Draskovics a lakáshitelről is tárgyal

A kormánymegbízott szerint szakértőik különbözőképpen vélekednek arról, miként kellene a lakástámogatáson változtatni; vannak, akik a teljes eltörlést szorgalmazzák, míg mások a jelenlegi rendszer fenntartása mellett érvelnek. A Pénzügyminisztériumban a lakáshitelezési rendszer újabb módosításáról egyelőre nem tudnak nyilatkozni - tájékoztatta a lapot a tárca sajtóosztálya. Így továbbra is bizonytalan, hogy egyáltalán változtat-e újra a sok vihart megélt területen a kormány.

Csak később jelentkezne a hatás

Bankárok szerint a fiskális politika hiteltelenné válhat azáltal, ha a rövid távú egyensúlyhiányt a lakáshitelezési kedvezmények újabb megnyirbálásával akarná kezelni a kormány, ez ugyanis csak hosszú távon érezteti a hatását a költségvetés kiadási oldalán. (Tavaly már kétszer próbálkozott a PM ezzel, s egyszer sem sikerült eredményt elérnie.) Ráadásul épp a mesterségesen keltett, tömegesen előrehozott hitelkereslet miatt duzzadt akkorára a lakáshitel-állomány, hogy a 2004-es költségvetésben a lakástámogatásra szánt kiadási keret láthatóan kevés lesz.

A tervezett 120 milliárd forint helyett a költségvetési kiadás akár 200 milliárd forint fölé kúszhat - vélekednek a bankárok. Ebben szerepe lehet a szociálpolitikai kedvezmény emelkedésének is, az erre vonatkozó dokumentum már tárcakörözésen van - mondta Csabainé. Az előző két évben a bankoknál befogadott hitelek után járó állami támogatás mértékén nem lehet változtatni, így a 2004-ben esedékes támogatás már fix, s újabb szűkítésének csak 2005-ben lenne érezhető hatása, ám akkor is csak az éves várható állami kiadás 10-15 százaléka takarítható meg - véli egy banki vezető.

Draskovics ad a piacra

Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter csütörtök este pénzpiaci elemzőkkel beszélgetett a jelenlegi makrogazdasági helyzetről; e találkozók a jövőben rendszeressé válnak - tudta meg a Napi Gazdaság. A makroelemzők között a főbb makrogazdasági folyamatokat illetően egyetértés volt, inkább a részletekben mutatkozott különbség, főként a várt időbeni kifutásokban. A résztvevők szerint Draskovics elkötelezett az államháztartás csökkentése iránt, fő célja adóforintok átlátható elköltése - mindezt megerősítette az InfoRádiónak is. A reformok kapcsán határozottan szóba került a tervezett egészségügyi reform, az adóreform és a közszféra átalakításának hosszú távú koncepciója is - az elemzők nem kis meglepetésére.

Amennyiben változik az eurózónához történő csatlakozás időpontja, a 2005-ös inflációs cél is módosulhat valamelyest, de a jegybank célja változatlanul a négy százalék - mondta a Reuters szerint Sándor György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója Londonban. Sándor szerint ez az inflációs szint felel meg legjobban az eurózónához történő csatlakozásnak. Folytatás a 3. oldalon ä A délután folyamán Missura Gábor, az MNB szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a MNB a 2005 végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérését tartja legfontosabb feladatának, azt követően pedig a 3 százalék körüli, árstabilitást jelentő inflációs szint fenntartását.