Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A vizsgálatoknál az idén is az utóbbival legfertőzöttebb területekre összpontosítanak: az építőiparra, a mezőgazdaságra, a kereskedelemre, a vendéglátásra, a személy- és vagyonvédelemre. A célellenőrzések lehetővé teszik, hogy több társhatóság együttesen vizsgálja a renitens vállalkozásokat.
Jelenleg is tart a húsvéti ünnepekhez kapcsolódó összehangolt ellenőrzés-sorozat (Kikelet hadművelet), a nyári szezonban sem marad majd el a kiemelt idegenforgalmi ellenőrzés. Emellett – a tavalyi Csillagszóró akciósorozathoz hasonlóan – a karácsonyi időszakhoz kapcsolódó vizsgálatok is lesznek az idén.
A hatósági ellenőrzések eredményeképpen egyértelműen látjuk a kapcsolatot a munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságot elkövetők között, hiszen jellemzően azok a foglalkoztatók, akik nem hajlandók a dolgozóik után a járulékokat megfizetni, a munkavédelemre sem költenek – emelte ki Lamperth Mónika. Hozzátette: a feketegazdaságban foglalkoztatottak munkabaleseteit nem jelentik, erről csak becslések állnak rendelkezésre, több forrás szerint az eltitkolás mértéke mintegy 20-25 százalékra tehető; így ezen a területen is kiemelt célkitűzés, hogy növeljék a foglalkoztatás biztonságát.
A munkaügyi bírságok plafonja (20 millió forint) nem emelkedik, a súlyos jogsértéseket elkövetők, például feketefoglalkoztatók azonban továbbra is kiszorulnak a közbeszerzési eljárásból (ez tavaly közel 21 ezer vállalkozást érintett), és elesnek az állami támogatásoktól is. A renitens cégek neve és az elkövetett szabálytalanság pedig továbbra is feketelistára kerül, amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapján nyilvánosan elérhető.
A feketemunka elleni harc egyik módja lesz továbbra is, hogy a szaktárca jogszabály-módosításokkal zárja a „kiskapukat”; szigorodnak például az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás regulái. Az új tervezetben át kívánják alakítani a járulékkedvezményre jogosult igénylők körét.
Az időkorlát a munkáltatók esetében fennmaradna, de a dolgozók esetében feloldanák, a cégek tehát változatlanul egy héten legfeljebb öt, egy hónapon belül maximum 15, egy éven belül legfeljebb kilencven napot foglalkoztathatják ugyanazt a munkavállalót alkalmi jogviszonyban, a dolgozók viszont akár az év bármely napján vállalhatnának ideiglenes állást – hangsúlyozta a miniszter. A javasolt rendszer másik új eleme a tevékenység adminisztrációját és ügyvitelét érinti. A tervek szerint egyszerűsített formanyomtatvány lépne életbe, amely tartalmazza a munkaviszony létesítésének legfontosabb adatait.
Ezzel párhuzamosan megváltozna a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentési, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó eljárás is. A foglalkoztatóknak az alkalmi munkavállalói könyv és közteherjegy alkalmazása helyett elektronikus úton kell bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
