További Magyar cikkek
Az elmúlt fél évtizedben jelentősen megváltozott, mennyit tudunk a bankkártyákról, mire használjuk azt – derül ki a Mastercard megbízásából végzett kutatásból. Míg 2003-ban csak 31 százalék jelölte meg a kártyás vásárlást, 2007-ben már 57 százalék használja ezt a szolgáltatás a legtöbbet. A készpénzfelvétel népszerűsége folyamatosan csökken.
Ezt a változást tükrözi a vásárlások gyakoriságát mérő statsztika is. Öt évvel ezelőtt csak egy-két alkalommal (átlagban 1,74-szer) fizettünk bankkártyával, mára az átlagos vásárlási gyakoriság a háromszorosára, havi négy-öt alkalomra nőtt, vagyis minden héten legalább egyszer játszik a kártya. A kártyával végzett műveletek száma dinamikusan emelkedett. A készpénzfelvételi hajlandóság nem változott öt év alatt, még ma is csak havi két-három alkalommal használunk ATM-eket. A betéti- és hitelkártyák közül az előbbit használjuk gyakrabban, átlagosan hatszor havonta. A hitekártyát havi három-négy alkalommal használjuk.
A bankkártya előnyeként az elmúlt években hangoztatott érv, hogy kevesebb készpénzt kell használni. A kártyabirtokosok ma már a bankjegyek és érmék használatát körülményesebbnek és költségesebbnek ítélik meg. A kutatás szerint ez összefüg azzal, hogy a tulajdonosok már tájékozottabbak kártyás ügyekben. Tíz válaszadóból legalább nyolc helyesen azonosítja a betéti és hitelkártyákat. Öt évvel ezelőtt csak az emberek fele adott jó választ erre a kérdésre.
Az elmúlt években jelentősen nőtt a kibocsátott bankkártyák száma Magyarországon, gyakrabban használják a kártyákat tulajdonosaik, ezért természetes, hogy többet is tudnak róluk – mondta Zdenek Houser, a Mastercard Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős üzleti igazgatója. Ez a tudás azt is jelenti, hogy tudatosabban használják a kártyájukat a tulajdonsok.
Öt évvel ezelőtt a válaszadók nagy többségének részben vagy egészben téves ismerete volt a kártyás fizetés díjairól. Ma már hatvan százalék feletti azok aránya, akik biztosan állítják, hogy a belföldi kártyás vásárlás díjmentes, és több mint hetven százalék tudja, hogy a készpézfelvétel az ATM-eknél pénzbe kerül. Még mindig van bizonytalanság a külföldi kártyahasználatnál; a válaszadók 38 százaléka úgy gondolja, a külfödi vásárlásért díjat számítanak fel, pedig a legtöbb esetben nincs különbség.
Jellemzően a magasabb összegű vásárlásoknál használjuk a bankkártyát. De az is igaz, ha a vásárlás menetét gyorsabbá lehetne tenni, minden harmadik válaszadó a kisebb összegeknél is haszálná a kártyáját. Sorrendben a legnépszerűbb elfogadóhelyek még mindig a hipermarketek, a benzinkutak, a ruha- és cipőboltok, valamint a gyógyszertárak.
A kártyás vásárlás további elterjedésének legfőbb akadálya, hogy még mindig viszonylag kevés az elfogadóhely. Hasonló fejlettségű országokban egymillió kártyabirtokosra átlagosan tízezer kereskedelmi elfogadóhely jut, itthon a 6,7 millió kártyatulajdonost (8,2 millió kártyával) csak 27 ezer kereskedelmi elfogadóhely szolgálja ki. Ez az elfogadható szám 41 százaléka, minimum 65 ezer elfogadóhely kellene – mondta Zdenek Houser.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
