Törvényellenes fejlesztés a Hajógyári szigeten?

A Bogdáni út folytatásaként közúti alagúton lehet majd behajtani a Hajógyári szigetre Óbudáról - erről állapodott meg a napokban a III. kerület és a szigeten 32 hektárral rendelkező Álomsziget 2004 Ingatlanhasznosító Kft. Az egyezség fejében a befektető 3500 fős konferenciatermet, szállodát és szabadidőközpontot építhet a sziget déli részén - holott az ingatlan a kulturális örökség védelméről szóló, 2001-ben elfogadott törvényben foglaltak ellenére került a birtokába.

Az örökségvédelmi törvény melléklete 16 oldalon keresztül nevesíti azokat a műemlékeket és műemlékegyütteseket, amelyeknek műemléki értékük miatt kizárólagos állami tulajdonban kell maradnia. A felsorolásban a 21. pontban szerepel a budapesti 18386/4-es helyrajzi számon található ingatlan az "aquincumi helytartó palotájának maradványai" megnevezéssel. A helytartói palota már 1973 óta védett, a terület azonban a törvényi előírás ellenére már 2003 októbere óta nincs az állam tulajdonában.

Az egyik kéz védte, a másik eladta

Noha az NKÖM egy 2004. májusi levele szerint a a minisztérium 2003-ban többször felhívta az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy az épületet állami tulajdonban kellene tartani, az ÁPV 2003-ban mégis lefolytatta a privatizációs eljárást.

A Hajógyári sziget déli 32 hektáros területének - rajta a római-kori palotának helyt adó ingatlannak - a tulajdonosi jogait gyakorló Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft. 66,79 százalékos tulajdonát 4,6 milliárd forintért eladták eladták a Plaza Centers akkor még száz százalékos tulajdonában álló Erconer Gazdasági Szolgáltató Kft.-nek, amelyben később az MKB Bank 50 százalékos tulajdonrészt szerzett. A HSZV-t az új tulajdonosok nem sokkal a vásárlás után átalakították és átnevezték Álomsziget 2004 Ingatlanhasznosító Kft.-vé.

Az APEH-től a plázákig

Az Álomsziget 2004-nek jelenleg 15 tulajdonosa van, a kisebbségi tulajdonosok között találjuk a felszámolás alatt álló Cooptouristot, a Nádudvari Agráripari Szövetkezetet, egy ciprusi off-shore céget, az Épszer Rt.-t és az APEH Szabolcs-Szatmár-Megyei Igazgatóságát is. A cégnek két meghatározó tulajdonosa van, a többségi, és így közvetlen irányításra alkalmas Ercorner mellett jelentős befolyással rendelkezik benne a watford-hartefordshire-i bejegyzésű Obuda Investment Limited is. A Plaza Centers Europe elnöke, Shmuel Sammy Smucha 2004. májusa óta az Álomszigetnek is az egyik vezető tisztségviselője.

A Hajógyári szigeten az Álomsziget 2004 Kft. a fő tulajdonos előéletéhez - a Plaza Centers csaknem húsz magyarországi bevásárlóközpontot épített, köztük a Duna Plazát - nagyszabású, ám az érintett szakértők szerint több pontból is aggályos beruházást tervez. A volt hajógyár területére tervezett fejlesztési elképzelések megvalósítását a sziget tavaly decemberre elkészített szabályozási terve tartalmazza.

Színház, kaszinó, régészeti romkert

Az úgynevezett Kis-sziget középső részére - ahol ma a Dokk nevű szórakozóhely mellett többek között ruházati, grafikai és filmipari cégek telephelyi találhatók - múzeumot, színházakat és egyéb kulturális, valamint szórakoztató létesítményeket terveznek. A Kis-sziget déli csúcsát - az Árpád-híd pillérétől délre lévő részt - érdemben nem érintenék a változások, annál inkább az úgynevezett Nagy-szigetet, ahová a 300 ezer négyzetméternyi fejlesztések zömét tervezik.

Ezen a területen jelenleg főként zöldterület, valamint egy lovarda, néhány étterem és szórakozóhely van. Itt szállodák és apartmanhotelek épülnének, továbbá egy 3500 fős kongresszusi központ, egy kiállítóterem és egy kaszinó. A tervek szerint a szigeten összesen több mint 210 ezer négyzetméternyi különféle szállodaépület készülne el, a kaszinó csaknem 30 ezer négyzetméteres, a kongresszusi központ 60 ezer négyzetméteres lenne.

Keresztbe tesz a Sziget-fesztiválnak?

Már ezek a fejlesztések is számos, elsősorban közlekedési és környezetvédelmi aggályt vet fel. Elsősorban a sziget megközelíthetőségével lehetnek majd problémák, a szabályozási terv ugyanis számol a még csak a távlati tervekben lévő északi Duna-hidakkal, az északi, a Sziget-fesztiválok bejáratául is használt K-híd újjáépítésével, valamint az Árpád-híd közelében lévő Bejárati híd (Hajógyári utcai híd) átépítésével.

Az építkezéshez szükséges teherforgalmat azonban a szabályozási terv szerint is csak a K-híd bírná el, így egyrészt megnövekedne annak terhelése. Úgy tudjuk, a szakértők arra is figyelmeztettek: a beruházás megkezdése után a Sziget-fesztivált nem vagy csak korlátozottan lehetne megtartani. Igaz, március elején a beruházó megállapodott a kerülettel arról, hogy a Bogdáni út folytatásaként - tehát a K-hídtól délre - közúti alagúton lehetne bejutni a szigetre, kérdés azonban, hogy ez az alagút alkalmas lenne-e a beruházás

A hatóságok komoly környezetvédelmi kifogásokat is megfogalmaztak információink szerint. Úgy tudjuk, a főpolgármesteri hivatal környezetvédelmi ügyosztályának egy január 26-i levele élesen bírálta a tervezett beruházást. A hatóság szerint nem elfogadható a fák koronaszintjét és a jelenlegi épületek magasságát meghaladó épületek építése, márpedig a tervekben 25-30 méter magasságú házak is szerepelnek.

Zöldfelület lehet-e a romkert?

Zöldszempontból aggályos az árvízi védvonal megváltoztatásához kapcsolódó másfél méteres talajszint-emelési elképzelés, valamint a római kori palotánál tervezett régészeti park zöldterületként értelmezés is. Így az ügyosztály a levélben a szabályozási terv elfogadását a jelenlegi formájában egyáltalán nem támogatta (bár felajánlotta, hogy szívesen részt vesz a későbbi tervkészítést megelőző egyeztetésekben).

A romkerttel azonban nemcsak az a baj, hogy a régészeti területet információink szerint jogszabályellenesen akarják zöldterületként számítani. Sokkal komolyabb problémát jelenthet a beruházók számára, hogy - mint az az NKÖM már hivatkozott, 2004. májusi leveléől kiderül - a kulturális örökségvédelmi hivatalnak és a kultusztárcának annyit sikerült elérni: a HSZV privatizációja során a KVI ötéves opciós jogot szerzett az állam javára a műemlékegyüttes piaci áron történő megvásárlására. Igaz, az öt évből már csaknem három eltelt anélkül, hogy bármi is történt volna.