Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A hazai kiskereskedelemben évek óta tartó koncentráció jellemző áruházbezárásokkal és ezekkel párhuzamos boltnyitásokkal. Az egyes értékesítési csatornák teljesítményét illetően el kell mondani, hogy a hipermarketek piaci részaránya a korábbiakkal ellentétben stagnál.
A jelenlegi stagnálás egyrészt annak tulajdonítható, hogy a tavalyi utolsó negyedévben és 2008 első hónapjaiban, ellentétben a hipermarketekkel, mind a szupermarketek, mind a diszkontok között sok új áruház nyílt - elemezte az okokat Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere a GfK közleményében. Figyelembe véve a láncok középtávú expanziós terveit és az eddigi tendenciákat, a GfK Hungária prognózisa szerint középtávon további 5-6 százalékos piaci részesedés-növekedést vár.
Az idei első félévben a szupermarketek szerepeltek a legsikeresebben, hat hónap alatt 1.8 százalékpontos piacrész-növekedést produkálva. Erősödésük irányába hat az egyik nagy hipermarket-lánc szupermarket-szegmensen belüli további terjeszkedése, továbbá a középtávon várhatóan emelkedő vásárlóerő is, amely a minőségi, de magasabb árfekvésű termékek felé fordítja a fogyasztók figyelmét.
A diszkontok piacrésze nem mutatott jelentős elmozdulást a tavalyi év vége óta. A magyar piacra idén belépő lánc, az Aldi piacra gyakorolt hatása egyelőre nem érezhető. A további négy diszkontlánc közül részben boltnyitásainak köszönhetően csupán egy szereplő tudta növelni részesedését, a többiek eredményei romlottak. A nagy hálózatok további terjeszkedését, illetve egyes diszkontüzletek átalakulását figyelembe véve előreláthatóan ez az a csatornatípus, amely középtávon a legintenzívebb fejlődést produkálja majd.
A hazai tulajdonú láncok valamelyest erősödtek, és ahogy az várható volt folytatódott a független kisboltok térvesztése. A szakértők meglátásai szerint a reáljövedelmek csökkenése és a növekvő energiaárak jelentősen visszavetették a fizetőképes keresletet és a vásárlási kedvet, ami ráadásul az élelmiszerek drágulásával párosult.
A fogyasztók jövedelmük csökkenésére az adatok szerint kétféleképpen reagálnak: megszokott márkatermékeiket olcsóbb helyettesítő termékekre cserélik, illetve gyakrabban vásárolnak az alacsonyabb árszínvonalat képviselő kereskedelmi csatornákban. Ennek látszólag ellentmond a szupermarket csatorna piacrészének fent már említett 2008 első félévi növekedése.
Noha az európai országok viszonylatában hazánkban a kereskedelmi márkák forgalmi részesedése viszonylag alacsony, a háztartások vásárlásaiban arányuk évről-évre nő. A vásárlóerő csökkenése 2008-ban várhatóan tovább erősíti ezt a tendenciát.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
