Gellért, Mercédesz
11 °C
22 °C

Elintézi a válság az építőipart

2008.10.29. 15:22
A lánctartozás miatt a cégek már elvesztettek 200 milliárd forintot, további 200 milliárdjuk sorsa bizonytalan. A tavalyi 12 000 után idén már 8000 embert bocsátottak el az építőiparból, de év végéig még további 6000-8000 álláshely szűnhet meg a válság miatt – jósolják az építőipari szakemberek. Gyárleállások és elbocsátások várhatók a tégla- és cserépgyártóknál is. Többen kormányzati megrendeléseket sürgetnek, az állami út- vagy bérlakásépítés segíthetne, mondják. A válság miatt ön is elvesztette állását, vagy cége a megrendelését? Írja meg!

A magyarországi építőipart az átlagosnál súlyosabban érinti a gazdasági és pénzügyi válság. A devizahitelezés visszaszorulása, a forinthitelek megdrágulása egyaránt sújtja a beruházókat és a potenciális vásárlókat, utóbbi miatt csökken a kereslet, előbbi miatt romlik az építőipari cégeknek magas energiaárak és a lánctartozáson elszenvedett veszteségek miatt már így is roppant alacsony jövedelmezősége – mondják az Index által megkérdezett szakemberek. Azt mondják, a termelés csökkenése miatt a hivatalosan 140 ezer főt foglalkoztató építőiparban 5-7 százalékos, 6000-8000 fős elbocsátási hullám várható a következő hónapokban.

Eltűnt 200 milliárd forint

Nemcsak a munkavállalók, a vállalkozások sincsenek jobb helyzetben. „Valószínűleg ebben a recesszióban nagyon sok cégnek tönkre kell mennie” – mondja Koji László, mondja az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének alelnöke. Mindezt arra alapozza, hogy az ágazatban hivatalosan 94 ezer építési szervezet van bejegyezve, ám ebből háromszáznak sincs ötmilliárdot meghaladó bevétele. Mindeközben a lánctartozások miatt az ágazatban 400 milliárd forintnyi kifizetetlen számla van, az alelnök szerint a cégek ennek a pénznek körülbelül a felét már el is veszítették, megszűntek ugyanis azok a vállalkozások, amelyeknek fizetniük kellene.

Tönkrevágnak ötszáz céget?

A magyar építőipar nemhogy támogatást kapna a kormánytól, hanem egy állami szerv arra készül, hogy rátegye a kötelet több száz cég nyakára – mondja Koji László. Az adóhivatal ugyanis az ÉVOSZ szerint megpróbálja újraértelmezni a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó járulékfizetési gyakorlatot. A jogszabály egyértelmű, mondja Koji: a járulékokat a munkaszerződésben rögzített személyi alapbér után kell fizetni.

Az APEH azonban a szakmai szervezet szerint most a németországi bevétel jövedelmek után is meg akarja fizettetni a járulékot: átvizsgálják a munkaszerződéseket, és ha abban nem személyi alapbérként, hanem csak bérként rögzítik a munkavállaló juttatást, akkor minden jövedelem után, akár öt évre visszamenőlegesen kifizettetnék a járulékot. Az ÉVOSZ alelnöke szerint ez egy évi 250 millió eurós piacot, 500 céget és 8000 ember munkahelyét sodorhatja veszélybe.

A vállalkozások jövedelmezősége közben már nem tud hová romlani: ezeknek a cégeknek eddig is nagyon alacsony, jellemzően két-három százalékos volt a tőkearányos nyeresége, amit az idén megugrott energiaszámlák tovább nyirbáltak. Ez folyamatos likviditási problémákat jelentett, és így az ágazat a bankok szemében az átlagosnál is kockázatosabbnak minősült.

Koji László szerint száz vállalkozásból 98 hitelből működik, a likviditási problémákat most fokozni fogja az, hogy drágultak a hitelek, emelkedtek a banki költségek, és mindemellett nehezebb lett kölcsönhöz jutni. A bankok már csak azokat a cégeket finanszírozzák, amelynek a folyószámláját vezetik, és amíg korábban elég volt fedezetnek az árbevétel engedményezése, most már további fedezetet kérnek, amit csak a cégek töredéke képes teljesíteni – mondja az alelnök.

Negyedével csökkent a lakásépítés

Ráadásul a válság akkor érkezik, amikor az ágazatban egyébként is dekonjunktúra van. Két évvel ezelőtt még 40-41 ezer új lakás épült, idén már várhatóan csak 30 ezer fog – mondja a Magyar Téglás Szövetség elnöke. A további egyértelmű visszaesésre számító Kató Aladár szerint a mostani válság betetőzi az elmúlt három év negatív folyamatait, ami azzal kezdődött, hogy a kormány nemcsak a támogatott, hanem a nem támogatott lakásépítésekről is levette a kezét, bevezette a telekáfát vagy támogatott kölcsönt adott használt lakás vásárlásához is.

Nemcsak az új lakások építése esett vissza, hanem – feltehetően a reálbérek durva csökkenése miatt – sokan elhalasztották a felújításokat is, mindemellett volt egy drasztikus energiaár-emelkedés, ami az iparág jövedelmezőségét rontja, sorolja a problémákat Kató Aladár. Aki szerint most „semmi jónak nem nézünk elébe”, megnehezedik a hitelfelvétel, a bankok által felfüggesztett, nehezített devizás lakáshitelek miatt még kevesebb lakás fog épülni, hiszen a devizaalapú lakáshitelek aránya tavaly az összes hitel kilencven százaléka volt. Egyetlen pozitívumként azt említette meg, hogy a forint gyengülése miatt az exportbevétel forintban számolva nőhet, ez azonban messze nem ellensúlyozza a hazai piacon elszenvedett kieséseket.

Majd Románia

Az exportban rejlő lehetőségeket igyekszik kihasználni a hazai piac negyedét uraló, békéscsabai székhelyű Frühwald Beton- és Építőanyaggyártó Kft. is, amelynek már a válság kirobbanása előtt tíz százalékkal visszaestek a magyarországi értékesítései. Itthon kevesebb volt a munka, de a csökkenésben szerepet játszott az is, hogy sok cégnek nem is mertünk eladni, mert tudtuk, hogy nem fognak fizetni – nyilatkozta kérdésünkre Holl Hannes ügyvezető.

A Frühwaldnál úgy számolnak, hogy Magyarországon további visszaesés lesz, a nagy áruházlánc-beruházások például biztosan lelassulnak, és csak ettől 10 százalékos visszaesés várható. A betongyártónál így abban reménykednek, hogy a nagyon mélyről induló román piacra nem hat a válság, így ott növelhetik az értékesítéseiket. Ráadásul Romániában a fizetési morál is jobb, mint Magyarországon, mondta az ügyvezető, aki bízik abban, hogy a visszaesés ellenére nem kell csökkenteni három magyarországi gyáruk mintegy 130 fős létszámát.

Az építőanyag-gyártó ágazat egésze viszont aligha ússza meg a leépítéseket. A téglás szövetség elnöke szerint a téglagyártó cégeknél biztosan lesz gyárleállás, de akár a cserépgyártók is rákényszerülhetnek a termelés szüneteltetésére: arra ugyanis nincs kapacitásuk, hogy raktárra gyártsanak. Ha a krízis elhúzódik márciusig, több gyárban is leállíthatják a termelést, és ekkor elkerülhetetlen lesz az egész ágazatra jellemző 5-7 százalékos létszámleépítés (ha csak két-három hétig kell csökkenteni a kapacitásokat, akkor még szabadságolásokkal meg tudják oldani a helyzetet).

Kormány, segíts!

A szakértők egyöntetű véleménye szerint komoly probléma az is, hogy nincs kormányzati lakáspolitika, az állam szerepvállalása azon a területen, a bérlakásépítésben is elmaradt, ahol ez minimálisan megkövetelhető lenne. Holott évi hétmilliárd forintnyi állami ráfordítással finanszírozni lehetne tízezer bérlakás megépítését és fenntartását, valamint élénkíteni lehetne az építőipari konjunktúrát – ezt már Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület ügyvivő elnöke állítja. Az egyesület szerint az államnak szerepet kell vállalnia az építőipari konjunktúra élénkítésében, erre példaként említik, hogy a francia állam ötmilliárd euróért 30 ezer lakást vásárol.

Az építőipari konjunktúrához azonban nem elég a lakásépítések felpörgése – a többi területen sem várható jelentős előrelépés. Az iroda-, raktár- és áruházépítések az elmúlt években dinamikus üteme szintén megtört már ennek az évnek a közepére. Az építőipari megrendelések több mint felét adó közszférából sem várható a megrendelések bővülése, Koji László inkább visszaesésre számít a költségvetési szigor nyomán elmaradó állami és önkormányzati beruházások, a vártnál sokkal lassabban érkező európai uniós források és a sztrádaprogram kifutása miatt; utóbbiról azt mondta: a nagy út- és mélyépítési munkák szinte eltűntek.

Noha kormányzati körökben nagyrészt az uniós támogatással megvalósuló fejlesztésektől várják az építőipar felpezsdítését, az alelnök pesszimista. Mint mondja, ezek 90-120 napos utófinanszírozással megvalósuló projektek, vagyis 3-4 hónapig a terheit az alvállalkozókra tovább hárító generálkivitelezővel finanszíroztatja meg az állam a beruházást, márpedig egyre kevesebb olyan cég van, amely képes bárkinek ennyi időre hitelezni.