Hajnalka
-1 °C
15 °C

Visszamenőleg is megadóztatnák az új lakások tulajdonosait

2005.06.07. 09:25
Tiszavirág életű lehet az első új lakás vásárlásának illetékmentességét korlátozó Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás, a PM ugyanis nem ért egyet azzal. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása szerint csak abban az esetben érvényesíthető az illetékmentesség új lakások megvásárlásakor (15 millió forintos értékhatárig), ha az adásvételi szerződés megkötésekor már kiadták a használatba vételi engedélyt.
Noha tavaly év végén született a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumának közös véleménye az új lakás megszerzésével kapcsolatos illetékkedvezmény korlátozásáról, arról az illetékhivatalok nagy része egyelőre nem szerzett tudomást, így nem is alkalmazza azt. A kollégiumi állásfoglalás szerint csak abban az esetben érvényesíthető az illetékkedvezmény, illetve az illetékmentesség új lakások megvásárlásakor (15 millió forintos értékhatárig), ha az adásvételi szerződés megkötésekor már kiadták a használatba vételi engedélyt.

Milliós pluszkiadás

A kis értékű új lakások többségére azonban még ezelőtt kötnek szerződést: sokszor az építkezés sem indul meg vagy a többütemű beruházásoknál az utolsó ütem elkészülte előtt kötik meg a szerződéseket. Horváth Gyula, a Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa szerint így leginkább az alacsonyabb árkategóriában első lakásukat megvásárló tulajdonosokat sújthatja az új jogértelmezés. Az illetéktörvény szerint 4 millió forintig 2, ezt követően 6 százalékos illetéket kell fizetni, egy 14 millió forintos lakás esetében tehát 680 ezer forintos pluszkiadást jelenthet az értelmezés. A még szerkezetkész állapot előtti szerződéskötéskor pedig 10 százalékos illetékkel, vagyis 1,4 millió forinttal terhelnék a vásárlókat.

A kollégiumi jogértelmezés híre újdonságként érte mind a Napi Gazdaság által megkérdezett illetékhivatalokat, mind a Pénzügyminisztériumot, ahol elmondták: nem értenek egyet az illetékkedvezmény korlátozásával, illetve a szóban forgó kollégiumi állásfoglalással. Mindaddig új lakásnak minősül ugyanis egy lakáscélú ingatlan, amíg a jogerős használatba vételi engedélyt követő első értékesítésre sor nem kerül, vagyis az engedély kiadását megelőző összes értékesítés illetékmentesen történik - mondta Kőszegi Márk, a tárca munkatársa.

A PM nem adóztatna

Kőszegi felhívta a figyelmet arra, hogy a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező erejű. A PM álláspontja pedig kulcsfontosságú lehet az ügyben, mivel mint azt az egyik illetékhivataltól megtudtuk, az eljárási kérdésekben a minisztérium utasításai az irányadók. Horváth Gyula szerint egyébként a törvény szövegéből sem vezethető le ez a fajta jogértelmezés. Az ugyanis nem azt mondja, hogy csak abban az esetben illetékmentes az értékesítés, ha az a használatba vételi engedély kiadását követően történt, hanem hogy a kiadást követő első értékesítésig él a mentesség.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az új állásfoglalás alkalmazása esetén a jogszabály nem érné el célját - a lakásállomány bővítése az otthonteremtés segítése -, mivel a pluszteher jelentős tétel a vásárlók számára. Bár a kollégiumi állásfoglalás nem kötelező érvényű, a bírósági gyakorlatban jellemzően átveszik a testület véleményét. Horváth szerint a Fővárosi Illetékhivatal eddig nem alkalmazta ezt a jogértelmezést, erre azonban komoly esély van, ha átemelik azt a bírósági gyakorlatba. A szakértő kiemelte továbbá, hogy a korlátozást elviekben egy évre visszamenőleg is alkalmazhatják - hatálytalaníthatják a kiadott határozatokat -, de nem valószínű, hogy élnek majd e lehetőséggel. A korlátozás kijátszása a szerződéskötés ütemezésével is csak elvileg lehetséges: előszerződést ugyan lehet kötni, de arra nem lehet hitelt felvenni, az érintett lakásvásárlók jelentős része viszont nem képes pusztán önerőből fizetni.

Hajóutak

Csodás hajóutak, Olaszország, a Karibi álom, és a Norvég fjordok világa várja!

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.