100 forintból 60 a jólétre megy

A 2008. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának záróakkordjaként az Országgyűlés az eredeti napirend szerinti késő este ejtette volna meg a zárószavazást, ám a voksolást előre hozták. A képviselők egy gombnyomással hagyták jóvá a jövő évi büdzsét. Sok izgulnivaló nem maradt, a kormánypárti honatyák eddig is fegyelmezetten nyomták a szavazógombokat a módosító indítványokról tartott két voksolási fordulóban, és ez történt ma az utolsó felvonásban is. A költségvetési törvényt 206 honatya igen szavazatával, 167 ellenében hagyta jóvá a parlament.

Egyre több nyugdíjakra

Akárhogy nézzük, a nagy nyertesek a nyugdíjasok és a szociális ellátásban részesülők lesznek, de az állam magára is többet fog költeni.

12 334 milliárd forintot nyel el az államkassza, és 13 556 milliárdot oszt szét, a különbözetet hitelfelvétellel teremtik elő; ez az 1222 milliárd forint az államháztartás betervezett hiánya. A kiadási tortából a legnagyobb szeletet a jóléti ügyekre költi a kormány. Minden 100 elköltött forintból 60 oktatási tevékenységekre, egészségügyre, társadalombiztosítási és a szűken értelmezett jóléti szolgáltatásokra, esetleg lakásügyekre, szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységekre megy el. A 60 százalék körüli arány már több éve fennáll.

Ha még inkább belemegyünk a részletekbe, látszik, hogy adó- és járulékforintjainkból magasan a legnagyobb hányadot a szűken vett jóléti, társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz sorolandó nyugdíjak emésztik fel. A teljes kiadási összegből, tehát a 13,5 ezer milliárd forintból minden ötödik forintot nyugellátásra fordítja az állam, vagyis 2680 milliárd forint a nyugdíjasok - benne a normál öregségi nyugdíjasok, az előre hozott nyugdíjasok, a rokkantnyugdíjasok, a korkedvezményes nyugdíjasok - és a nyugdíjszerű járandóságban részesülők zsebében landol.

A 2008. évi költségvetés főbb számai (milliárd forint) Bevételi főösszeg Kiadási főösszeg Egyenleg Központi költségvetés 7900 9017 -1118 Tb-alapok 4310 4308 2 Elkülönített állami pénzalapok 482 477 5 Helyi önkormányzatok 3287 3398 -111 Összesen* 15979 17200 -1222 * A bevételi és kiadási adatok nem konszolidált számok. A konszolidált adatokat a cikk szövege tartalmazza. Az önkormányzatok számaihoz nem kell törvényi felhatalmazás, azok tájékoztató jellegűek

Ez önmagában is a legnagyobb részarány, ráadásul évről évre folyamatosan növekszik. Tavaly minden hetedik forintot kapta meg ez a lakosságcsoport, idén minden hatodikat szerzik meg, jövőre minden ötödik náluk köt ki.

A summa 2007-ről 2008-ra a várható infláció duplájával, 10 százalék körüli mértékkel emelkedik. Abszolút értelemben: 230 milliárd forinttal többet költ az állam a nyugellátásokra jövőre, mint idén. A kormány el is ismerte, hogy a nyugdíjügyekre jövőre reálértelemben is többet fog kiadni, ahogyan a családi pótlékokra és szociális ügyekre is. Előbbieknél 8 százalékos (40 milliárd forintos) növekmény állhat elő, a szociális szolgáltatásokra 17 százalékkal (50 milliárddal) fog többet költeni a kormány a mai helyzethez képest.

Még két nyertes terület lesz. Az állam magával szemben lesz nagyvonalú, ugyanis a működési funkciókra (azaz egyebek mellett az intézmények működésére, a rendőrségre, a honvédelemre) 100 milliárd forinttal több folyhat el, mint amennyit az idei költségvetésbe beállítottak. Ez a szintén infláció feletti, 6 százalék körüli növekedés úgy következik be, hogy a koalíciós alkuk során 20 milliárd forinttal még le is faragták az ilyen típusú kiadásokat. Több forrás lesz az uniós fejlesztések hazai társfinanszírozására is.

Vesztesek

Ha vannak kedvezményezett területek, akkor vannak olyanok is, amelyek kénytelenek kevesebbel beérni. Elsőként kell említeni az autópálya-építéseket és a vasúti tevékenységeket. A választások előtt felpörgetett sztrádaprogram alacsonyabb fokozatba kapcsolt. Az autópálya-építésekre félretett pénz fele az ideinek, ám a korábbi években magántőke bevonásával megvalósított invesztíciók miatt (ppp-sztrádaépítések) a magántársaságnak fizetendő állami rendelkezésre állási díj néhány milliárddal 51 milliárdra nő, illetve a közúhálózat fenntartására már többet költhetnek a 2007. évinél. Utóbbi két tétel messze nem tudja ellensúlyozni a sztrádaépítésekre szánt summa lefaragását.

A vasútra csak azért költenek kevesebbet 70 milliárddal, mivel nem ismétlik meg a MÁV 110 milliárdos tőkeemelését. Itt érdemes megjegyezni, hogy a takarékosságra törekvés látszólagos, hiszen a MÁV Cargo privatizációjából befolyó 102 milliárdos tételt is odaadják a vasúttársaságnak. Ez még nincs benne a költségvetési számokban, vagyis már 30 milliárddal többet fog kapni a MÁV az államtól ilyen-olyan jogcímen.

Említésre méltó még, hogy szabad szemmel alig észrevehető mértékkel, pár milliárd forinttal emelkedik az oktatásra és az egészségügyre fordított pénz. De az infláció nagyobb növekedést indokolna, vagyis reálértelemben kisebb büdzséből kell kijönnie ennek a két területnek.