szerint a csak tavaly 316 ezer hektoliternyi különbözet eltűnik a hatóságok szeme elől, és ebből a nem adózott, a magyarnál egyébként is olcsóbb olasz borból magyarnak mondott borokat pancsolnak egyes borászatok. A konkrét ügyet most egyetlen borász sem tudta kommentálni, mondván, tőlünk hallottak először róla, korábban azonban Müller István, a szőlő- és bortermelők szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: több hatóságtól, köztük az agrártárcától kértek, de még nem kaptak választ arra, mi okozhatja a magyar és olasz adatok jelentős eltérését.
Az Index kérdésére a KSH külkereskedelmi statisztikai főosztályán azt mondták: két ország úgynevezett tükörstatisztikája szinte soha nem egyezik, hiszen általában eltérőek az adatgyűjtés módszerei. "Az adatokat csak az adatgyűjtés és a tájékoztatás módszertanának ismeretében lehet értelmezni, márpedig ebben az esetben az olasz adattartalom nem tisztázott" – válaszolták a KSH-nál kérdésünkre, külön kiemelve, hogy az olasz statisztikák több más országgal szemben is mutatnak hasonló arányú eltéréseket.
Hivatalosan is nagy az eltérés
A probléma azonban valószínűleg nem csak statisztikai. A VPOP-tól ugyanis az alábbi írásos választ kaptuk: "a vámhatóság összehasonlította a tagállamokból összesen Magyarországra szállított hordós kiszerelésű szőlőborra vonatkozó, hivatkozott Európai Uniós statisztikai adatokat (418 498 hektoliter), a KSH által közzétett adatokkal (146 866 hektoliter) és az egyszerűsített adóraktár-engedélyesek által a 2007. évi tárgyidőszakban (2006. 12. 01.– 2007. 11. 30.) a vámhatósághoz benyújtott, és a Nemzeti Jövedéki Informatikai Rendszerben (NJIR) a feldolgozott adatokkal (325 667,87 hektoliter). Az Európai Uniós statisztikai adat és a NJIR adatainak összehasonlítása alapján a különbség (92 830 hektoliter) nagyságrenddel kisebb, mint amit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a KSH adatai alapján megállapított (271 632 hektoliter)".
A válaszból tehát az derül ki, hogy ha a 316 ezer hektorliternyi eltérésnek nincs is jele, csaknem 93 ezer hektoliternyi bor eredete így sem tisztázott. Ezzel együtt a VPOP közölte: megkereste az olasz vámhatóságot "a 2007-es év és a 2008-as év során Magyarországra szállított, borforgalmazási adatok tekintetében", miután az NJIR adatai csak a tagállamok összesített adatait tartalmazzák. A VPOP közlése szerint az olasz vámhatóságtól eddig még nem érkeztek meg a kért adatok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
