Vilma
-8 °C
3 °C

Drága és kommersz a magyar búza

2005.02.22. 08:25
Hétfő este elkezdődött a fővárosi gazdatüntetés. Az uniós agrártámogatások kifizetési visszásságai Magyarországon is még a tanulóidőszakról tanúskodnak. Ugyanakkor a magyar még a franciánál is drágább, tehát kevésbé versenyképes a világpiacon.
Főként pénzügyi okok miatt indultak útnak a magyar farmerek, bár a kezdeti gazdasági érvek közé a többféle agrárszervezet fellépése következtében időközben némi politikai felhang is vegyült. A gazdálkodók saját bevallásuk szerint főként a közvetlen támogatások kifizetése és a döcögő intervenció felgyorsításáért és a jelenleg nem biztosított állattartási támogatásokért küzdenek.

Magasabb jövedelmek

Egyelőre csak az EU támogatási rendszerének szigorúságával szembesültek, pedig az Európai Bizottság előrejelzése szerint a mezőgazdaságból származó jövedelem 14,2 százalékos emelkedése lesz jellemző 2003-2011 között az EU-ban. A prognózis szerint a növekedés az átlagosnál mérsékeltebb, mintegy öt százalékos lehet majd a régi tagországok farmerei, ugyanakkor hatalmas, 126,4 százalékos a múlt évben csatlakozott 10 új tagország termelői esetében.

Brüsszel a 2005-ig tartó növekedés után 2006-2007-ben stagnáló, 2008-ban pedig csökkenő tendenciát jelez, ami összefüggésben lehet a csökkenő tejárakkal. A jövedelmek azonban 2009-ben ismét emelkedni kezdenek majd az uniós előrejelzés szerint. Az Eurostat szerint az egy főre jutó agrárjövedelmek csatlakozás előtti évhez viszonyított 53,8 százalékos növekedése már az első - bár nem teljes - uniós évben is nyomon követhető az új tagországokban, s e dinamizmus még a régi tagállamok 0,8 százalékos növekedési átlagát is 3,3 százalékra javította.

Az Eurostat az új tagoknál kialakult jelentős növekedést azzal magyarázza, hogy a csatlakozással az unió növénytermesztési kibocsátása 24,7 százalékkal bővült, ezen belül a gabonáké 43,4, az ipari növényeké 31,6, míg a zöldség-gyümölcsféléké 10 százalékkal. Emellett érzékelhető az állati termékek árainak átlagosan 8,1 százalékos emelkedése is, ami a szarvasmarhánál 8,5, a sertésnél csaknem 14, a baromfinál 5,7, a tejnél 6,7, a tojásnál pedig 3 százalékos drágulást takar.

Támogatás kétfelől

Ezek az adatok ugyanakkor nem azonosak a gazdálkodókhoz a tavalyi könyvelési időszakban ténylegesen eljutott mezőgazdasági jövedelmekkel - hívja fel a figyelmet az Eurostat. Az EU statisztikába ugyanis beleszámolták az uniós és a nemzeti támogatásokat is - ezek Magyarország esetében 373,8 százalékkal javítják az ágazat szubvencionálását - az új tagállamokban azonban a gazdálkodók még nem jutottak hozzá teljes mértékben ezekhez.

Éppen ez a késlekedés az egyik fő oka a napokban tartott, illetve az éppen „aktuális" demonstrációknak a magyar agrárgazdálkodók részéről. A támogatások kifizetési rendszerét ugyanakkor Magyarországon nemcsak a végrehajtók, a gazdák is tanulják még.

Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének főtitkára emlékeztetett arra, hogy a legtöbb árutulajdonos megpróbálja Magyarországon a 25 ezer forintos tonnánkénti intervenciós áron értékesíteni a búzát - a többiek általában megelégednek 23 ezer forinttal, ám a hazai költségeket figyelembe véve ezen az áron a magyar búza nem versenyképes a világpiacon, az EU pedig versenyezteti a tagállamok vállalkozásait az exporttámogatás tekintetében.

Kommersz búza

A magyar búza viszonylagos drágaságát nem ellensúlyozza már a valamikor legendás minőség sem, annak ellenére, hogy a nemzetközi kereskedelemben érezhető tendenciává vált a minőségi búza felértékelődése, mivel a magyar búza jórészt már nem ilyen - hívják fel a figyelmet szakemberek. Az esésszám mellett például egy sor más paraméter, például a tésztaképző tulajdonság is fontos jellemzők már.

Magyarország korábban - feleslegeit értékesítve - tömegárut adott el a világpiacon, nem tartva szem előtt a minőséget. A jövő ezzel szemben az, hogy a jó minőségű búzát érdemes kiválogatni a tömegáruból, külön tárolva ugyanis nagyobb az esély arra, hogy drágábban el lehet adni, mint a „kommersz" terményt. Fentiekből következik, hogy Magyarországnak alapjaiban kell átgondolnia gabonagazdálkodását, amennyiben nem bővül a hazai állatállomány. Mivel utóbbi az elmúlt években jelentősen lecsökkent, s esetleges felfutásához is esztendőkre van szükség, a mezőgazdaságban a további feszültségek már most borítékolhatók, bárki lesz is kormányon.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!