Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A 2007-es államháztartási deficit csak 6,4 százalék lesz a Goldman Sachs szerint, miközben a kormány a konvergenciaprogramban 6,8 százalékot prognosztizál - ismerteti a Goldman elemzését a Portfolio.hu. Az elemzés rövid távra számos biztató lépést sorol fel, amelyek hitelessé teszik a Brüsszelnek benyújtott programot. Ilyennek említi többek között a konzervatív előrejelzéseket, valamennyi problémás tétel költségvetésen belülre emelését, az állami vállalatok adósságproblémáinak rendezésére törekvést és szigorú tartalékképzést.
Kitart céljai mellett a kormány
Az egyik legmeggyőzőbb momentumnak az elemző azt tartja, hogy a kormány hajlandó volt komoly politikai árat fizetni az elmúlt hónapokban, azaz az önkormányzati választások előtt számos, az egyensúly helyreállítását szolgáló intézkedést bejelentett - írja a Portfolio.hu. A népszerűségzuhanás ellenére Zsoldos nem számít arra, hogy a szocialista párt, vagy a kormányfő meghátrálna a kiigazítás elől, illetve puhítana a terveken az önkormányzati választásokat követően.
A londoni elemző szerint a komolynak ígérkező kiigazítás puhítását - és így sikertelenségét - azért sem engedheti meg magának a kormány, mert azzal ismét erőteljes negatív piaci reakciókat kockáztatna. Nem szabad emellett megfeledkezni arról sem, hogy a külső környezet, a globális kockázatvállalási hajlandóság egyébként is romolhat a következő hónapokban, ami eleve kedvezőtlenül érintheti a magyar piacot - olvasható az elemzésben.
Nem egyedülálló kiigazítás
Az Európai Bizottság várhatóan elfogadja a magyar konvergenciaprogramot, amely az idei 10,1 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit 6,8 százalékra csökkentését célozza meg 2007-re, majd 2008-ra 4,3, 2009-re 3,2 százalékos célt tartalmaz. Ekkora kiigazítás nemzetközi összevetésben is igen jelentős, de nem példa nélküli: 1993 és 1997 között az olasz deficit 9,3-ról 2,7, míg a görög 9,4-ről 4 százalékra esett.
A nagy különbség a magyar hiánycsökkentési periódushoz képest az, hogy ezekben az országokban az egyre biztosabbá váló évezred végi eurózóna-tagság hatalmas csökkenést hozott a kamatkiadásoknál, ami intenzíven hozzájárult az összevont hiányszám fent említett mértékű csökkentéséhez. Hazánkban azonban a kamatkiadások csökkenésére nem lehet számítani, ezt nem indokolják az inflációs és egyéb makrogazdasági várakozások. A Goldman előrejelzése szerint a pénzromlás üteme a jövő év első felében 8 százalék körül tetőzhet (év/év alapon), míg a gazdasági növekedés az idei évi 3,8-ról 2,3 százalék körüli szintre lassulhat.
Zsoldos emellet azért sem tartja reálisnak a kormány által megcélzott 2011-2013 közötti időszakban a magyar euró-bevezetést, a 2010-es választásokban keresendő. Ahogy közeledünk ehhez az évhez, egyre nagyobb lesz várakozásai szerint a késztetés a fiskális politika lazítására, főként akkor, ha a kormánynak sikerül újjáépíteni költségvetési hitelességét (lehet miből ismét veszíteni). Emiatt prognózisa szerint legkorábban 2012-ben teljesíthetjük a maastrichti kritériumokat és leghamarabb 2014-ben vezethetjük be az eurót.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
