Bontják a magyar plázák ősanyját

2007.08.06. 15:49
Nekiestek kedden a munkagépek a Budai Skála áruház épületének. A kicsit szomorkás, nosztalgikus eseményen jelen volt "Skála" Ági, de Demján Sándort és a Skála Kópét nem láttuk. Az épület a kádári szocialista kapitalizmus jelképe volt.

Pár hét csúszással ugyan, de kedden megkezdődött a Budai Skála áruház lebontásra ítélt épületének szétszedése. A késő kádári fogyasztói társadalom szimbóluma, az első modern nagyáruház - már-már bevásárlóközpont, pláza - helyén korszerű shopping center épül majd. Tíz órakor ünnepélyes keretek között távolították el az épület homlokzatáról a Skála szó első betűjét.

A bontás szertartásos megkezdésén jelen volt Komjáti Ági, a Skála áruház egykori háziasszonya. A cég arca mosolyogva figyelte, ahogy a munkások flexszel elvágták a jó kétméteres S betűt tartó fémrudakat, majd hogy egy daru lassan a földre eresztette a kék kapitálist. A Skála eredeti logója (az egymásba kulcsolódó mágnespatkók formálta S betű) még pár napig látható marad az épület sarkán, de hamarosan az is lekerül, Demján Sándor megtartja emlékbe.

Bontják
Bontják

Komjáti Ági felidézte az 1976. április 2-i kezdetet, amikor az egykori BEAC sportpálya helyén nyitotta meg kapuit a főváros első szövetkezeti áruháza. Demján Sándor - aki most nem volt jelen a sajtóeseményen -, a cég első igazgatója a bécsi Staffa mintájára alakította ki az ország akkori legnagyobb, 20 500 négyzetméteres áruházát.

Kibelezve

A Budai Skála bontása körülbelül három hónapig tart, az egyik munkás az Indexnek elmondta, pár hét csúszás már van, mivel az épület belső berendezésének eltávolítása elhúzódott. A Skála belső tereit alaposan kibelezték, nehezen lehet felismerni, hogy merre voltak a különböző osztályok. A plafonról a leszerelt álmennyezet tartókampói csüngnek, a falakból kitépett vezetékek lógnak, a liftek aknái üresen tátonganak.

Tizenegy óra körül egy "csipeszes" markológép elkezdte leszedegetni az egyik sarokról az alumíniumburkolatot. Előbb a fémlemezeket kell eltávolítani, azután láthatnak a vasbeton szerkezet bontásához, osztotta meg az Indexszel a gépkezelő a szakmai alapfogásokat. Mivel ez a munka nagy porral jár, a környéken lakók védelmében folyamatosan locsolni fogják az épület maradványait.

Komjáti Ági búcsúja
Komjáti Ági búcsúja

A 35 milliárd forintos befektetést jelentő Újbuda központ 2009 tavaszára készül el. A beruházás keretében felépül egy 40 ezer négyzetméternyi kereskedelmi és szórakoztató központ, és több épületben 100 lakás. A központ alatt 1200 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki, a Fehérvári úti piac felőli részen 13 termes multiplex mozi is lesz, mondta Elekes András, a beruházó ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója.

Kis Skála-történelem

A Skála előtörténete egészen az 1800-as évek végére nyúlik vissza. 1882-ben nyitott meg Magyarország első nagyáruháza, a Guttman Jakab - olvasható a Skála honlapján. Néhány évvel később, 1898-ban nyílt meg a Párizsi Nagyáruház (mi Divatcsarnokként ismerjük), illetve 1926-ban a Corvin Áruház.

Budán már bontják a szocializmust

Az áruházak az 1948-as államosítástól még nem egy vállalatként működtek, az Országos Áruházi Vállalat csak 1966-ban jött létre. Egy évvel később felvette a Centrum Áruházak nevet.

A Skála-Coop Közös Vállalat 1979-ben alakult az áfészek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat fúziójával. A nyolcvanas években valóságos Skála-birodalom jött létre, a vállalat sok nagy- és külkereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékautamaták üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott.

Privatizáció, új tulajdonosok

A német Tengelmann konszern 1991 nyarára megszerezte az 1988-ban részvénytársasággá alakult Skála-Coop Rt. többségi tulajdonát. A kilencvenes években a Skála-Coop igyekezett megszabadulni a kiskereskedelemmel össze nem egyeztethető üzletágától.

Az kilencvenes években az áfészektől egymás után megvásárolták a fehérvári, a győri, a dunaújvárosi és a gyöngyösi áruházat. 1994-ben harminc évre bérbe vették a pécsi Konzum áruházat. Az áruházak élelmiszeregységeit bérbe adták a szintén a Tengelmann-csoporthoz tartozó Kaiser's élelmiszerláncnak. A Skála-Coophoz tartozó S Modell hálózat a Marks & Spenncer-rel alakított ki kapcsolatot.

A Skála-Coop 1995 eleje óta érdeklődött a Centrum iránt. A Tengelmann 1997-ben szerzett többségi tulajdont a Centrum Rt.-ben. Négy évvel később, 2001-ben a Capital Rt. megvette a Tengelmann csoporttól a Skála-Coop Rt.-t, az áruházak mellett irodaházat, telkeket, és raktárakat is magában foglaló vállalatbirodalmat. Egy évvel később új arculat és névváltás után megalakult a Skála Divatház.

A gyengébb műszaki állapotú és kisebb alapterületű áruházakat eladták, néhányat bére adtak, ennek ellenére nem vált be az új üzletpolitika. A Budai Skála Áruház, a Skála Metro, a Luxus és a Campona kivételével 2005-ben három lépcsőben eladták, illetve bérbe adták a még megmaradt áruházakat egy kínai családi vállalkozásnak.

Városközpont az áruház helyén

Már ekkor felmerült, hogy a Budai Skála helyére üzletközpontot és lakónegyedet építenek. Az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. 2005-ben vette meg a Capital csoporttól a Budai Skála épületét, és most jutottak el odáig, hogy ténylegesen megkezdjék a bontást, illetve az építkezést.

Az épülő komplexum némileg eltér az eddig megszokott bevásárlóközpontoktól. A tervezett épületeket két fő tengely köti majd össze, belül egy üvegtetővel fedett kereskedőpasszázst, kívül sétálóutcát hoznak létre, éttermekkel, kávéházakkal. A központban lesz mozi, fitnessterem, bowlingpálya is. A kereskedelmi központ fölé irodaházat építenek, alá ezer férőhelyes garázst terveznek.