Ambrus
-7 °C
3 °C

Visszamenőleg is megadóztatnák az új lakások tulajdonosait

2005.06.07. 09:25
Tiszavirág életű lehet az első új lakás vásárlásának illetékmentességét korlátozó Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás, a PM ugyanis nem ért egyet azzal. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint csak abban az esetben érvényesíthető az illetékmentesség új lakások megvásárlásakor (15 millió forintos értékhatárig), ha az adásvételi szerződés megkötésekor már kiadták a használatba vételi engedélyt.
Noha tavaly év végén született a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumának közös véleménye az új lakás megszerzésével kapcsolatos illetékkedvezmény korlátozásáról, arról az illetékhivatalok nagy része egyelőre nem szerzett tudomást, így nem is alkalmazza azt. A kollégiumi állásfoglalás szerint csak abban az esetben érvényesíthető az illetékkedvezmény, illetve az illetékmentesség új lakások megvásárlásakor (15 millió forintos értékhatárig), ha az adásvételi szerződés megkötésekor már kiadták a használatba vételi engedélyt.

Milliós pluszkiadás

A kis értékű új lakások többségére azonban még ezelőtt kötnek szerződést: sokszor az építkezés sem indul meg vagy a többütemű beruházásoknál az utolsó ütem elkészülte előtt kötik meg a szerződéseket. Horváth Gyula, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa szerint így leginkább az alacsonyabb árkategóriában első lakásukat megvásárló tulajdonosokat sújthatja az új jogértelmezés. Az illetéktörvény szerint 4 millió forintig 2, ezt követően 6 százalékos illetéket kell fizetni, egy 14 millió forintos lakás esetében tehát 680 ezer forintos pluszkiadást jelenthet az értelmezés. A még szerkezetkész állapot előtti szerződéskötéskor pedig 10 százalékos illetékkel, vagyis 1,4 millió forinttal terhelnék a vásárlókat.

A kollégiumi jogértelmezés híre újdonságként érte mind a Napi Gazdaság által megkérdezett illetékhivatalokat, mind a Pénzügyminisztériumot, ahol elmondták: nem értenek egyet az illetékkedvezmény korlátozásával, illetve a szóban forgó kollégiumi állásfoglalással. Mindaddig új lakásnak minősül ugyanis egy lakáscélú ingatlan, amíg a jogerős használatba vételi engedélyt követő első értékesítésre sor nem kerül, vagyis az engedély kiadását megelőző összes értékesítés illetékmentesen történik - mondta Kőszegi Márk, a tárca munkatársa.

A PM nem adóztatna

Kőszegi felhívta a figyelmet arra, hogy a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező erejű. A PM álláspontja pedig kulcsfontosságú lehet az ügyben, mivel mint azt az egyik illetékhivataltól megtudtuk, az eljárási kérdésekben a minisztérium utasításai az irányadók. Horváth Gyula szerint egyébként a törvény szövegéből sem vezethető le ez a fajta jogértelmezés. Az ugyanis nem azt mondja, hogy csak abban az esetben illetékmentes az értékesítés, ha az a használatba vételi engedély kiadását követően történt, hanem hogy a kiadást követő első értékesítésig él a mentesség.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új állásfoglalás alkalmazása esetén a jogszabály nem érné el célját - a lakásállomány bővítése az otthonteremtés segítése -, mivel a pluszteher jelentős tétel a vásárlók számára. Bár a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező érvényű, a bírósági gyakorlatban jellemzően átveszik a testület véleményét. Horváth szerint a Fővárosi Illetékhivatal eddig nem alkalmazta ezt a jogértelmezést, erre azonban komoly esély van, ha átemelik azt a bírósági gyakorlatba. A szakértő kiemelte továbbá, hogy a korlátozást elviekben egy évre visszamenőleg is alkalmazhatják - hatálytalaníthatják a kiadott határozatokat -, de nem valószínű, hogy élnek majd e lehetőséggel. A korlátozás kijátszása a szerződéskötés ütemezésével is csak elvileg lehetséges: előszerződést ugyan lehet kötni, de arra nem lehet hitelt felvenni, az érintett lakásvásárlók jelentős része viszont nem képes pusztán önerőből fizetni.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.