Vince, Artúr
-5 °C
0 °C

Parasztoktól kell beszerezni az egészséges ételt

2008.12.17. 15:55
Dioxin, melanin, guargumi. Ezekről a mérgező anyagokról sokszor hallottuk a közelmúltban, és nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai visszhangjuk is nagy volt. A mérgek ugyanis Magyarországot sem kerülik ki. Honnan szerezzük a dioxin-mentes húst és a vegyszertől megkímélt zöldségeket? A szakértők szerint a legjobb, ha közvetlenül őstermelőktől. De erre nincs mindig legális lehetőség.

A nemrégiben robbant ki a dioxin- botrány és ősszel Kínából útjára indult egy másik, szintén mérgező anyag is, a melamin. De volt már méreg a fogkrémben, az üdítőben és a paprikában is.

Nem dughatjuk homokba a fejünket, és nemcsak azért, mert talán az is mérgezett, hanem mert az országos szúrópróbaszerű ellenőrzések sem jelentenek tökéletes élelmiszerbiztonságot számunkra. Magyarországra is része a globális piacnak, a mi asztalunkra is kerülhet akár dioxinnal szennyezett disznóhúsból.

Errről a jelenségől beszélgetett kedden a Toldi Moziban, az Legyen más a politika nevű mozgalom szervezésében Gyaraky Zoltán, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-elemzési Főosztályának a vezetője, Haraszti Anikó a Tudatos Vásárlók Egyesületétől, és Jávor Benedek biológus az LMP -től.

”Az élelmiszer-ellenőrzés oldaláról nem csökkent az élelmiszerbiztonság Magyarországon. Világszerte szúrópróbaszerű vizsgálatokkal igyekeznek elérni az élelmiszerek megfelelő minőségét. Ez évente több mint százezer minta vizsgálatát jelenti”- hangsúlyozta Gyaraky Zoltán főosztályvezető a keddi beszélgetésen. Az Európai Unión belül a termékek szabad áramlása miatt kialakult megnövekedett termékforgalomra sokkal jobban oda kell figyelni, de ahhoz, hogy nagyon szigorú ellenőrzést vezessenek be nagy összegeket kellene felhasználni - tette hozzá. A termékek széles palettája, mindenkinek jó. Senki sem szeretne visszatérni a rendszerváltás előtti körülbelül ötszáz terméket kínáló piachoz a mai közel nyolcvanezer különböző termék-spektrumról - mondta a főosztályvezető.

Azok a lehetőségek, amikkel több információhoz juthatunk a megvásárolható termékekről a vásárlói oldalon többletköltségként jelennek meg. Ilyen lehet a húsokat ellátó műanyak biléta, amin a származási hely és az állat táplálásához felhazsnált anyagok lennének feltüntetve. Gyaraky Zoltán szerint vannak, akik nem tehetik meg, hogy egy termékért ilyen plussz szolgáltatások miatt többet fizessenek. Azonban egyre inkább megjelenik egy tudatos vásárlói kör is. Mindkét réteget ki kell szolgálni az igényeiknek és a pénztárcájuknak megfelelően- tette hozzá.

Tudatos fogyasztás: közvetlenül a parasztoktól

A beszélgetés résztvevői mind egyet értettek abban, hogy ha biztos akar lenni egy vásárló, hogy az áru egészséges, és megbízható, akkor a legjobb vásárlói magatartás, ha közvetlenül a termelőtől szerezzük be a szükséges élelmiszert. A termeléshez közelebb kerülve egyre biztosabb információink lehetnek a termékről.

„Ahhoz, hogy tudjuk, mit eszünk meg sok információ és nagy háttértudás kell, amiket nehéz beszerezni” - mondta Haraszti Anikó. Szerinte az is jó megoldás lehet, ha többen összeállnak és vidékről hozatnak fel termékeket idényszerűen. Így működik például a szatyor-mozgalom is. Néhány önként vállalkozó biotermékeket szerez be vidékről, és azt elosztják egymás között a hálózat tagjai. Haraszti Anikó szerint azonban ez sem tökéletes megoldás, mert „ha illegálisan, vagy fél-illegálisan veszem meg a termékeket, akkor kiszervezem magamat az élelmiszer-biztonsági rendszer védelme alól”. Ehelyett olyan termelői, kisvállalkozói réteget látna szívesen a piacon, akik jó minőségben, kis tételben, és legálisan árulnának.

„Az élelmiszer bizalmi termék. Minél rövidebb a lánc, annál megnyugtatóbban bizonyosodhatom meg a minőségről. A magyar termékeket kell előnyben részesíteni, mert jók és megbízhatóak. „Az a műanyag biléta amivel ellátják a húst, az plussz érték, mert többlet információkhoz juthatunk vele.” Nagy mennyiségeket mozgatunk a globális piacon. Ezzel csak egy – egy botrány kapcsán szembesülünk- utalt Gyaraky Zoltán a dioxinos disznóhús európai útjára.

Magunkra hagyottan

A hatóságoknak ehhez kellene támogató közeget kialakítani – mondta Jávor Benedek. Szerinte nem kedvez a termékekkel kapcsolatos információ-áramlásnak, hogy jelentős elvonások történetek az ellenőrző szervekben. Ez a mérgező anyagok terjedése esetén a kockázatkezelést is nehezíti. A káros anyagok élelmiszeripari betiltása mellett, a helyi piacok, és termékek támogatását szorgalmazzák.

De a termékek ellenőrzésének szigorítása európai uniós alapelvekbe ütközhet. „Lehet szigorúbb szabályokat hozni Magyarországon a növényvédő szerek használatában, de az áruk szabad áramlása folyatódik” – mondta Gyaraky Zoltán. Egyetlen mód kizárni egy terméket a hazai piacról, ha sikerül bebizonyítani, hogy a magyar lakosságra károsabb, mint a származási helyének lakosságára.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!