Hatalmas kartell uralta a fehér por piacát?

Előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a versenyhivatal június 3-án az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszeripari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a HEFELE Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft. valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén. A versenyhatóság ezen vállalkozásokon túl három másik cégre, a Diamant International Malom Kft-re, a Pannonmill Malomipari Zrt-re valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft-re is kiterjesztette az eljárást, közölte a GVH kedden.

A GVH rendelkezésére álló információk szerint az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től napjainkig több alkalommal, különböző helyszíneken, így egyebek mellett vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál folytattak tárgyalásokat, kötöttek két- és többoldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról. Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari termékek, jellemezően a liszt, minimálárairól, valamint a tervezett áremelések mértékéről és időpontjáról.

A malmok feltételezett piacfelosztó és minimálár meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által 2007-2008-ban az élelmiszerek (köztük malomipari termékek) beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokra is.

A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás alá vont vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, mely a külföldi – többek között EU-tagállami – gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna annak érdekében, hogy azokat távol tartsák a magyar piactól.

Ezen feltételezett tárgyalások alkalmasak lehettek arra, hogy a kartellben részt vevők esetében stabilizálja azok magyarországi piaci részesedését, és egyben gátolja az új szereplők piacra lépését. A vállalkozások magatartása ezért az EU-ban működő versenytársak kikapcsolásával vagy az ezzel való fenyegetéssel hatást gyakorolhat az unión belül folyó verseny szerkezetére is.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!