Vilma
-7 °C
4 °C

IMF: be kell fagyasztani a magyar béreket

2003.05.09. 15:47
A költségvetés költekezése és a megugró bérek aláásták a magyar piac versenyképességét és megnövelték a folyó fizetési mérleg hiányát - áll az IMF legújabb országértékelésében. A pénzügyminisztérium fenntartással fogadja az elemzést.
A magyar gazdaság 2003-ban 3,6 százalékkal bővülhet a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint, ám szerintük az ország valószínűleg túllépi majd a kormány által kitűzött 4-5 százalékos inflációs célt, közölte a Napi Online az IMF jelentését idézve.

Visszafogni a kiadásokat

Az intézet szerint a januári forint ellen indított spekulatív támadás során élesen kirajzolódtak az inflációs és az egyéb gazdasági célok közti konfliktusok. Emiatt a kormánynak vissza kéne fognia a kiadásokat és ellenőrzés alatt tartani a béreket. Az IMF a fiskális politika felülvizsgálatára szólította fel a magyar kormányzatot 2003-2004-ben, amelynek során mérsékelnie kellene kiadásait a közalkalmazotti bérek, az egészségügy, a nyugdíjak, a szociális juttatások és a támogatások területén.

A PM nem ért egyet az adócsökkentés elhalasztásával

A Pénzügyminisztérium péntek este úgy tájékoztatta az Indexet, hogy egyetért az IMF-fel abban: fennáll a versenyképesség romlásának veszélye, ám nem értenek egyet az adócsökkentés elhalasztására vonatkozó javaslattal. A versenyképesség romlásának veszélye miatt vállalkozott a kormány az idei deficit erőteljes leszorítására. A takarékosságot folytatni kívánják: jövőre 3,5, 2005-ben 2,5 százalékos hiányt terveznek.

Az adócsökkentések elhalasztására vonatkozó javaslattal azért nem értenek egyet, mivel meggyőződésük, hogy ez a versenyképesség javításának adekvát eszköze. Ami a béreket illeti: a tavalyi 50 százalékos emelés után idén nem nőneka bérek a közszférában, kivéve az ügyészeket és a bírókat. A köztisztviselői életpálya-program miatti béremelés az előző kormánytól megörökölt kötelezettség, ami alól a mostani kormány nem akar kibújni.

A PM szerint a monetáris téren emelt kifogások megítélése az MNB dolga, az eurózónához való csatlakozás stratégiájának kidolgozása pedig folyamatban van. A jegybank és a pénzügyi tárca közösen alkot meg egy olyan szakmai anyagot, ami alapján a kormány még ebben az évben kijelölheti a csatlakozás céldátumát.

A magyar közgazdászok is kritikusak

"Nemcsak az IMF ostorozta a magyar kormány gazdaságpolitikáját, hanem mértékadó magyar gazdasági szakemberek is. Békesi László szerint például az EU-csatlakozás lélegzethez juttatja a magyar gazdaságot, de nem javít a versenyképességen, ha nem történnek erőteljes változások. Ez hosszan elnyúló stagnáló állapotba szoríthatja a gazdaságot. Ezért jelentős váltásra van szükség a következő két évben, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az unióhoz. Ennek egyik fő sarokpontjai a bérfejlesztések radikális visszafogása - mondta Békesi László Pénzügykutató Klub csütörtöki rendezvényén.

A jegybank a minisztériummal vitatkozik

Az államháztartás keresletszűkítő hatása kisebb lesz a vártnál, és a bérek továbbra is gyorsan növekednek - mondta kedden Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. László Csaba másnap tévesnek és komoly szakmai félreértésnek nevezte a jegybank-elnök véleményét.

A pénzügy kormányzati irányítói és a jegybank vezetői nem először keverednek szakmai vitába. Legutóbb decemberben volt nézeteltérés az MNB és a kormány között, akkor az erre az évre tervezett, 6,5 százalékos keresetemelkedés miatt robbant ki vita. A jegybank sokallta annak mértékét - a munkaadók ezért lemondásra szólították fel Járait -, valamint elhibázottnak nevezte, hogy az Országos Érdekegyeztető Testület (OÉT) nem nominális, hanem reálbér-emelési ajánlásról döntött. A pénzügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy a jegybank döntéshozó testülete nincs tisztában az adócsökkentések jelentőségével és azzal, hogy ennek köszönhetően az ágazatok többségében már három százalék körüli béremelés mellett elérhető az OÉT által elvárt reálkereset-emelkedés.