További Magyar cikkek
A világgazdasági konjunktúra érezteti a hatását a közép- és kelet-európai új EU-tagállamokban is. Bő egy héttel azután, hogy az Európai Bizottság Magyarország kivételével valamennyi EU8 ország gazdasági növekedésének a kilátásait felfelé módosította, Szlovákia már jelezte is, hogy rászolgál a bizalomra.
Megugrott a tátrai tigris
Ha az egy főre jutó GDP-t összevetjük az euróban számolt bruttó átlagkeresettel, kiderül: annak ellenére, hogy azt érezzük, alul vagyunk fizetve, ez korántsem igaz. Csak Szlovéniában, Horvátországban és Lengyelországban magasabbak a gazdaság teljesítményéhez viszonyított átlagkeresetek, mint nálunk. Ezzel szemben a húsz százalékkal jobb egy főre jutó GDP-vel rendelkező cseheknél 639 euró volt a havi bruttó, míg nálunk 638. A gazdasági fejlettséghez viszonyítva Bulgáriában a legrosszabbak a kereseti arányok, Románia viszont megelőzi a letteket és a litvánokat is. Abszolút értékben is Bulgária a sereghajtó a 163 eurós havi átlagfizetéssel, míg a lista élén álló Szlovéniában 1157 eurót keres egy átlagos munkavállaló - januártól már nemcsak átszámolva, hiszen Ljubljana áttér a közös európai pénzre.
A szlovák gazdaság az idei harmadik negyedévben történelmi rekordot ért el azzal, hogy a GDP 9,4 százalékkal nőtt. Szlovákia gazdasága a második negyedévben még "csak" 6,6 százalékkal, az elsőben 6,3 százalékkal nőtt. A bővülés azért különösen figyelemre méltó, mert már tavaly is 7,4 százalékkal erősödött a tátrai ország gazdasága.
A bővülés dinamikáját látva legalábbis tarthatónak, de inkább túlteljesíthetőnek tűnik a brüsszeli előrejelzés, miszerint a szlovák gazdaság idei növekedése 6,7 százalékos lesz. A szerdán megjelent adatok - és különösen az éven belüli folyamatos emelkedés - fényében a 7,2-7,4 százalék körüli növekedést sem tartják kizártnak a nyugati elemzők.
Tovább tart a balti csoda
Szlovákia ráadásul csak a térségben teljesít kiemelkedően, az új uniós tagok közül az észtek és a lettek, de talán még a litvánok is előttük vannak. Észtországtól az uniós bizottság 10,9 százalékos gazdasági növekedést vár idén, de a tallinni központi bank 11,8 százalékra számít.
Lettország akár 11 százalékkal is nőhet a tavalyi 9 százalék után ebben az évben - bár elemzők szerint itt a túlfűtöttség miatt komoly kockázatai vannak a növekedés tartósságának -, és még a litván gazdaság bővülése is 8 százalék közelében lehet.
Most már látható a leszakadás
A magyar gazdaság ezzel szemben növekedése fénykorában, 2000-ben is csak 5,2 százalékkal bővült, míg 2003 óta csak egy évben tudta átlépni a 4 százalékos küszöböt. A következő két évben ráadásul csak 2,4-2,7 százalékos GDP-bővülések várhatók.
Ennek következtében az egyik legátfogóbb és a gazdaság fejlettségéről legtöbbet eláruló mutató, az egy főre jutó GDP alapján összeállított listán néhány éven belül a sereghajtók közé sodródunk. A bécsi Nemzetközi Közgazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) adatai szerint az EU8 mezőnyében hazánk jelenleg a harmadik helyen áll Szlovénia és Csehország mögött.
Búcsú a dobogótól
Ezt a helyet azonban már idén elveszik tőlünk az észtek: náluk 2005-ben 14 120 euró volt az egy főre jutó GDP, míg hazánkban 14 410 (a listavezető szlovéneknél csaknem 18 ezer, Csehországban 16 ezer).
Az egy főre jutó GDP (forrás: WIIW, Index-számítások)
Ebben az évben - az előrejelzett GDP-bővülésekkel számolva - azonban nálunk várhatóan csak 14 986, míg Észtországban 15 659 euróra emelkedik (változatlan euróárral és lélekszámmal kalkulálva).
Mínusz tíz százalék három év alatt
A többiekhez képest szinte stagnáló hazai GDP-t (amelynek egy főre jutó értéke 2008-ban 15 760 euró lesz) két éven belül utoléri Szlovákia is. Pedig tavaly még 1500 euró, vagyis több mint tíz százalék volt a különbség (a mi 14 410 eurónkkal szemben Szlovákiában csak 12 900 euró volt ez a mutató).
Erre az évre a szlovák lemaradás 1200, 2008-ra 160 euróra csökken, vagyis két éven belül lényegében ledolgozzák a hátrányt - legalábbis az Európai Bizottság által jelzett GDP-növekedési pályák szerint. Ha azonban a most rekordot döntő szlovák bővülés lendülete megmarad, és az említett szinten túlszárnyalja a Brüsszelben vártat, már elénk is kerülhetnek a 2008-as rangsorban.
Irány a hetedik hely
Ráadásul ha a Gyurcsány-csomagnak nemcsak rövid távú, egyszeri növekedési áldozata lesz, hanem elhúzódó hatásai is - ezt nem zárta ki a PriceWaterhouseCoopers keddi konferenciáján Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző vezérigazgatója -, akkor 2010-re akár a másik két balti állam is lekörözheti hazánkat. Erre utalnak az elmúlt kétéves és a következő három évre várt GDP-fejlődésekből rajzolt trendvonalak is.
Ebben az esetben Magyarország az EU8-ak mezőnyében négy év alatt a harmadikról a hetedik helyre süllyedhet, csak a litvánok által már tavaly lehagyott, idén valószínűleg a lettek mögé csúszó lengyelek maradnak biztosan mögöttünk.
Az újak stabilan mögöttünk
Valamint a két új EU-tagállam, az unióba januárban belépő Bulgária és Románia. A világbanki és nemzetközi kutatóintézeti előrejelzések szerint a két kelet-európai ország gazdaságának nem ad kellő lökést az uniós tagság: a román bővülés az erre az évre várt 7-ről 6 százalék alá lassulhat - ennyire rossz eredményt 2005 első negyedéve óta nem produkált az ország -, míg a bolgár GDP-bővülés 6 százalék közeléből 4,5 százalékra mérséklődhet.
Ezzel mindkét ország egy főre jutó GDP-je messze elmarad nemcsak az EU8-akétól, hanem az uniós belépéstől egyelőre még távol lévő Horvátországétól is. A horvát gazdaság fejlettsége - amelyet döntően a turizmus határoz meg - nagyjából a lengyelekkel egyezik az egy főre jutó GDP alapján. A lettektől várhatóan idén maradnak le, de ha folytatódik az adriai turizmus dinamikus bővülése, néhány éven belül utolérhetik a lengyeleket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
