A kormány lemondott a 2010-es euróról

Nagyon szomorú történet - ezekkel a szavakkal kezdte Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese a hazai államháztartási folyamatok ismertetését a Kopint idei harmadik konjunktúrajelentésének keddi bemutatóján. Mint fogalmazott, miközben a reálgazdaságban folytatódnak a kedvező trendek, az államháztartási folyamatok "ma már nemcsak aggodalomra adnak okot, hanem kifejezetten veszélyes irányt vettek".

Öt százalék plusz autópálya

A Kopint elemzői kétkedve fogadják a folyamatosan módosuló kormányzati hiánycélokat is. Számításaik szerint az idei államháztartási deficit idén - az autópálya-építések elszámolásával kapcsolatos átszámítások nélkül is - 300 milliárd forinttal lesz magasabb a tervezettnél. Így a pénzügyminiszter korábbi kijelentését - miszerint a hiány 3,6 százalék plusz autópálya lesz, úgy módosították: a hiány 5 százalék plusz autópályára emelkedik az év végére. Ez azt jelenti, hogy nyugdíjkorrekcióval 6,8 százalék, anélkül 8,1 százalékos hiánnyal zár az államháztartás.

A deficit nemcsak azért sem tartható, mert a kiadások alul-, míg a bevételek felül voltak tervezve. Palócz Éva szerint a büdzsé több tételét is jelentősen elszámolták. Tavaly decembertől idén szeptemberig például ötször módosult a pénzügyminisztérium áfabevételi előrejelzése. A költségvetési törvény még 2048 milliárd forintot irányzott elő, ez márciusban 1987 milliárdra, májusban 1942 milliárdra, júniusban 1896 milliárdra, a múlt hónapban 1758 milliárd forintra csökkent. A lakossági befizetéseknél 40-50 milliárdos bevételi felültervezés volt, míg a kiadási oldalon legalább 150 milliárddal "vékonyabban" fogott a ceruza.

Palócz Éva arra is figyelmeztetett, hogy vagyonértékesítés címszó alatt idénre 223 milliárd forintos bevétel szerepelt. Az eddigi ismeretek szerint ezen a soron 210 milliárd forint teljesült, csakhogy ebből mintegy 180 milliárdot tesz ki az Eurostat által kifogásolt rész (autópálya-átadások után járó bevétel, mely nem számolható el hiánycsökkentő tételként). A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy még ha minden egyéb tételnél teljesült is volna az előirányzat, ez a tétel még akkor is "kisiklatta" volna az idei költségvetést.

Jövőre 1700 milliárdos mínusz?

A jövő évi költségvetés tervezetét is erőteljes kritikával illették a Kopint szakértői. A kormány soha ilyen magas hiánytervvel nem készített törvényjavaslatot, ami a szakértők szerint azt vetíti előre, hogy a tényleges deficit is rekordösszegű lesz. Bár nincsenek benne olyan feltűnő alul- és felültervezések, mint az ideiben, a törvényjavaslat alapján a Kopint arra számít, hogy a kormány által tervezett 1530 milliárd helyett 1700 milliárd forint lesz a jövő évi hiány.

Forrás: Kopint-Datorg Rt.

A költségvetés így egyértelműen választási jellegű, osztogató büdzsé lesz - erősítette meg Palócz az Indexnek korábban elmondott álláspontját. A 450 milliárdos érdemi kiadásnövekményből 150 milliárd forint jut a szociális kiadásokra, ami összegében ugyan sok, mégsem mondható valódi trendváltásnak: a Kopint számításai szerint az összes szociális kiadás részaránya a teljes költségvetésen belül 12-ről 13 százalékra emelkedik.

Nem spórol viszont magán az állam: a konjunktúrajelentés adatai megegyeznek az Index korábbi számításaival, azzal, hogy a kormányzati politikusok által nyakra-főre hangoztatottakkal szemben nem csökkennek jövőre a költségvetési szervek, vagyis az állam működési kiadásai. A Kopint úgy számol, hogy folyó áron 21 milliárd forinttal többet, 1831 milliárdot költene a kormányzat a saját apparátusának a működtetésére. A bürokrácia azonban ennél is többet költhet várhatóan mintegy 60 miliárd forinttal - ennyit jelent ugyanis számukra az áfacsökkentés. Így már az inflációs hatásokkal számolva, tehát reálértéken sem mérséklődnek az állami bürokrácia költségei.

Euró - már a horvátok is jobbak

Mindezek fényében a Kopint szerint a jövő évi költségvetés látványosan szakít az államháztartás konszolidálására vonatkozó törekvéssel. Így a büdzsé tervezete jelenlegi formájában nemcsak az euró 2010-es bevezetésének a reményét foszlatja szét, hanem az ország adósságának gyors növekedését vetíti elő. A kutatók szerint a kormány jobban tenné, ha már most kiállna, és közölné: nem tartható a 2010-es dátum; "nem kell ezzel decemberig várni" - fogalmazott Palócz Éva. A szakértők szerint ma már nemcsak Bulgária, hanem Horvátország is közelebb áll az euró bevezetéséhez, mint hazánk.