Esni kezdett a forint

Bár délelőtt még úgy tűnt, nem lesz hatása a Járai Zsigmond és Gyurcsány Ferenc verbális intervenciójának, délután gyengülni kezdett a hazai valuta. Két óra körül néhány perc alatt egy forinttal erősödött az euró, fél négykor pedig majdnem két forinttal ért többet az euró. A Napi Online szerint a háttérben külföldi befektetők állampapír-eladásai állnak.

A piacon a nap folyamán összességében mintegy 100-300 millió eurónak megfelelő forintot adtak el, és piaci szereplők szerint ismét aktív volt a JP Morgan és a Goldman Sachs ház. Mindkettő rövid távon eladásra javasolta a magyar valutát, amelynek euróhoz viszonyított árfolyamát három hónapon belül 257-260 körül várják, szemben a héten jegyzett 243-244-es szinttel.

Lázgörbe

"Aki ma Magyarországon erős forintot tart fenn, az azt mondja, hogy zárjunk be vállalatokat, csökkentsük a munkahelyek számát, tegyük lehetetlenné, hogy fejlődjön a magyar gazdaság, ezért kell kamatot csökkenteni, és ezért kell ennél egy érdemben gyengébb forint" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a TV2 reggeli műsorában.

Szerinte a kamatoknak nem azért kellett csökkennie, mert a Monetáris Tanács tagjainak száma bővül, hanem azért kell csökkennie a kamatoknak, mert beledöglünk ebbe az erős forintba". Azok a kis és középvállalkozók, akik 5-15 embert foglalkoztatnak, és azok, akik exportra termelnek, ma 30 százalékkal kevesebb pénzt kapnak a termékeikért forintban kifejezve, mint három évvel ezelőtt. Munkahelyek tízezrei szűnnek meg - idézte a miniszterelnököt az MTI.

Akár csökkenhetnek is a kamatok

Járai Zsigmond szerdán egy konferencián úgy fogalmazott, a gyors kamatvágások nyomán összedőlne a forint árfolyama és meglódulna az infláció. "Ha a jelenlegi helyzettel ellentétben nem a magas kamat vonzaná a forint piacára a befektetőket, hanem például az alacsony adó, vagy a stabil államháztartás, növekvő versenyképesség, ha nem kellene magas kamattal arra ösztönözni őket, hogy az államháztartás rendkívül magas deficitjét finanszírozzák, sokkal jobb lenne a helyzet".

Magyarországnak nincs szüksége magasabb kamatra annál, mint amekkorát a befektetők elfogadnak, s nincs szüksége arra sem, hogy az inflációs cél eléréséhez a forint az árfolyamsáv erős széle közelében legyen - derült ki Járai szavaiból. Az MNB vezetője közölte, a kamatvárakozások nem irreálisak, és elképzelhető egy hétfői csökkentés illetve az, hogy év végéig egyszámjegyű lesz az irányadó ráta.

Kamatdöntésre várva

A forint csak pár fillérrel nyitott erősebben a szerda estéhez képest, és egyelőre nincsenek jelentős ingadozások az árfolyamban. Az Erste Bank elemzője az Indexnek elmondta, kedden másfél éves csúcsot döntött a forint, ezt szerdán korrigálta a piac. Nyilván Járai Zsigmond szavai is hatással voltak a forint gyengülésére - tette hozzá Nyeste Orsolya.

Gyurcsány Ferenc csütörtök reggeli nyilatkozata azonban nincs nagy hatással az árfolyamra, a piacot inkább a jegybanki kamatdöntéssel kapcsolatos várakozások mozgatják. Bár a miniszterelnök mondatai alapján úgy tűnik, ellentétesek a szándékaik a jegybankkal, Nyeste Orsolya szerint valójában Járai is elképzelhetőnek tartja a gyengébb forintárfolyamot, tegnapi nyilatkozata is egyértelműen erre utalt.

Csak beszélnek

A Raiffeisen Bank elemzője is túlzásnak tartja a kormányfő szavait. Lányi Bence szerint a kormányfő nem veszi figyelembe, hogy a lakosság devizában való eladósodottsága jelentős, az államadósság is devizában van meghatározva. Ezek a hitelek jócskán megdrágulhatnak a forint gyengülésével. A kormány rövid távra gondolkodik, ekkor valóban segíti az exportot a gyengébb hazai valuta, és növekednek a bevételek, de hosszú távon nem biztos, hogy kifizetődő az ilyen politika.

Lányi Bence a jegybank elnökének nyilatkozatával ért egyet, szerinte csak óvatosan lehet csökkenteni az alapkamatot. A két nyilatkozat egyébként nem újdonság, csak újabb és újabb kommunikációs eszközöket vetnek be. Éppen ezért nem hatnak már ezek az árfolyamokra.

Nem úgy egy éve, amikor minden egyes nyilatkozat megmozgatta az árfolyamot. Nyeste Orsolya szerint akkor erősnek tűntek az ellentétek a kormány és az MNB álláspontja között. A piaci szereplők zavartak voltak. Az volt a kérdés, hogy vissza tudják-e szerezni a befektetők bizalmát a nyári kamatsáv eltolása után.