Mária
-6 °C
-2 °C

Költségvetés 2006: jut is, marad is

2005.10.05. 10:30
Nem könnyű összehasonlítani a jövő évi büdzsé tervezetét az idei költségvetési törvénnyel, ugyanis nagyon sok kiadási tételt átcsoportosítottak, más költségvetési fejezetnél szerepel, mint idén. Látható tendenciák azért vannak: az államháztartási hiányt belezsúfolták a központi költségvetésbe, így annak kiadásai - a két százalékkal csökkenő bevételek ellenére - 11 százalékkal nőttek. A központi büdzsé tervében 5775,79 milliárd forintos bevétel, 7309,09 milliárdos kiadás és így 1533,3 milliárd forintos deficit szerepel.

Több megdöbbentőnek tűnő számot találhatott a költségvetési törvényben és a büdzsé egyes mellékleteiben a felületes szemlélő. A társadalombiztosítási alapok - idén augusztusig 340 milliárd forintra rúgó - hiánya jövőre a tervezett szerint például egész évben csak 31 milliárd forint lenne. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tb. gazdálkodása ugrásszerűen hatékonyabbá válik, egyszerű könyveléstechnikai kérdésről van szó csupán. A központi költségvetésből ugyanis az ideinél 356 milliárd forinttal többet költenek - Garancia és hozzájárulás a tb-ellátáshoz címen - a társadalombiztosítás kistafírungozására.

A központi költségvetés főösszegei, millió forint
Év 2005 2006 Változás (%)
Bevétel 5 883 157,8 5 775 792,2 98,18
Kiadás 6 582 893,4 7 309 095,5 111,03
Egyenleg -699 735,6 -1 533 303,3 219,13

EU-s pénzek: öt nagy nyertes

Ez a kiadási sor a pénzügyminisztérium büdzséjében szerepel, így a pénzügyi tárca költségvetése az egyike a legnagyobb mértékben emelkedőknek. A PM jövőre az idei 1078,5 milliárd forinttal szemben 1596,6 milliárdot költhet, ám a csaknem 530 milliárdos különbség nem jelent érdemi növekedést. A 356 milliárdos tb-átcsoportosítás mellett ugyanis 168,2 milliárd forintos növekedést jelent a Nemzeti Autópálya Rt. adósságának átvállalása, így az egyéb tételek mindössze 6 milliárd forinttal nőttek.

Ugyancsak átcsoportosítás miatt ugrik meg jövőre a munkaügyi, a gazdasági, a környezetvédelmi és az oktatási tárca költségvetése is, viszont összességében mintegy 120 milliárd forinttal kisebb összeg felett rendelkezik jövőre az uniós integrációért felelős tárca nélküli miniszter hivatala. A költségvetésük alig 35 milliárd forintra apadásának oka, hogy az egyes területeket érintő programok a büdzsében az érintett szaktárcákhoz kerültek át, így azok esetében (OM, FVM, GKM, KVvM, FMM) több tízmilliárdos növekmény szerepel a kiadások között.

A munkaügyi minisztérium kiadásai az idei 45,4 milliárd forintról 92,4 milliárdra emelkednek. Ebből a 47 milliárdos bővülésből 10,6 milliárdot tesz ki a megváltozott munkaképességűk foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció - a megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos finanszírozási feladatok korábban a szociális tárcához tartoztak -, a másik jelentős tétel az uniós társfinanszírozású HEFOP-hoz kapcsolódó 26-27 milliárd forint. Az oktatási minisztérium büdzséje több mint tíz százalékkal, 49 milliárd forinttal emelkedik; ebből több mint 20 milliárdot a HEFOP-átcsoportosítás tesz ki, emellett növelik a felsőoktatásra - ugyanakkor csökkentik az alapfokú képzésre - szánt keretet.

A leglátványosabb kiadásnövekmény a gazdasági tárcánál van: a GKM kiadási főösszege 377 milliárdról 511,5-re nő a minden tárcánál "új sorként megjelenő" EU integráció fejezeti kezelésű előirányzatnak köszönhetően. A gazdasági tárca egyebek között a Gazdasági versenyképesség operatív program (GVOP) és a Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (KIOP) keretében költhet el sok tízmilliárd forintot. Ez utóbbi a környezetvédelmi tárcánál is jelentkezik, mintegy 47 milliárd forinttal. Az FVM kerete mintegy 27 milliárd forinttal lesz nagyobb, az Agrár- és vidékfejlesztési operatív program (AVOP) révén. A területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala viszont szinte forintra ugyanannyit - 292 milliárdot - költhet jövőre, mint idén.

A kiadási oldalon a fejezetek közötti átcsoportosítások mellett a kormányzat társadalompolitikai hangsúlyváltásai eredményeznek még jelentősebb eltéréseket az idei költségvetéssel összevetve. A családi pótlék jelentős növelése - amelyet az egy- és kétgyermekes családok családi adókedvezmények megszüntetésével egyidejűleg jelentettek be - a szociális tárca költségvetését 126,06 milliárd forinttal növeli (az ICSSZEM költségei összesen mintegy 149 milliárd forinttal emelkednek). Az agrártárca költségvetése - a mezőgazdaságnak megígért támogatások bővülésével - 325-ről 362 milliárd forintra emelkedett.

Fejezetek költségvetése, millió forint
Fejezet neve 2005 2006
Kiadás Bevétel Támogatás Kiadás Bevétel Támogatás
MEH 154 161,0 5993,4 73 117,6 113 008,3 2064,6 55 313,7
BM 330 192,5 48 052,4 282 140,1 361 470,1 63 368,5 298 101,6
FVM 325 212,8 100 635,6 235 317,2 362 147,5 139 793,3 233 094,2
HM 288 116,6 5245,0 282 871,6 283 091,5 5454,2 277 637,3
IM 60 568,5 6884,6 47 893,9 57 593,0 6284,1 46034,6
GKM 376 998,9 114 441,8 254 887,1 511 513,4 228 183,6 280 459,8
KVM 69 285,7 44 870,8 63 764,9 106 155,7 76 705,3 68 960,4
Területfejlesztés 292 493,8 11 521,3 66 204,6 292 119,3 42 337,4 57 319,0
Külügyminisztérium 61 330,5 9752,7 51 577,8 53 111,0 9042,2 46 960,6
EU-integráció 159 046,7 95 883,9 63 162,8 34 955,0 1377,4 33 577,6
OM 459 280,0 175 453,1 283 826,9 508 220,2 208 074,5 300 145,7
Egészségügyi Minisztérium 141 229,0 85 658,4 55 570,6 146 470,7 95 940,1 50 530,6
Pénügyminisztérium 1 078 532,9 31 030,7 119 712,4 1 596 617,8 34 178,0 113 777,9
NKÖM 117 320,9 15 122,3 107 242,6 110 926,1 15 061,8 101 908,3
ICSSZEM 563 257,1 2283,1 63930,0 712 105,6 1939,9 65 767,7
IHM 40 222,0 17 967,6 22 294,4 45 855,4 27 769,7 17 695,7
FMM 45 398,7 28 413,0 16 985,7 92 353,1 62 539,7 29 813,4
GVH 1381,2 - 1381,2 1436,5 - 1436,5
KSH 14 297,4 938,7 13 358,7 12 592,6 899,5 11 693,1
MTA 47 370,6 9918,9 37 451,7 48 047,2 9918,9 38 128,3
NKTH 15 944,4 1499,8 2247,7 28 413,7 10 744,2 5472,6
Adósságkezelés költségei 880 242,7 95 817,4 - 835 261,9 54 736,5 -

Szegény kancellária

A kancellária költségvetése látványosan karcsúbb lesz az idén, még akkor is, ha tudjuk: a negyven milliárdos csökkenés nagyobb részét az eredményezi, hogy a Nemzeti Sporthivatal a maga mintegy húsz milliárdos büdzséjével átkerült a belügyhöz. A MeH-hez tartozó szervezetek ezzel együtt is klasszikus fűnyíró-áldozatoknak tűnnek, kevesebbet kap szinte mindenki, egyebek között a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is.

A belügyminisztérium központi igazgatására ezzel szemben 600 millióval több juthat jövőre, ugyanakkor mind a rendőrség egyes szerveinek, mind a határőrségnek jutatott költségvetési támogatás csökken. A rendőrségen belül vegyes a kép, a megyei főkapitányságok egy részének nő, más részének csökken - jellemzően néhány tíz millió forinttal - a büdzséje, de érdemi növekedésről csak a Köztársasági Őrezred számolhat be, a korábbi 6,6 milliárd helyett 7,2 milliárdból gazdálkodhatnak. A legnagyobb vesztesnek a határőrség tűnik, az országos parancsnokság kiadásai ugyan emelkednek, a területi szervek, az igazgatóságok összességében mintegy 2,6 milliárddal kevesebbet költhetnek az idei 36 milliárd forintnál.

Az uniós pénzekkel érdemben nem rendelkező, a költségvetési támogatásból pedig az idén kevesebbet kapó tárcák sorába tartozik a kulturális tárca, a HM, az IM és a külügy is. Százalékosan és nominálisan is ez utóbbi bukik a legnagyobbat, a diplomáciára a tavalyi 61,3 helyett 53,1 milliárd jut. Csaknem hétmilliárdot veszít az NKÖM, az igazgatási 300 millió, a közgyűjtemények 500 millió forinttal jut kevesebb, a Művészetek Palotájának működtetési kiadásait 9 milliárdról 2,4 milliárd forintra csökkentik. A Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatását ötödére kurtítják (500-ról 100 millió forintra), a megújulásra ítélt, tavalyi működése miatt sokat támadott Magyar Mozgókép Közalapítvány viszont jövőre a 3,7 helyett már 6,2 milliárd forintot kap.