Megmondta a kormány, ki bukik a válságon

2008.11.06. 07:32
A pénzügyminisztériumban elkészült a konvergenciaprogram értékelése. A Brüsszelnek szánt dokumentumból kiderül, mely négy ágazatban vannak a legnagyobb veszélyben a dolgozók. A PM-összeállítás szerint a versenyszektorban lehet mérsékelt béremelés, a közszférában nem.

A feldolgozóipari exportálókat, a pénzügyi szolgáltatókat, a kereskedelmet és a vendéglátást emeli ki a munkaerő-piaci kilátások szempontjából leginkább veszélyeztetett szektorok közül a Pénzügyminisztérium (PM) - olvasható ki a tárcának a konvergenciaprogram teljesítésének értékeléséről Brüsszel számára készített legfrissebb jelentéséből.

A vállalati profitok csökkenése miatt kisebb lesz az újra elosztható jövedelem, ennek ellenére e körben mérsékelt béremelésre még lát lehetőséget a kormány. A közszférában viszont jelentős mérséklődésre van kilátás. A nemzetgazdaság egészében a foglalkoztatottság 0,6 százalékkal csökkenhet a tárca várakozásai szerint.

A PM a makrogazdasági folyamatok elemzésekor kiemeli, hogy a pénzügyi rendszer problémáinak megoldása a korábban elgondoltnál hosszabb időt vesz igénybe, ebben az időszakban pedig a növekedés erőteljes lassulásával célszerű számolni a világgazdaságban. A magyar exportlehetőségek ezzel összefüggésben jelentősen csökkennek, a kivitel növekedése csak megközelíteni tudja a 4 százalékot jövőre.

Az államháztartásban a tervezettnél kedvezőbben alakulnak a folyamatok. A kormány legutóbb 3,4 százalékra módosította a deficitre adott előrejelzését. A főbb kiadási tételek közül egyedül a pénzbeni társadalmi juttatások dinamikája gyorsabb a GDP növekedésénél. Az uniós programoknál tapasztalt elmaradások ellenben visszafogták a kiadásokat.

Az adó- és járulékbevételek többlete a GDP 0,4 százalékát érheti el (az áprilisi jelentésben 0,3 százalékos prognózis szerepelt). A vártnál lassabban mérséklődő infláció, valamint erőteljesebb bérkiáramlás növelte a bevételeket, viszont - jegyzi meg a jelentés - a társasági adó decemberi feltöltését kedvezőtlenül befolyásolhatja a lassuló ipari termelés, a romló exportkilátások.

A korábban vártnál kisebb lehet a járulékbevételi többlet és kismértékű elmaradást várnak a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál is. Jövőre lényegében stagnál az adócentralizáció: egyik oldalról a kisebb nominális GDP, másik oldalról a makrokörnyezet romlása miatt.