Mária
-7 °C
3 °C

Járai: A nagy átverések után nagy kapkodások jönnek

2006.08.28. 15:26
Három hónap alatt 1,25 százalékponttal emelkedett a kamatszint azután, hogy hétfőn újabb 0,5 százalékponttal emelt kamatot a monetáris tanács. A testület a döntését az infláció elszabadulásával kapcsolatos várakozásokkal magyarázta. Az MNB ugyanis arra számít, hogy 2007-ben 7 százalékos lesz a pénzromlás mértéke, elsősorban a kormányzati beavatkozások miatt. A jegybankelnök a konvergenciaterv kapcsán azt mondta: a nagy átverések után nagy kapkodások jönnek.

Augusztusban is folytatódott a júniusban megkezdődött kamatemelési trend. A monetáris tanács a júniusi 0,25 és a júliusi 0,5 százalékpont után ezúttal egyhangú szavazással 0,5 százalékponttal emelte az alapkamatot - más javaslat nem is volt -, amely így augusztus 29-től 7,25 százalék lesz. Legutóbb tavaly májusban volt ennyi az alapkamat, ám akkor egy tartós csökkentési periódus végén, most viszont egy kialakuló kamatemelési ciklus kezdetén jutott el erre a szintre - ugyanakkor arra nem utal a döntésről szóló közlemény, hogy folytatódik-e a következő hónapokban a kamatemelés.

Nem rettennek meg

Varjú szerint nem szerencsés
Nem tartom szerencsésnek, hogy a MNB elnöke pártszlogeneket használva fejti ki a véleményét - közölte az MTI-vel Varju László. Az MSZP képviselője hozzátette: "Éppen akkor nem tartom szerencsésnek, amikor a konvergenciaprogram keretében éppen az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás, az ártámogatások ügyében egy igen jelentős" reform kezdődött meg. Varjú annak kapcsán szólalt fel, hogy Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt közölte: a kormány konvergenciaprogramja ugyan nem jó, de "talán először tesz eleget annak, hogy igaz számok vannak benne". Danks Emese kormányszóvivő ugyancsak Járai Zsigmond kijelentésére reagálva az MTI-nek hétfő délután azt mondta: a konvergenciaprogram előkészítésében folyamatosan részt vett az MNB szakértője, aki egyébként részt vett a konvergenciatanács ülésein is.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke erről elmondta: vannak tagjai a tanácsnak, akik tovább szigorítanának, míg el nem jutnak az inflációs cél elérését segítő monetáris kondíciókig, mások viszont nem kötelezték el magukat a további kamatemelések mellett. "Ha szükséges, akkor nem retten vissza a monetáris tanács a további kamatemelésektől" - mondta, hozzátéve, hogy a testület nevében nem nyilatkozhat.

Járai a mostani döntést indokolva elmondta: az amerikai és az európai kamatdöntések befolyásolják a kockázati felárral kapcsolatos elvárásokat és a befektetések iránti keresletet. Kedvezőnek nevezte, hogy a Fed nem tervez további kamatemelést, ám hozzátette: az Európai Központi Bank emelései elviszik a térségből a befektetéseket.

A geopolitikai kockázatokra nem reagált különösebben a piac, a térség bizonytalanságai miatt lényegesen nem változott a megítélésünk, emelte ki Járai. Hozzátette ugyanakkor, hogy a még nem végleges, kiszivárogtatott, majd részleteiben hivatalosan is közölt konvergenciaprogram fogadtatása vegyes volt, növelte a bizonytalanságot a befektetők körében.

A jegybank elnöke a konvergenciatervről azt mondta: arról ugyan nem tárgyalt a monetáris tanács, ám személyes véleményének hangot adva úgy fogalmazott: a nagy átverések korszaka után a nagy kapkodások korszaka következik. A programot rossznak nevezte, mint fogalmazott, az csak annak a minimumkövetelménynek felel meg, hogy most először végre igaz számok vannak benne.

Várták már

A kamatemelés nem lepte meg az elemzőket, akik körében már előzetesen is szinte csak az volt kétséges, hogy 0,25 vagy 0,5 pontos lesz-e az emelés. A kamatdöntés napján megjelent jegybanki inflációs előrejelzés szerint 2007-ben 7 százalékos lesz a fogyasztói árak emelkedése. Ez a magas inflációt prognosztizáló adat - a kormány a konvergenciaprogramban 6,2 százalékot jósolt - a jelentősebb kamatemelés irányába hatott.

A piac is beárazta a kamatemelést, arra azonban, hogy a 0,5 százalékpont több-e a vártnál, csak a következő napokban lehet választ kapni, a forint árfolyamának és a hozamok alakulásának függvényében. A forint árfolyama a hétfő reggeli 279 forint/eurós szintről már a kamatdöntés előtti percekben a 276 forint/eurós szint alá erősödött, és emekedtek napközben - jelentős túljegyzés mellett - az állampapírok hozamai is. A kamatdöntés bejelentését követő első órában érdemben nem is változott a magyar deviza értéke.

A kormány gyorsítja a pénzromlást

A tanács a döntését nem az árfolyam alakulására, hanem az inflációs folyamatokra figyelve hozta meg - derül ki a kiadott közleményből. A testület azzal indokolt, hogy az elmúlt időszak makrogazdasági információi és a közelmúltban meghirdetett stabilizációs intézkedések jelentősen átrajzolták a monetáris tanács makrogazdaságról kialakított képét.

A monetáris tanács szerint a tervezett lépések "számottevő mértékben" hozzájárulnak az államháztartási deficit és a külső finanszírozási igény jelentős csökkenéséhez, de hogy ez javítja-e az ország megítélését, arról komoly vita volt. Ráadásul az inflációs kockázatok jelentős megnövekedése miatt azonban a középtávú árstabilitási cél elérése a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat igényel. További inflációs kockázatot jelent az úgynevezett importált infláció, elsősorban a világpiaci olajárak emelkedése.

És lassítja is

A kamatdöntő testület kiemeli: a fogyasztói árakat rövid távon leginkább a költségvetési intézkedések közvetlen hatásai, az indirekt adók és a szabályozott árak emelése fogja megnövelni. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a jövedelmeket érintő kormányzati intézkedések fékezőleg hatnak a belföldi keresletre, ami "részben ellensúlyozhatja a közvetlen inflációs hatásokat". Járai Zsigmond is megerősítette, hogy az inflációt a fiskális intézkedések - ár- és adóemelések - gyorsítják, de azok nélkül sem lehetne elérni az inflációs célt. Monetáris szigorítás kell, hogy az árstabilitás elérhetővé váljon, mondta a jegybankelnök.

Az infláció emelkedő trendjét már az eddig napvilágot látott adatok is jelzik, ráadásul a kormányzati intézkedések, a közeljövőben várható egyszeri áremelkedések hatására az infláció tovább emelkedik. A monetáris tanács arra számít, hogy a fogyasztóiár-növekedés mértéke 2007 első felében érheti el a csúcsot, akkortól 2008 végéig folyamatosan csökkenhet a pénzromlás mértéke. Addig is a testület "kiemelten fontos feladatnak tartja", hogy koordinálja az inflációs várakozásokat és mérsékelje a költségvetési intézkedések másodlagos inflációs hatását, amit a mostani kamatemelés is segít.

Kinek jó, kinek rossz?

A magasabb alapkamat segíti a forint árfolyamát, ezért kedvező hatással van az importcégekre, valamint azokra az ágazatokra, amelyek elsősorban importált nyersanyagtól függenek. Az erősebb forint a behozott energiák árának csökkentését is elősegítheti. Mivel az alapkamat emelése általában kamatemelési hullámot indít el a kereskedelmi bankokban, azok, akiknek megtakarításaik vannak, idővel jobban járhatnak, míg azok, akik változó kamatozású forintkölcsönt vettek fel, rosszabbul. A devizahiteleseknek jól jön a kamatemelés, nemcsak a forinthitelekkel összehasonlítva, hanem a forint árfolyamának erősödése miatt abszolút értékben is.

Rosszul járnak a kamatemeléssel - és az annak nyomán várhatóan megerősödő forinttal - az exportőrök. A kamatdöntés növeli az állami adósságszolgálat terheit is, márpedig az elemzők szerint ezeket a költségeket a költségvetés készítésekor eleve alultervezték. Rosszul jön a kamaterősödés és az amiatt erősödő forint a beutaztató turizmusnak, ugyanakkor nyernek azon a külföldi utazást tervezők.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!