Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Most (is) kellett volna Google-t venni

2005.04.22. 13:56
A fejlett országokkal való összehasonlításban egyértelműen kisszámú, néhány tízezer hazai kisbefektetők többségének érdeklődése kimerül a hazai részvénypiacban: a nagyobb hazai brókercégek többsége pedig lehetőséget kínál a külföldi tőzsdéken való tranzakciókra, de eziránt becslések szerint csak a kisbefektetők mintegy öt százaléka érdeklődik. Aki a közelmúltban közülük a Google-re tett, jól jár: a cég tegnap tette közzé első negyedéves jelentését, eszerint a tavalyi első három hónapos bevétel hatszorosát könyvelték el az idén, a társaság papírjai a hírre 15 százalékot emelkedtek.
Hatszáz százalékkal javította meg tavalyi első negyedéves eredményét a Google: a cég adózás utáni bevétele közel 370 millió dollár volt, ami az első hónapban elért 1,29 milliárd dolláros árbevétel 29 százaléka. A csütörtökön bejelentett eredmények hatására a cég részvényei az amerikai tőzsdezárás után, az éjszakai online kereskedésben is meredeken emelkedtek, a 204,22 dolláros záróárfolyam után 223,69 dollárra kúsztak fel. Aki tehát az elmúlt napokban a keresőprogramjáról elhíresült cég részvényeiből vásárolt, jól járt, a várakozások szerint pedig még folytatódik is az árfolyam emelkedése.

Magyarok is nyerhettek

A világ összes jelentős tőzsdéje elérhető Magyarországról is, de a lehetőséggel egyelőre alig néhány százan élnek a kisbefektetők közül - mondta az Indexnek Móró Tamás, a Concorde Rt. üzletkötője. A szakértő szerint az egyelőre sajnálatosan alacsonynak mondható tőzsdei kultúra mellett néhány tízezer kisbefektető foglalkozik egyáltalán a hazai részvénypiaccal, de nekik mindössze öt százalékuk érdeklődik a külföldi lehetőségek iránt. A külföldi befektetésekhez nem kell nagyobb tőke, mint a hazaiakhoz, a tranzakciós díjak nem számottevően magasabbak, mint egy itthoni megbízásnál. Mindemellett pedig az internet segítségével ma már ugyanúgy követhetőek bármely tőzsdével kapcsolatos információk, mindegy, hogy a börze Budapesten, vagy a világ másik végén van a valóságban.

A magyar kisbefektetők két évvel ezelőtt kezdtek aktívabban érdeklődni a nemzetközi piacok iránt, amikor a Budapesti Értéktőzsdéről több részvény kivezettek és általában is csökkent a forgalom és az ármozgás - mondta el Benyes Attila, a Quaestor Rt. üzletkötője. Az első időszakban döntően az amerikai és a nyugat-európai piac iránt volt érdeklődés, majd ahogy a BUX-szal együtt a régiós tőzsdék indexei is meglódultak, a környező országok is egyre népszerűbbek lettek.

A nagyobb hazai brókercégek mintegy fele biztosít lehetőséget ügyfeleinek a külföldi tőzsdézésre, a Quaestor például most alakítja ki rendszerét. Ugyanakkor a hazai befektetők fordulhatnak közvetlenül - az interneten keresztül - külföldi brókercégekhez is, ám ezt a szakértők már csak a tőzsdén járatosabb, a nyelvet jól beszélő olyan befektetőknek ajánlják, akik naponta sok kötést realizálnak és folyamatosan követik a piacot.

Az amerikai papírokat vásárló magyarok nagyobb része a nemzetközileg ismert, jól csengő neveket keresi, így népszerű a Microsoft, a Google, a Yahoo vagy az E-bay papírja. Ugyanakkor akadnak a piacot jobban ismerő olyan befektetők is, akik kisebb, ismeretlen, de potenciálisan nagy jövővel bíró papírokba fektetnek - mondta Móró Tamás.

Árfolyamkockázat, forrásadó

Az elmúlt egy-másfél évben, a hazai és a régiós tőkepiacok szárnyalásával az itthoni befektetések nagyobb hozamot biztosítottak, mint a külföldiek. Mindemellett a külföldi tranzakciók egy részét a hazai nyereséget nem érintő 25 százalékos forrásadó is terheli - mondta el Móró Tamás. Ez vonatkozik a nem uniós országokban realizált nyereségre, illetve - a szakértő szerint is némileg logikátlan módon - az azon uniós országokban realizált nyereségre, melyekben a PSZÁF-nak nincs ezzel kapcsolatos megállapodása a társ-felügyeleti szervvel. Ilyen például Anglia, de a 25-ök többségében nem kell a forrásadó miatt aggódni. Ez azért is fontos, mert például az amerikai papírok jelentős része be van vezetve a német tőzsdére is: ha a magyar befektető az USA-ban vesz, de a német börzén ad el, a nyeresége adómentes.

A külföldi, elsősorban az amerikai tőzsdével kacérkodóknak még egy fontos szempontra kell ügyelniük, az árfolyamkockázatra. A dollár három éve még 300 forint körül volt, míg most 190. Ez azt is jelentheti, hogy egy három éve vett amerikai részvény szép hasznot hozott dollárban, de a nyereség forintban nemhogy nem realizálható, hanem esetleg veszteségnek tűnik. Móró Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg ilyen veszély kevéssé fenyeget, hiszen a dollár további gyengülésére nem számítanak a piacon.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.