Az éves infláció 4,7 százalék

Az egyhavi átlagos áremelkedés júliusban 0,3 százalék volt, 2002. júliushoz viszonyítva pedig 4,7 százalékkal növekedtek az árak. Az első hét hónapban átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában - tette közzé a KSH.

Júliusban a szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz 0,4 százalék, 2002. júliushoz viszonyítva 4,7 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 100,1 százalék, az előző év júliushoz viszonyítva pedig 104,9 százalék volt.

Nem változtak az élelmiszerárak

A hó/hó alapú áremelkedést leginkább a háztartási energia 0,26, a szolgáltatások 0,25 százalékos drágulása segítette. Az elemzői várakozásoknak megfelelően negatív infláció alakult ki az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek esetében, 0,32, illetve 0,10 százalékkal esett az áruk. Egy hónap alatt az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai összességükben nem változtak - írja a Napi Online.

Legjobban a szolgáltatások és a gáz ára nőtt

A tartós fogyasztási cikkek áremelkedését meghatározóan az új személygépkocsik 0,9 százalékos drágulása okozta, az e termékcsoportnál bekövetkezett árnövekedés így is alacsonyabb volt az átlagosnál. A többi kiadási főcsoportban az átlagot meghaladóan növekedtek az árak. A szolgáltatások közül az üdülési szolgáltatások 9,1 százalékkal, a helyi tömegközlekedés díjtételei 2,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia körében bekövetkezett 3,2 százalékos átlagos árnövekedés a vezetékes gáz 11,8 százalékos drágulásának következménye.

Egy év alatt, 2002. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 16, a cukrászáru, fagylalt tíz, a munkahelyi étkezés nyolc, az éttermi étkezés és az alkoholmentes üdítőitalok pedig hét százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2002. júliusban. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. A dohányáruk 22, a vezetékes gáz 12, az elektromos energia kilenc százalékkal került többe, mint 2002. júliusban.

Nem okozott meglepetést

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint nem okozott meglepetést a fogyasztói árak júliusi alakulása, a várakozásoknak megfelelően alakult.

Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője elmondta: sok egyszeri tétel szerepelt a júliusi indexben, amelyeket nem volt nehéz kikalkulálni. "Meglepetést egyedül az élelmiszerek áresésének mértéke okozott, amelyet az idényáras élelmiszerek árainak csökkenése indokolt" - mondta meg Nyeste Orsolya.

Öt százalékos lesz az éves infláció

"Az adatok abszolút megegyeztek a várakozásokkal, így piaci reakció sem várható" - mondta a Postabank elemzője. Véleménye szerint az év további részében a korábbinál gyorsabban nő a 12 havi áremelkedések szintje, várakozásai szerint az évvégén az infláció 5-5,1 százalék körül lesz. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi prognózisa szerint decemberben a 12 havi fogyasztói-áremelkedés 4,6 százalék lesz, inflációs célja 4,5 százalék.

Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője szerint sem okozott meglepetést a júliusi inflációs adat. Kiemelte: a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékpontos havi áremelkedésével kapcsolatban feltételezhető, hogy ezt a gyenge forint okozta, amely forintban számolva drágította az import termékek árait. Mihálovits is az infláció gyorsulását várja az év hátralévő részében. Hozzátette: az év végén 5, a jövő év első negyedévében az áfakulcsok átsorolása miatt ennél is nagyobb, hat százalék körüli fogyasztói áremelkedésre lehet számítani.