FTC: szocializmus a csőd szélén

2007.07.20. 09:55
Nincs tulajdonosa, nincs pénze, nincs értékelhető vagyona, kifejezetten negatív a megítélése, így nincs érdemi reklámértéke, és egyébként sem rendelkezik saját marketingjogaival – szigorúan pénzügyi-befektetői szempontból ezek a legkomolyabb problémák az FTC Labdarúgó Zrt.-vel mint sportvállalkozással. Befektetőt nem találnak, így állítják: pénzhez egy sikeres ingatlantenderrel juthatnának. Eddig azonban csak elbukott próbálkozások voltak, és többek szerint a mostani is annak ígérkezik. A csőd sem elképzelhetetlen az immár milliárdos adóssággal küzdő cégnél, amelyről a lapunk által megkérdezett üzletemberek mindegyike csak név nélkül nyilatkozott. A klub körüli zavaros ügyek és fenyegetőzések ugyanis elrettentették őket attól, hogy a nevüket felvállalva mondják el véleményüket.

A múlt héten ismét elszállt egy viharfelhő a napról napra a túlélésért küzdő, a legnagyobb múltú magyar labdarúgócsapatot, az FTC-t üzemeltető gazdasági társaság feje fölül. Az FTC Labdarúgó (FTC-L) Zrt. ellen júniusban néhány tízmillió forintos tartozás miatt felszámolási eljárást kezdeményezett a csapat volt játékosa, Hrutka János érdekeltségébe tartozó Sportmarketing Kft. Bár végül sikerült megállapodni, a futballcég nem nyugodhat meg. Nagyjából kétszáz szállítójának összesen több mint egymilliárd forinttal tartozik, van olyan játékos, aki még 2004-es pénzeire vár.

Úgy tűnik, a most elhárult felszámolás ellenére az Üllői úton mostanra összecsapnak a hullámok a klub- és cégvezetés feje fölött. Arra a kérdésre, hogy mi a baj a Fradinál, a klub iránt korábban érdeklődő üzletemberek egyike azt mondta, ez roppant összetett probléma. Igaz, van a kérdésre egy nagyon egyszerű válasz is: minden. Abban az általunk elért legtöbb korábbi potenciális befektető egyetért, hogy a kiinduló probléma a valódi tulajdonos hiánya.

Nincs tulajdonos

Az FTC-L formális tulajdonosa a sportegyesületi formában működő Ferencvárosi Torna Club, így a több száz – de egyre csökkenő, a következő bajnoki szezonban várhatóan mindössze 200 – millió forintos költségvetésű sportvállalkozás mögött egy néhány ezer fős, mások mellett a tornászokat, atlétákat, birkózókat és tekézőket is tömörítő egyesület áll.


Kattintson!

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a futballcsapatnak nincs igazi tulajdonosa – szemben a jól működő élvonalbeli klubokkal, a háromszoros bajnok Debrecennel, a kétszeres ezüstérmes Újpesttel, a kupagyőztes Honvéddal, az MTK-val –, a döntéseket a klub elnöksége hozza meg, az egyszemélyi felelős sem a zrt. vezérigazgatója, hanem a sportegyesület elnöke. Ez a struktúra nonszensz, és az üzleti életből lehet tudni, hogy ahol nincs valódi tulajdonos, ott nincsenek elvárások és nincs felelősség.

Nincs Fradi

"Fradi most nincs, a név mögött nem áll senki. Ha megszűnne, senkinek, egy tízmilliós országban talán néhány ezer embernek hiányozna" – vélekedik egy korábban szintén Üllői úti befektetést tervező, de ettől már ugyancsak eltántorodott üzletember.

A klub és a cég helyzetét ismerők szerint a magyar labdarúgás állatorvosi lova a Fradi abból a szempontból, hogy miközben az élet szinte minden területén lezajlott az átalakulás az elmúlt 17 évben, a fociban minden változatlan maradt. "A szocializmus kivonult a magyar labdarúgásból, de a magyar labdarúgás nem akar kivonulni a szocializmusból" – mondja az az üzletember, aki egyebek mellett azért nem vágott bele a kilencedik kerületi kalandba, mert az FTC-nél olyan struktúrát talált, amely "átláthatatlan, és hosszú távon sem garantálja a befektetett pénz megtérülését".

Kis képességű emberek viszont vannak

Ez a struktúra a klub ügyeit belülről ismerők szerint azért alakulhatott ki, mert a dolgokra odafigyelő valódi tulajdonos hiányában hozzá nem értő emberek irányíthatják a vállalkozást. "Borzalmasan kis képességű emberek vannak ott, olyanok, akik annyira korlátoltak, hogy meg sem értik, mi a Fradi legnagyobb problémája" – mondta egy évtizedes üzleti tapasztalatokkal rendelkező korábbi érdeklődő.

Egy normális, cégszerű működéshez egy igazgató és 6-8 dolgozó bőven elég. Ezzel szemben az Üllői úton egy hatalmas, önjáró apparátus mozgatja a szálakat, kizárólag a saját rövid távú, szűk látókörű érdekei által vezérelve. Ők most csapdahelyzetben vannak: a jelenlegi helyzet ugyanis nem fenntartható, azt viszont tudják, ha ide komoly befektető érkezik, akkor vége annak, hogy a 30 irodát használó, hatalmas vízfejjel működő, hozzá nem értő apparátus irányítsa tovább a dolgokat. Ahogyan az Index által megkérdezett befektetőjelöltek egyike fogalmazott: "Ha idejön egy értelmes, normális befektető, és elbeszélget velük, vagy behoz egy IQ-tesztet, másnap az egész stáb röpül".

Ez az üzletember azt is hangsúlyozza: hiba lenne azt hinni, hogy a klub ismert vezetői a felelősek a kialakult csődközeli helyzetért, a hiányzó milliárdokért. "Van a Fradi körül vagy száz vérszívó, ők azok, akikről semmit nem tudunk, és ők azok, akik az igazi nagy pénzeket elvitték, elviszik" – fogalmazott az Üllői úti viszonyokban jártas vállalkozó.

Tőkéstárs kerestetik – vagy mégsem?

Nem csoda, hogy eddig csak ímmel-ámmal, de mindenképpen eredménytelenül történt a befektetőkeresés. Az egyetlen komolynak tűnő tulajdonos, a 2001 nyarán érkezett Várszegi Gábor már 2003 őszén távozott az Üllői útról. A tulajdonában lévő Fotex, az FTC és az FTC Labdarúgó Rt. között köttetett, Kenedi Róbert Fotex-vezér, Furulyás János klubelnök és Szeiler József a sportcég vezérigazgatója által 2003. szeptember 23-án aláírt szerződéssel került az addigra már 250 millió forintos tőkeemelésen átesett sportvállalkozás részvénycsomagja a sportklub, míg a cég marketingjogai a Fotex tulajdonába.

Fradi-cégek: kényszervállalkozó sportolók
A cégbírósági adatok szerint nyolc gazdasági társaság nevében szerepel az FTC elnevezés, de közülük kettőt már végelszámoltak. A nyolcak egyike az FTC-L, amelynek jegyzett tőkéje 2006 márciusában még 553 millió forint volt, ma viszont már csak 20 millió.
A maradék hétből kettőt idén hoztak létre. Április 2-ai bejegyzésű, január 11-ei alapítású az FTC Labdarúgó Utánpótlás Management Kft., amely 3 milliós alaptőkéjét az FTC sportegyesület, valamint 7 magánszemély össze. Az alapító cégtulajok között van ügyvezetőként a Fradi focicsapatának jelenlegi csapatkapitánya, Lipcsei Péter és a volt Fradi-játékos ifjabbik Albert Flórián. Szintén idén, február 23-án jegyezték be a 3 millió forint jegyzett tőkéjű FTC-FT Ferencvárosi Torna Club Férfi Torna Kft.-t. Ennek tíz tulajdonosa van: az FTC mint sportegyesület, három cég és hat magánszemély, köztük az ügyvezető Puskás Jenő.
A legrégibb a már 1989-ben alakult, 3,1 milliós tőkéjű FTC-Hoki Reklám Szervező Kft., amelyet a kezdetektől haláláig Mihók Béla vezetett. 2000 óta a fővárosi önkormányzat és magánszemélyek a cég tulajdonosai, az alapítók között szereplő FTC 1996-ban kiszállt ebből a cégből.
Az FTC Kézilabdasport Kft. 2001-ben jött létre, 3 milliós tőkéjén az alapításkor Maglódi Lajos és Kökény Bea osztozott az FTC-vel. Tavaly június 19. óta a többségi, 66 százalékos tulajdonos az ügyvezetői posztot is betöltő Maglódi. Az FTC Vízilabda Sportszolgáltató Kft.-t tavaly januárban jegyezték be, a 3 milliós alaptőke nagyobb felét az FTC adja, a kisebbségi tulajdonos és az egyik ügyvezető Tönköly Zoltán, a másik ügyvezető Tóth Frank.
A két megszűnt cég egyike az FTC-Marketing Kft., amit még 1994-ben hoztak létre, és 1997-ig működött. Az alapító az FTC és a Fradisták a Fradiért Alapítvány volt, a cégbe 1995-ben egy évre beszállt a Kordax Rt. is. A cég ügyvezetője volt Farkas József, Havasi Mihály, Nagy László, Bajczi Gyula és Fábián László.
Szintén megszűnt már az 1991-ben FTC SL Bras Magyar-Francia Befektetési és Beruházási Kft. néven létrehozott, 1999-től 2005-ös végelszámolásáig Üllői Úti Sportcentrum Befektetési és Beruházási Kft. néven működött cég. A Végh Péter, majd Zsámboki Bertalan, Raffa György, végül Ferenczi József által vezette társaságot az FTC Sportlétesítmények, a Jean-Claude Bras International és a Secret SA alapították. A Bras tulajdonrészét 1999-ben a sátoraljaújhelyi székhelyű, két franciaországi lakhelyű magánszemély (Nigel Atkins és Luc Emile Bouche-Florin) tulajdonában lévő, 2000-ben a cégbíróság által törölt Urban Koncept Kft. szerezte meg. Tulajdonosa volt 1999-től az FVM, majd 2001-től az ISM Kiemelt Sportlétesítmények Intézménye, továbbá 2002-től a Sportfolió Kht. és a Hazai Sportlapok Lapkiadó Kft is.

Azóta volt már szó több magyar, emellett hongkongi, skót és angol befektetőről, az ingatlanra spanyol érdeklődő is volt, ám a helyzet érdemben nem változott. "Ha bárki megtanult volna valamilyen külföldies akcentussal beszélni, kölcsönzött volna egy luxusautót és egy márkás öltönyt, gond nélkül elhitethette volna magáról, hogy komoly szándékú befektetőjelölt" – mondja nem minden irónia nélkül a Fraditól elrettent egyik vállalkozó.

Nagyon amatőr módon csinálták

Bár a Dámosy Zsoltot és az FTC előző elnökségének több tagját ismerő forrásaink szerint Dámosyék komolyan szerettek volna tőkeerős befektetőt találni a csapatnak, de ha ez így volt, akkor "nagyon amatőr módon csinálták". Forrásunk szerint volt egy külföldi érdekeltségű befektetőjelölt, akinek tavaly ősszel az akkor 550 millió forint körüli adóssággal küzdő cég 49 százalékát akarták eladni.

"Ez teljesen abszurd, nevetséges ötlet volt. Ki az a komoly pénzügyi vagy szakmai befektető, aki százmilliókat beletesz egy vállalkozásba, amelyben kisebbségi tulajdonrésze lesz, így érdemben semmibe nem szólhat bele?" – idézte fel kérdésünkre az akkor visszavonulót fújt befektető reakcióját egyik üzleti partnere. Szerinte ilyen feltételekkel csak idióták vásárolnának maguknak tulajdonrészt a Fradiból, de "idióták ritkán rohangálnak 1-1,5 milliárd forinttal a zsebükben".

Ügyvédek rúgnak labdába?

Egy szurkolói fórumon a korábbi elnök nevére utaló dzs monogrammal, exelnök nickkel hozzászóló személy a legutóbbi potenciális befektetőként egy Néder Zoltán által képviselt cégről írt. Róla egy b. á. nicknevű fórumozó – ő Balogh Ákos lehet, aki Dámosy idején volt az elnökség tagja – azt írja, hogy általa került kapcsolatba Dámosyval és az FTC-vel.

Néder egyébként a BLASZ-ban szereplő ügyvédcsapat, a Büske edzője – a csapat tagja Balogh is –, de az elmúlt időszakban ez a név inkább a panamagyanús erzsébetvárosi ingatlanügyletekhez kapcsolódóan vált ismertté. A fórum szerint "az elnökségben történt változások megingatták [Néder] elhatározását", ami arra utal, hogy ebből a potenciális befektetésből sem lesz semmi (bár egyes szurkolói csoportok szerint jelenleg is ő mozgatja a szálakat az Üllői úton).

Földet vegyenek!

Valódi, komoly, tőkeerős befektető híján nem meglepő, hogy az FTC-nél évek óta mindenki már-már mantraszerűen azt hajtogatja: az állami tulajdonban lévő, hat plusz két hektáros Üllői úti ingatlanra kiírt tender sikerétől függ a futballcsapat és átfogóbban a sportegyesület fennmaradása. A tendert június végén írták ki, a pályázatokat augusztus 13-ig lehet benyújtani.


Kattintson!

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 3,47 milliárd forint plusz áfás limitárat, 400 millió forintos ajánlati biztosítékot írt elő, valamint kötelezte a leendő vevőt, hogy a meglévő stadiont két éven belül újítsa fel. A vevőnek a FTC-L 20 millió forintos névértékű részvénycsomagját legalább 800 millió forintért kell megvennie. A teljes tranzakció értéke a becslések szerint 8 milliárd forint körül lehet.

Rossz a konstrukció

"A területet olyan drágán és olyan kedvezőtlen feltételekkel próbálják meg eladni, hogy ez a pályázat megint eredménytelen lesz" – állítja egy, a sportban is érdekelt üzletember. Szerinte nem azért rossz a pályázati kiírás, mert a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem akarná eladni az ingatlant, hanem azért, mert az év elején rossz megállapodást kötött az állam és az akkor Dámosy Zsolt vezette FTC.

Az üzletemberek szerint olyan konstrukciót kellene tető alá hozni, amelyben a vevő hozzájut az ingatlanhoz – amelyen épít egy stadiont is –, a vételárból rendbe teszik a focicéget, amit aztán a befektetőnek már nem kell megtartani. Persze ekkor ismét fennállhat annak a veszélye, hogy a klubhoz visszakerülve ismét senkié lesz a cég, ami sokaknak ideális lehet a Fradi körül legyeskedők közül, de hosszabb távon a mostanihoz hasonló helyzet kialakulását eredményezheti (ráadásul nem jelent megoldást a sportegyesület többi, nem rentábilis szakosztályának a problémáira).

Százmilliókkal nem megy, milliárdokkal fog?

Az FTC-L működését nemcsak az ingatlanhasznosításból származó bevételek alapozhatnák meg. Az élvonalbeli klubok költségvetésének 60-80 százalékát jelentő marketingjogokat is vissza lehetne vásárolni, "az eladó egy normális összegért" – mondja egy, Várszegit állítása szerint jól ismerő üzletember. Vannak, akik azt állítják, hogy a szurkolókat rá lehetne venni ennek érdekében arra: bojkottáljanak mindent, ami marketingpénzt hozhat.

Így érthető, hogy többen is azt mondják: erős túlzás, hogy az ingatlanértékesítéstől függ a Fradi sorsa. Ez valójában csak egy egyszerű kommunikációs eszköz a mindenkori klubvezetés részéről, hogy eltereljék a figyelmet az érdemi problémákról, mondja a klub életét belülről ismerő forrásunk. Ráadásul még csak nem is ez a legegyszerűbb módja az FTC-L újjáélesztésének, mert noha ezt a legkönnyebb mondani, egy üzletember érvelése szerint "hogyan boldogulnának egy milliárdos árbevételű céggel azok az emberek, akik most a klub és a cég élén állnak, és egy néhány százmillió forinttal működő vállalkozást sem sikerült elirányítaniuk?"

Mennyit ér?

Visszatérve az ingatlantenderre: látszólag előrelépést jelent, hogy a korábbi pályázatoktól eltérően most nem vagyonkezelői, hanem tulajdonjogot kaphat a pályázat nyertese – ezt emelte ki a minap a sportnapilapban nyilatkozó Takács Tibor, az FTC elnöki tanácsadója is. A telek 8 milliárd forintosra taksált értéke azonban megosztja az ingatlanszakértőket.

Vannak, akik legfeljebb 4-5 milliárdosra taksálják az ingatlan értékét – legalábbis a Fradival együtt. Az ingatlantender szempontjából ugyanis a Fradi nem érdekes, sőt inkább hátrányt jelent, ám ezt az egyik ingatlanpiaci szereplő szerint nem értik az Üllői úton. Mások szerint a 8 milliárdos vételár "még beleférhet", azt kifizetődővé lehet tenni egy 30-50 milliárd forintos beruházással. Megjegyzik: a nyolcmilliárd nagyon sok pénz, legalábbis abból a szempontból, hogy ennyiért már van eladó telek Budapesten, még válogatni is lehet közülük.

Szombaton bezárt pláza nem kell

Az ingatlantender iránt érdeklődő, bár végül mégsem pályázó fejlesztők egyikénél arra is figyelmeztetnek: az Üllői úti telek ingatlanbefektetési szempontból egy komoly kockázatot is hordoz – és ez maga az FTC. Az üzleti célú ingatlanberuházást – bevásárlóközpont vagy irodaház építését – egy olyan futballpálya mellett kellene megvalósítani, ahová csak meccsre akár hetente többször is járnának a szurkolók.


Kattintson!

"A szerdai kupameccsek előtt haza kellene küldeni a dolgozókat az irodákból, és egy bevásárlóközpontot is nehéz lenne úgy üzemeltetni, hogy szombaton vagy vasárnap zárva tartanak a szurkolók jelentette biztonsági kockázatok miatt" – mondja egy potenciális befektető. Nemcsak arról van szó, hogy a dolgozók vagy a vásárlók féltenék a területen parkoló autóikat, de a térburkolattól a kirakatok üvegéig bármi veszélybe kerülhetne egy-egy meccs, főként egy-egy vesztes meccs után.

Kolonc a Fradi, vagy sem?

Úgy tudjuk, a telek iránt korábban érdeklődő fejlesztő éppen ezek miatt a kockázatok miatt döntött úgy, hogy – kidolgozott terveik ellenére – elállnak a pályázástól. Volt potenciális befektető, amelyet lényegében – a klub belső ügyeit ismerők szerint aligha önszántukból – a szurkolók űztek el. "Amikor bele akartunk vágni ebbe, és ezt az Üllői úton is megtudták, sorozatban érkeztek fenyegetések, levélben, e-mailben. Volt olyan eset, amikor a szurkolók egy csoportja elment egyikünk lakcímére is" – erősíti meg a történetet név nélkül a cég vezetője, aki többet nem is akar mondani ferencvárosi szándékairól.

Ennek ellenére hiba lenne az a leegyszerűsítés, hogy az ingatlanbefektetők számára a Fradi csak kolonc a telken. Vannak Nyugaton üzleti csoportok, amelyek a sport- és ingatlanbefektetéseket kombinálva oldják meg, jó példa erre a spanyolok elitklubok többsége. Tény, hogy nálunk ilyen befektetők még nincsenek, és a hazai piacon jelenlévő ingatlanosok nem látnak fantáziát a sportban.

Minek az a stadion?

Olyannyira nem, hogy üzleti körökben általános vélemény: az Üllői úti ingatlant akkor lehetne igazán jól hasznosítani, ha el lehetne bontani a jelenlegi stadiont. "A stadion ott csak egy marketing, nincs rá szükség" – vélekedik az egyik ingatlanfejlesztő. Vannak, akik szerint az FTC népligeti sportkomplexumában kellene új stadiont építeni, míg mások abban látnák a megoldást, ha egy másik budapesti sportegyesülettel közös létesítményt használna a Ferencváros.

"Ha ez működik Rómában, Milánóban vagy Londonban, miért ne működhetne Magyarországon is?" – érvelnek az általunk megkérdezettek közül többen, bár elismerik: annak idején Várszegi Gábor hasonló szándéka (az Újpest és az MTK összeköltöztetése) csúnyán megbukott. A mostani tender a stadion elköltöztetését nem teszi lehetővé – így meggátolja a valós üzleti célú felhasználást –, hiszen feltételül szabja a sportcélú ingatlanfejlesztést az Üllői úton.

Pályázat némi előleggel

A zöld-fehér klubvezetés ennek ellenére töretlenül bízik abban, hogy ezúttal sikeres lesz az ingatlantender. A Rieb György vezette elnökség az általa kiszemelt angol befektetőtől július 15-ig 500 millió forintnyi "előleget" szeretett volna szerezni, ami egy nyílt, tehát előre nem lefutott pályázat esetén legalábbis szokatlan (más dolog, hogy a pénzt végül nem kapták meg, így bármennyire tűnik komolynak az angol érdeklődés, csak az egy évre alig több, mint tízmillió forintért eladott mezreklám jelent biztos bevételt).

Az üzleti körökben mégis egyöntetűen azt valószínűsítik, hogy nem lesz eredményes a pályázat. A már említett fórumban az "exelnök" is azt írta, tart attól, "nem fognak tolongani" a cégek, amelyek egymaguk akarnak elindulni a tenderen. Szerinte egyébként azt, akit "az FTC labdarúgásának működtetése elriaszt(ana) a részt vételtől, azt rá kell beszélni, meg kell győzni egy KÖZÖS indulásról. Biztosítani kell őket afelől, hogy nyugodtan alakíthat az FTC-vel közös céget, jó kezekben lesz nálunk az FTC labdarúgása". Dzs – aki egyébként, ha valóban Dámosy, akkor jelenleg is az FTC elnökségének a tagja – kiosztja a jelenlegi elnököt is, mondván, ha nem igaz az angol befektetőről szóló hír, akkor "szétverte belülről az FTC-t az új vezetés!!!"

A céget közelről ismerő üzletemberek szerint nincs azon már mit szétverni. "A Fradi, mármint a focicsapatot üzemeltető vállalkozás, eddig is csak azért úszta meg a felszámolást, mert gyengék a hitelezői" – mondja egyikük. A cég lényegében fizetésképtelen, de főként volt és jelenlegi játékosoknak, edzőknek tartozik, akik, amíg van egy kis remény, hogy pénzhez jussanak, várnak. Sok olyan embernek is adósa a klub, akik milliókat, tízmilliókat várnak anélkül, hogy ezért érdemi tevékenységet végeztek volna, márpedig "ha az ember semmiért kap harmincmilliót, akkor arra hajlamos várni néhány hónapot, vagy akár évet is".

Jönnek a Fradi bt-k és kft-k?

Egyes vélekedések szerint "a Fradi körül sertepertélők már arra várnak, hogy valahogy mégiscsak becsődöl a zrt". Forrásunk úgy tudja, hogy ezek az üzleti körök, amint azt FTC-L Zrt. felszámolás alá kerül, belevágnak a nagy zöld-fehér bizniszbe. Vagyis megalapítják a maguk FTC 1899 Bt-jét vagy Fradi '07 Kft.-jét, és a mostani részvénytársaság milliárdos nagyságrendű adósságterhei nélkül, nulláról szervezhetik újra a ferencvárosi labdarúgást.

Igaz, egy ilyen vállalkozásban is csak akkor van fantázia, ha a cég nem a legalsó osztályból indul újra – mert egy csődhelyzet esetén ez következne be –, hanem valamelyik NB I-es csapatot működtető társaságot megvásárolva annak jogán újra az élvonalban indulhat.