Főleg keleten dívik a feketemunka
Bár erre vonatkozó pontos adatok nincsenek, legtöbben az ország keleti megyéiben vállalnak feketén mezőgazdasági idénymunkát, itt ugyanis a gyümölcsérési szezonban rendkívüli módon megnövekszik a gyalogos és kerékpáros határfogalom. Ez már csak azért sem meglepő, mert például az Ukrajnából átjáró "vendégmunkás" megelégszik a magyar napszámos napi bérénél kevesebbel is - az Alföldön 3500 forint körüli készpénz plusz ital a napi árfolyam.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség egyik megyei felügyelőségén elmondták, hogy a szezon lényegében júliustól szeptemberig tart, amíg az uborkát és a paradicsomot szedik. Ilyenkor nemcsak a földeken, hanem sok esetben a konzervüzemekben is alkalmaznak kisegítő munkaerőt.
A kisvállalkozásoknál jellemző a külföldi 'rokon'
Más forrásból származó információk szerint a feketemunkásokat leggyakrabban a kistermelők alkalmazzák, akik a munkaügyi ellenőrzéseket rokoni kapcsolatra hivatkozva hárítják el. Bereczky András, a mezőgazdasági érdekképviselet főtitkára arról beszél, hogy az idénymunkások foglalkoztatása leginkább a 10 főnél kevesebb dolgozóval működő kisvállalkozásokra jellemző. Az ágazatban a KSH adatai szerint a "fizetett munkaerő" túlnyomó részét a gazdasági szervezetek foglalkoztatják, az egy főre jutó átlagkereset tavaly 58 548 forint volt, mintegy 20 százalékkal nagyobb az előző évinél.
Kevés idénymunka-engedély
A Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külföldiek többsége hosszú távú munkavállalási engedéllyel rendelkezik, így a nyári idénymunkák alkalmával nagyon kevesen kérnek időszaki munkára engedélyt - mondja Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal munkatársa. A hivatal adatai szerint 2002 végén 42 811 érvényes engedéllyel rendelkező munkavállalót tartottak nyilván. Ezen felül 854-en a kedvezménytörvény lehetőségeit kihasználva kaptak munkavállalási engedélyt Magyarországon. Az engedélyek több mint 90 százaléka hosszabb, fél évtől egyéves időszakig tart, ennek csupán töredékét teszik ki az idénymunkára jelentkezők.
Az idén áprilisban érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező 44 300 személy kétharmada román állampolgár volt. Ugyanakkor tavaly a román állampolgárok számára fenntartott 8 ezer fős időszaki engedélyt csupán heten vették igénybe. A külföldi munkavállalók 70 százaléka Budapesten és annak közvetlen közelében helyezkedik el.