Megszavazták a jegybanktörvény módosítását

A parlament kormánypárti többsége igent mondott a jegybanki törvény módosítására, így a jövőben megnő a Monetáris Tanács tagjainak száma, és máshogyan számolják ki a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését.

Új tagok

A most megszavazott törvény szerint monetáris tanács legalább kilenc-, legfeljebb tizenegy tagú testület. A tagok közül négy fő kinevezésére, illetve felmentésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg. Ha a miniszterelnök egyetért a javaslattal, akkor a köztársasági elnök elé terjeszti azt. A többi tag kinevezésére és felmentésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. Tehát a jegybank elnökének nem az egyetértése, hanem a véleménye kell csupán.

Ha valamelyik tagnak a megbízatása megszűnik, akkor az őt eredetileg javasló személy jogosult új tag kinevezését javasolni. A monetáris tanács tagjai - ideértve az MNB elnökét -, az MNB alelnökei, valamint a felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők.

Függetlenség

A jegybank elnöke többször tiltakozott a módosítások ellen. Járai Zsigmond korábban kifejtette, ha a parlament jóváhagyja a jegybanktörvény módosítását, akkor annak több fórumot kell megjárnia. Így azt alá kell írnia a köztársasági elnöknek, és nem elképzelhetetlen, hogy eljut az Alkotmánybíróságra, de valószínű, hogy az MNB jogorvoslatért fordul a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz is. "Az összes jogorvoslati fórumot ki fogjuk használni annak érdekében, hogy a kormány vonja vissza a jegybanktörvény módosítását" - jelentette ki Járai.

A jegybank elnök hangsúlyozta, bármi lesz is a módosítás kimenetele, nem mond le posztjáról.

Varga Mihály (Fidesz), volt pénzügyminiszter a parlamenti vitában kijelentette, a módosítással a koalíció célja a jegybank függetlenségének csorbítása, annak érdekében, hogy a kormány a javaslat nyomán nyert befolyását kihasználva alacsonyabb kamatszintet, ezáltal értéktelenebb forintot generáljon.