Judit
-2 °C
8 °C

Puha kis csomagocska a Gyurcsányé

2006.09.20. 12:39
Kapcsolódó cikkek (1)
Eltérő vélemények jelentek meg arról, hogy a Gyurcsány Ferenc által bejelentett kiigazítások durvábbak-e, vagy sem, mint a Bokros-csomag volt. Egyelőre kevésbé látszik strukturális változások jele, és úgy tűnik: a lakosság sem érzi meg annyira a terheket, mint 11 éve. A reálbércsökkenés alig több mint tizede lesz az akkorinak. A jegybank szerint viszont keményebb ez a csomag, mint Bokrosé volt.

Nemcsak a miniszterelnököt lemondásra felszólító tüntetők, hanem Orbán Viktor is azt mondja: Gyurcsánynak mennie kell, de vinnie kell a csomagját is. Hiba lenne a kialakult közállapotokat a megszorítások hatásaival indokolni: az intézkedéseknek csak egy része lépett életbe, és a szeptemberi adóváltozások hatásainak többségét - az áfaemelés kivételével - legkorábban októbertől érezhetik az emberek.

A csomag ráadásul korántsem drasztikus, legalábbis a közelmúlt magyar történelmét figyelve. Idén a keményítések ellenére is 3-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek, és a különböző prognózisok szerint jövőre is csak 0,7-1,5 százalékkal csökkennek (ennyivel lesz alacsonyabb a lakossági átlagos béremelés az inflációnál). Bár az elmúlt években nem ehhez szoktunk, emiatt még nem kellene borogatni az asztalt, ugyanis a másfél százalékos csökkenés sem érezhető a lakossági fogyasztáson.

Nem a bérünktől függ, mennyit vásárolunk

Legalábbis ez volt a helyzet a legutóbbi olyan évben, amikor csökkent a reálbér. Ez 2004-ben volt, amikor a 6,8 százalékos inflációhoz a nettó keresetek 5,7 százalékos növekedése társult, ami a reálkereset 1 százalékos csökkenését eredményezte.

Ennek ellenére a lakossági - úgynevezett magán - fogyasztás akkor 2,5 százalékkal emelkedett, arányaiban nagyobb mértékben, mint a belföldi felhasználás (ami csak 2,2 százalékkal nőtt). Ráadásul azt a fogyasztásbővülés nagyon erős bázison alapult, az előző évben ugyanis 7,2 százalékos volt a növekedés a reálbérek 9 százalék fölötti erősödése mellett.

A lakossági fogyasztás tehát nem függ össze szervesen a kereseti mutatókkal - ezt nemcsak a statisztikai adatok támasztják alá, hanem fogyasztáskutatással foglalkozó szakemberek is. Kozák Ákos, a GfK Hungária vezérigazgatója korábban erről azt mondta az Indexnek, hogy sokszor nem tartja relevánsnak a bérre vonatkozó statisztikákat. Szerinte akár egyharmaddal is nagyobbak lehetnek a háztartások kiadásai, mint amennyi a hivatalos kereseti adatokból következne.

Volt sokkal rosszabb is

A jövő évre várható reálbércsökkenésnél - amellyel sereghajtók vagyunk az Európai Unióban, de a világon is a negyedik legrosszabb helyen állunk - a fizetésük értékének sokkal súlyosabb elvesztésével is megbirkózott már az ország. A rendszerváltozást követő első hét évből például hatban kisebb mértékben emelkedtek a nominális fizetések, mint az infláció.

Ráadásul a keresetek akkor a mostaninál sokkal drasztikusabban vesztettek az értékükből. Az 1990-1996-os időszakban 1992-ben csökkentek 1,4 százalékkal a reálbérek, ám a jövő évre legfeljebb várhatóhoz hasonló mérték akkor a legjobb mutató volt (nem számítva a 7,2 százalékos emelkedést hozó 1994-et). A többi évben ugyanis 3,9 és 12,2 százalék között csökkent a keresetek vásárlóértéke évente.

Bokros vette el a legtöbbet

A legnagyobb mértékű visszaesés természetesen a Bokros-csomag éveiben, 1995-ben és 1996-ban volt, ekkor két év alatt 14,8 százalékkal csökkent a reálbér. Az első évben a Csaba László által meglepetésinflációnak nevezett drasztikus fogyasztóiár-emelkedés - az előző év 18,8 százalékát 28,2 százalék követte - hatására ebből már 1995-ben érződött 12,2 százalék.

A csomagnak meg is volt a fogyasztáscsökkentő és keresletszűkítő hatása. Ebben a két évben - valamint 1991-ben - csökkent a lakossági fogyasztás. A 3-7 százalékos mérték azonban összességében jócskán elmaradt a reálbércsökkenéstől, ám a keresetek értékének jelentős mérséklődését megérezte a lakosság.

A további három, reálbércsökkenést hozó évben viszont a romló életszínvonal ellenére is 2-3 százalékkal emelkedett a fogyasztás. Vagyis még a 4-5 százalékos reálbércsökkenések sem vették el a lakosság fogyasztási kedvét.

Bokros jobban lefaragta a kiadásokat

A Bokros-csomag tehát láthatóan nagyobb életszínvonal-visszaesést hozott, mint amekkorát a Gyurcsány-csomag hozhat - még ha az 1995-ös pénzügyminiszter a mostani intézkedéseket is figyelemre méltónak nevezte -, és nemcsak a reálbérek eltérő alakulása miatt. Hanem azért is, mert Bokros olyan strukturális átalakításokat indított el a társadalmi ellátórendszerekben, amelyek alapvetően érintették a kiadási oldalt, ezen belül is a szociális és jóléti kiadásokat.

Bokros csomagja akkori árakon 150-170 milliárdos kiadáscsökkentő tételeket tartalmazott, aminek mai értéke mintegy 470 milliárd forint. Ezzel szemben a Gyurcsány-csomagnak eddig csak a bevételnövelő hatásairól ismerhettünk meg valódi részleteket. A kiadások lefaragását az igencsak vázlatos egészségügyi, oktatási és államigazgatási reformtól várják, és eddig legalábbis azt ígérték, a jóléti kiadásokhoz nem nyúlnak hozzá.

A homályos ígéretekhez kellően homályos pénzügyi várakozások társulnak. Nyári kormányzati bejelentések szerint 2008-ig 210 milliárddal csökkentenék a minisztériumok és háttérintézmények költségeit, emellett 150-170 milliárdos egyéb, nem részletezett kiadáscsökkentést is terveznek. Ez összesen 360-380 milliárd, vagyis kisebb, mint a Bokros-csomag hatása.

Ugyanannyi bevételt hoznak

A bevételnövelést is más eszközökkel valósítják meg most, mint tette Bokros. Akkor egy év közbeni "meglepetésinfláció" - az előző évi 18,8 százalék után 28,2 százalék -, továbbá a forintleértékelés és a vámpótlék bevezetése jelentette az állami bevételnövelés fő forrását (az infláció alultervezésével történő trükközés 1998 után a kormányzati gazdaságpolitika bevetett eszközévé vált). Ezeknek a megoldásoknak köszönhetően az 1995-ös költségvetés bevételei 223,17 milliárd forinttal haladták meg a törvényben előirányzottat, ez mai árakon csaknem 650 milliárd forintot jelent.

A Bokros által használt eszközök - mint arra augusztusban Csaba László is felhívta a figyelmet - egy EU-országban lényegében már nem alkalmazhatók. Gyurcsányék ezért elsősorban adóemeléssel, valamint a közterhek korábban törvénybe foglalt csökkentésével próbálják javítani az egyenleget. Az Index számításai szerint a nyáron elfogadott adótörvények két év alatt legfeljebb 1300 milliárdot hoznak az államkasszának, vagyis egy évre lebontva ugyanakkora összeget, mint a Bokros-csomag.

Jegybanki különvélemény

A két csomag szemléletében is megegyezik - jegyzik meg gazdaságkutatók. A Bokros-csomag hatására az emberek elkezdtek másként gondolkodni az állam szerepéről, az ellátórendszerről. A csomag a paternalizmus ellen hatott, ez a szellemiség azonban 1998-tól ismét felerősödött, míg Gyurcsány most újra azt mondja: sokkal kevesebbet kell elvárnunk az államtól, mint eddig. Bokros ezt a juttatások elvonásával, Gyurcsány az eddig ingyenes ellátások (egészségügy, felsőoktatás) fizetőssé tételével valósítaná meg, ám ez csak technikai különbség.

Az elemzők és a megszólaló szakértők többségétől eltérően a Magyar Nemzeti Bank júniusban azt mondta: a Gyurcsány-csomag keményebb, mint Bokrosé volt. Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója akkor úgy fogalmazott, a megszorításokat tekintve a mostani csomag legalább akkora, vagy akár jelentősebb, mint a Bokros-csomag volt 1995-ben. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elemzők hiába keresik az érdemi reformokat az eddig bejelentett intézkedések között.