A júliusi 0,4 százalékos forgalom-visszaesés megegyezik a júniusban regisztrált mértékkel, az idén csak áprilisban mért ennél nagyobb csökkenést a Központi Statisztikai Hivatal. A folyamatos zsugorodás a 12 havi indexen is meglátszik: az éves alapon mért 4,2 százalékos csökkenés több mint egy évtizedes mélypontot jelent, utoljára az 1995-1996-os kiigazítás hozott hasonló mértéket. Az index a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A jelenség oka a kiigazítás keresletmegszorító jellege, ám a lakosságot ezzel együtt is a fogyasztássimítás jellemzi. Az év első hét hónapjában az átlagos visszaesés a kiskereskedelemben 2 százalékos volt, a gépjárműeladásokat is beszámítva pedig 3,3 százalékos. Ugyanezen időszak alatt a reálkeresetek több mint 6 százalékkal estek vissza.
A gépjárműforgalomban némi élénkülés volt megfigyelhető a nyáron, amit néhány nagyobb kereskedelmi lánc akciója okozhatott. Igaz, ez az élénkülés csak arra volt elegendő, hogy a megelőző hónapok 15 százalékos zsugorodása helyett 7 százalékos legyen az éves csökkenés mértéke.
Folytatódott az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem változatlan áron számított forgalmának visszaesése, júliusban 1 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának szintjétől. Az eladások jelentős részét (92%-át) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) forgalma júliusban 0,8, az élelmiszer-, ital-, dohányáruszaküzletek eladásai ennél nagyobb mértékben (3,7%-kal) csökkentek. Júliusban a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalmának volumene 0,1 százalékkal mérséklődött az egy hónappal korábbi szinthez képest. Az év első hét hónapjában az élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem forgalma több mint 5 százalékkal múlta alul az előző év ugyanezen időszakában mért szintet.