Most tényleg kiderül, ki a jó főnök

A hagyományos szociometriai felmérések az egyes egyénekre koncentráltak, ezzel szemben a mi modellünk lényege az, hogy nem személyeknek, hanem csoportoknak vannak hálózatai – ismertette a lényeget Németh László, a februárban alapított Theridion Hálózatkutató Kft. ügyvezetője.

A biológiai fizika eredményeit és módszereit az üzleti életben felhasználó hálózatkutatás módszerét a Gordio nevű, tanácsadással foglalkozó cégben kidolgozó, és azt most új vállalkozásba transzportáló szakmai stáb akár több millió elemből álló hálózatok elemzését is el tudja végezni. Így láthatóvá válnak a hálózatokban eddig fel nem ismert és nem hasznosított kapcsolatrendszerek. A cég különböző vállalatoknál eddig már több mint kétszáz magyarországi hálózatkutatást csinált.

Okosakat mondana, csak nem kérdezik

Egy felmérés során kiderült például, hogy van egy adott vállalatnál egy olyan munkatárs, akiről a dolgozók nagy többsége azt gondolja, hogy nagyon hasznos szakmai ismeretek birtokában van. Ugyanakkor, mivel nem számít közösségi embernek, és viszonylag kevés emberrel áll intenzív kapcsolatban, nagyon sok olyan döntési szituáció van, amikor nem kérik ki a véleményét – idézte egy munkájuk eredményét Németh László.

Az elemzés – amely a statisztikai fizika, a gráfelmélet, a szociológia és a pszichológia tudományos eredményeit használja fel – egy, a Theridion által kifejlesztett szoftverrel és egy "trükkös algoritmussal" dolgozik, mondták a fejlesztők. A szolgáltatást megrendelő vállalat valamennyi munkavállalójával riportot készítenek, amely alapján képet kapnak a kapcsolatok rejtett rendszeréről. Kiderül, hol vannak kommunikációs problémák, kik a közösség központi szereplői, és kik alkotnak külön klikkeket.

A hálózatkutatás során három, négy szempontot szoktak rendszeresen vizsgálni. Így jellemzően van egy szakmai ismeretekre, egy vezetői képességre és egy személyi jellemzőkre, tulajdonságokra koncentráló rész. A felmérés és az elemzés segítségével a cégvezető képet kaphat arról, milyen az ő szakmai, emberi és vezetői elfogadottsága, vagyis jó főnöknek tartják-e őt.

A haragos főnök is belátta

"Volt olyan cégvezető, aki először megharagudott ránk, mert azt mutatta ki a felmérés, hogy rossz főnöknek tartják. Az idő azonban minket igazolt, segítséget kért tőlünk, és azóta jelentősen változott a cégen belüli helyzet" – idézte fel Vicsek Tamás, aki statisztikai fizikusként és gráfelméleti szakértőként a munka elméleti alapjait biztosítja. A cégvezetők nemcsak arról kaphatnak képet, hogy ők jó főnökök-e – hiszen az általánosságban elmondható, hogy az a jó főnök, akit a munkahelyi dolgozók többsége annak tart –, hanem arról is, hogy kik lehetnek a potenciális utódaik, társaik a cég élén.

Volt egy munkahely, ahol egy kollektíva, egy kisebb csoport tagjai elhatározták, hogy ellehetetlenítik az érdemi adatfelvételt. Ez a szűk közösség mindenre ugyanazt a választ adta, és csak egymást jelölték meg olyannak, mint akik kapcsolatban állnak egymással. "A cégvezetőt bosszantotta a dolog, és bár általában mi is azt mondjuk, hogy a legnagyobb baj, ha egy felmérésnél nem szerzünk elég adatot, ezúttal azt mondtuk: ez a viselkedés nagyon fontos jelzés volt. Kiderült ugyanis, hogy ez a klikk nagyon egységesen tud fellépni, ami jelenthet problémát, ha a szándékaikkal szembemegy a cégen belül tervezett változás, ugyanakkor nagyban megkönnyítheti a főnökök dolgát, ha megnyerik őket egy-egy ügynek" – mondta Németh László.

Hány fontos a 350-ből?

A korábbitól eltérő hálózatkutatás az üzleti élet számos területén használható, és az egyes ágazatokban eltérő célokra is használható. Nemcsak a belső, hanem a külső kommunikáció erősítését is szolgálhatja, így elősegítheti a vállalat hatékonyabb működését, az ügyfélkör megtartását vagy széles körű bővítését csekély energiaráfordítással. Vagyis kevesebb, de jól azonosított üzleti folyamattal az eddiginél hatékonyabban működhet a cég.

Ha például egy gyógyszeripari cég 350 kardiológust akar rávenni egy bizonyos műszer megvásárlására, nem kell feltétlenül mind a 350-et megkeresnie. Ha a hálózatkutatás eszközeivel – például a közös kutatások, tanulmányírások elemzésével – kideríti, hogy kik a központi szereplők, akkor talán elég 15-20 embert célzottan megkeresniük, akik aztán hatással lesznek a többiekre, említett egy példát az ügyvezető.

A Theridion által kifejlesztett módszer arra is alkalmas, hogy a csoportok és a hálózat élettartamát megjósolja. Az, hogy hogyan változik a csoportokon belüli és a csoporttagok külső kapcsolatainak arányai, jelezheti, hogy a csoport a megszűnés vagy az erősödés felé tart. Ha például egy mobilcégnél azt látják, hogy egyes előfizetői csoportok egyre intenzívebb kapcsolatban vannak a rendszeren kívüli csoportokkal – vagyis adott esetben más cégek előfizetőivel –, akkor érdemes tenniük valamit, mert fennáll a veszélye annak, hogy azt az előfizetői csoportot elveszítik.

Sakkozók és pornósztárok

A hálózatkutatáshoz használt módszerrel elvégezték a Wikipedia angol nyelvű, Magyarországról szóló oldalainak elemzését. Egyebek mellet a hivatkozási hálózatokat igyekeztek feltárni, vagyis azt, hogy az egyes szócikkekre milyen más szócikkekről vezetnek linkek, és az egyes szócikkekről milyen más oldalakra lehet eljutni. Kiderült például Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kapcsolatrendszerének elemzéséből, hogy az ellenzéki pártelnök oldala főként a hagyományos jobboldali értékekhez és ideológiákhoz kötődő oldalakkal – Trianon, polgári körök – van kapcsolatban, míg Gyurcsány hivatkozási hálózatában alig vannak "balos hívószavak", inkább személyek és események.

Az elemzésből kiderült például, hogy nagyon sajátos kapcsolati hálózatot alkotnak a wikipédiás magyar sakkozók. Portisch Lajos abszolút a magyar sakkélet központi figurájának mondható, csaknem tucatnyi – egymásra általában nem linkelt – sakkozótól lehet eljutni hozzá, vagy sakkozóhoz lehet eljutni tőle. A Polgár-család egy négytagú, szinte zárt klikket alkot, mindegyikük oldaláról el lehet jutni a másikéra, külső kapcsolatot viszont csak kettejüknél tártak fel.

A legnagyobb szinte zárt klikket azonban az angol Wikipédia magyar szócikkei közül nem a Polgár-család alkotja. Hanem, legalábbis a Theridion felmérései szerint, a magyar pornószínésznők: a szakma nyolc reprezentánsának – köztük Égerházi Zsanettnek, Eva Angelnek, Sophie Moone-nak, Jordan Maze-nak és Sandra Shine-nak – a szócikkei állank kölcsönösen kapcsolatban egymással.