Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az adatokbók kiderül: annak ellenére csökken a hitelállomány, hogy a lakosság hitelfelvételi kedvével nincs baj. Csak májusban újabb 123 milliárd forinttal gyarapították tartozásaikat a háztartások, amelynek a túlnyomó részét a svájci frankban denominált tételek adták. A forinterősödés bő kétszázmilliárdos hatása miatt ugyanakkor két hónappal ezelőtt is összességében 90 milliárddal apadt a lakossági hitelállomány.
A betéti oldalon sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a 8,5 százalékos jegybanki irányadó rátát is bőven meghaladó kamatok jórészt visszhang nélkül maradtak, sőt, májusban – az MNB adatai szerint – csaknem 100 milliárdnyi betétet vettek ki számláikról a lakossági ügyfelek. Igaz, ez leginkább a nyaralási szezon előtti költekezéssel lehet magyarázható, hiszen a lekötött betétek mennyisége, ha elenyésző mértékben is, de emelkedett, a látra szóló és folyószámlabetéteké viszont drasztikusan csökkent.
Figyelemre méltó viszont, hogy a jókora forinterősödés ellenére növekedni kezdett a lakossági devizabetétek mennyisége. A jelek szerint nincs szó ugyanakkor arról, hogy a kisbefektetők jelentékeny része a forint későbbi gyengülésére játszana: értékelhető emelkedés ugyanis csak a nem lekötött tételeknél mutatkozott.
Mindenesetre a mostani tendenciák gyors megfordulására sem a betéteknél, sem a hiteleknél nem lehet számítani. A forint ugyanis újabb bő négy százalékot erősödött a svájci frankkal szemben a legutolsó statisztikák lezárása óta, és a nyári hónapok többnyire nem mozgalmasak az új hitelek kihelyezése szempontjából. A betéteknél őszig szintén nem várható fellendülés, bár újabb akciókból továbbra sincs hiány: tegnap az OTP Bank jelentette be, hogy új megtakarítási programot indít, amelyen belül – lekötött betéttel – akár 8,75 százalékos éves kamat is elérhető.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
