Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Nem lelkesedünk az euróért, de tudjuk, hogy szükségünk van rá

2006.11.10. 13:15
A népesség kétharmada ugyan támogatja az euró néhány éven belüli bevezetését, de azt csak a megkérdezettek 25 százaléka fogadná mielőbb és örömmel. Az uniót jobban szeretjük, mint a pénzét - derül ki a Medián felméréséből.

A magyarok nem lelkesednek az euróért. A Medián 2006 augusztusában országos reprezentatív mintán végzett, most publikált felmérése megállapítja, hogy 25 százalékos kisebbségben vannak, akik kifejezetten örülnének a közös európai pénz hazai bevezetésének, a többséget pedig aggodalommal tölti el, vagy közömbösen hagyja ez a téma.


Bár az érzelmi elkötelezettség nem túlságosan erős, a racionalitás mégis az euró mellé állítja az emberek többségét. A népesség kétharmada támogatná, ha néhány éven belül megszűnne a forint, és Magyarországon is bevezetnék az eurót, és csak kevesebb mint minden negyedik ember ellenzi az átállást. Ez azonban azt is jelenti, hogy a közös pénz támogatottsága jóval alacsonyabb, mint Magyarország EU-tagságáé, az utóbbit ugyanis jelenleg tízből heten támogatják. A közös valuta és a tagság támogatottsága pontosan megegyezik az egy évvel ezelőtti adatokkal.

Tudjuk, hogy messze van

Az euró bevezetésének dátumáról a megkérdezettek 87 százaléka adott valamilyen becslést, ebből 3 százalék mondta, hogy sosem lesz Magyarországon euró. Akik konkrét dátumot mondtak, átlagosan 2013-ra becsülték a belépés dátumát, a leggyakrabban pedig a 2010-es határidőt, azaz a feltételek teljesítésének hivatalos pénzügyminisztériumi előrejelzését említették.


Az euró bevezetésétől a rendszerváltó országok közül Szlovéniát leszámítva mindegyik ország távolodott ugyan az idei évben, és a visegrádiak közül csak Szlovákia hajt még az előre meghatározott 2009-es dátumra, azonban Magyarország az egyetlen, amely jelenleg egyetlen maastrichti kritériumot sem tud teljesíteni (pedig 2002-ben már volt ennél jobb is a helyzet) - jegyzi meg a Medián. Ennek ellenére a közvélemény nem sürgeti a belépést az euróövezetbe, illetve az ennek érdekében szükséges erőfeszítéseket. Mindössze egyharmad azok aránya, akik azt mondják, jelentősen csökkenteni kellene az állami túlköltekezést, hogy mielőbb be lehessen vezetni az eurót. A relatív többség viszont úgy véli, ráér még a dolog, csak lassan kellene csökkenteni az állami túlköltést, és elég később bevezetni a közös pénzt, a megkérdezettek közel egyötöde pedig egyáltalán nem kér az euróból.

Gyanakvók, csalódottak

Az ország uniós tagságának támogatottsága, a bevezetésre vonatkozó várakozások és a szükséges pénzügyi megszorítások kívánatos tempójára vonatkozó vélemények alapján négyféle csoport alakult ki. Az elsőbe, a "gyanakvó szkeptikusok" csoportjába azok tartoznak, akik elutasítják az ország uniós tagságát, aggodalommal tekintenek az euró bevezetése elé, és a megszorításokra vonatkozó kérdésben úgy vélekednek, inkább ne is legyen Magyarországon euró. Ebbe a véleménycsoportba a válaszadók negyede tartozik.


A második csoportba, a "beletörődő csalódottak" közé azok kerültek, akik az uniós tagsággal egyetértenek ugyan, ám a közös pénz iránt már nem annyira elkötelezettek ‑ maga a bevezetés inkább hidegen hagyja őket, a szükséges állami kiadáscsökkentést pedig elnyújtanák, lassítanák, így későbbre tolva az euróövezeti csatlakozást is. Ide tartozik egyébként a válaszadók relatív többsége, számszerűen 36 százaléka.

Racionalisták, lelkesek

A harmadik csoportba azok sorolódtak, akik az unió és a szorosabb integráció iránt nem igazán elkötelezettek, de a gazdasági racionalitás érveit elfogadják, azaz az uniós tagságért nem különösebben lelkesednek, az euró bevezetése miatt kicsit aggódnak, ám azzal egyetértenek, hogy az állami túlköltést mielőbb le kell faragni, hogy minél előbb be lehessen vezetni a közös pénzt. Ez a csoport a legkisebb a négy közül, a megkérdezettek 14 százaléka tartozik ide.


Végül az utolsó csoportba, az "elkötelezett integrációpártiak" közé azok kerültek, akik lelkes hívei az ország uniós tagságának, türelmetlenül várják az euró bevezetését, és ennek érdekében helyesnek tartják az állami kiadások mielőbbi lefaragását is. Ez utóbbi körbe tartozik a megkérdezettek 27 százaléka.